Fényben ülős, csendesülős - a Csík zenekar koncertje a Sportházban

Képgaléria megtekintése2011.03.19. - 19:15 | Büki László 'Harlequin' - Fotók: Makrai Tamás, BLH

"Mutasd, mit hoztál, tedd csak ott le, ide már nem kell, ami elhozott ide. És nincsen még vége, csak máshogyan lesz, itt igazi minden, itt igazad lesz." Valóban: igaz volt minden, s igazunk lett: egy fényben ülős, csendesülős koncerten a Szilágyságtól Bukovináig, Kalotaszegtől az egri borospincékig utaztunk a Csík zenekarral.

A Csík zenekar 20 éve meghatározó szereplője Magyarország népzenei életének. Rengeteg koncert, táncház és jó néhány sikeres zenei album tette népszerűvé nemcsak a zenekart, de a magyar népzenét is - hazánkban és külföldön egyaránt. A zseniális Quimby és Kispál-feldolgozások mellett Kárpát-medencei autentikus népzenei körútra hívott mindannyiunkat március 18-án Csík János és zenekara.

Szilágysági dallamok, Vasi lakodalmas dalok, egri borosnóták - ezzel indult a műsor, majd a bukovinai székelyeknél tettünk látogatást egy Kodály-gyűjtésből származó, majd' száz évvel ezelőtti felvétel (1914) feldolgozása erejéig. Ezt követően Beethoven Holdfény-szonátáját ötvözték egy kalotaszegi dallammal (Fehér galamb szállt a házra), amiből ízes átvezetéssel szólalt meg a Quimby Fekete Lamourja. Az egységes zenei blokk kuriózuma volt a Lamour-ba csempészett cigánydallam, így a zenekar nem kis zenei körutat tett meg közel 8 perc alatt.

A magyar popzenében tett kirándulás egy Lovasi-szerzeménnyel, a felvezetőben megidézett, Igazságos című Kiscsillag dallal folytatódott, majd kerekítette tovább a hegyről Bandi életművét, a Csillag vagy fecskével. A dalra Majorossi Marianna a színfalak mögött lejtett "fecsketáncot", majd a zenekar szaxofonosa, Makó Péter fújta el a csillagokat egy gyimesi héjszával, szívből, kissé gátlástan hangszereléssel. Székbe kényszerítetten tűrtük, hogy a dallam sodró lendülete viselkedésre intse amúgy táncra kalézoló lábainkat, Mariannt viszont nem kötötte karfa, így mi mást is tehetett volna: újra táncolt. A zenei ornamentika kunkora a jazz irányába hajlította a Szerelmesnek lenni című dalt, majd Kalotaszeg állomásra zakatolt tovább a (zene)vonat. Ha elindult, hadd menjen.... Főként, hogy a 2008-as Ez a vonat ha elindult, hadd menjen... album az együttes eddigi legsikeresebb anyaga. A Kor falára album tán legszebb, és sokak számára nem is a zenekartól - inkább Lovasitól, Ismerős Arcoktól - ismert édesbús melankólia, az Én vagyok az, aki nem jó... (Fellegajtó) dallama után igazi rafináltságra vallott, hogy a De szeretnék... és a Most múlik pontosan című nagysikerű dalokat csak a visszatapsolás után hallhatta a nagyérdemű.

Egy szépen világított tánc(szín)házi produkciót ültünk végig jó nebulókként, számvégenként zúgó tapssal, pedig a zenéket hallva táncolni "húztuk volna el legszívesebben a csíkot...".

Nem csalódhatott a közönség a Csík Zenekar előző napi, soproni, Liszt-központban tartott koncertjén sem.

A vendég Lovasi András fellépésével a csütörtöki est sorsa megpecsételődött: a siker elkerülhetetlen volt. A nyugatmagyar.hu Lovasi Andrással és Csík Jánossal beszélgetett a koncert után.

- A Csík Zenekarral Szabó Attilán keresztül kerültem kapcsolatba, őt ismertem először. Attilával beszélgettünk, ˝szakmázgattunk˝, elsőként kiderült, hogy gitározik. Megkérdeztem tőle, ismer-e egy jó hegedűst. Ő rávágta: ˝én az vagyok˝. Így pár nap múlva már együtt zenéltünk, akkor készült a szólólemezem - emlékezett vissza a kezdetekre Lovasi András, aki így folytatta:

- Benne volt a levegőben, hogy ennyire népszerű lesz a zenekar, jó időben voltak jó helyen és nem utolsó sorban jól csinálják. Ma a popzenei pályán apály van, így más irányok előrébb törhetnek. Titokban számítottam a mi együttműködésünk sikerére is, - ha nem is ekkorára - mert másként nem vágtunk volna bele.

- Nagyon jól alakul a közös zenélés, ami a kölcsönös tiszteleten alapul. Bármelyikünk tanácsra szorul, a másik segít neki - vette át a szót Csík János, majd elmondta:

- Az utóbbi néhány év gazdasági és politikai nehézségei, illetve uniós kötelezettségeink ráirányították a figyelmet arra, hogy kik is vagyunk. A népzenénken keresztül büszkén tudjuk vállalni a magyarságot, a zene lehetőséget ad arra, hogy sok emberhez eljusson ez az üzenet. Ez nem egyfajta misszióként indult számunkra, de tény, hogy azzá vált.

- Hogy található meg a népzene és az alternatív zene találkozási pontja, mitől lesz ez az ötvözet sikeres?

- A zenészekben élő ízlésvilágnak, szellemiségnek, kreativitásnak köszönhető. Annak, hogy sok beleérzés születik. Vannak, akik úgy hallják a rockot, mintha népzeneként szólalna meg. Fontos, hogy nem szabad erőltetni semmit.

A teljes interjú itt megtekinthető!