Dixieland, a mosoly országa – a Benkó Dixieland Band koncertezett a WSSZ-ben
Képgaléria megtekintése2011.03.23. - 08:30 | Makrai Tamás
Amikor színpadra lépnek, és felcsendül a dixieland, a közönségről pár perc után lehull a mindennapos gondok szürke fátyola, és átveszi helyét a vidámság, a nevetés, és a mosoly. A tavasz első napján, március 21-én a szombathelyi Weöres Sándor Színházban adott hatalmas sikerű koncertet Magyarország legvidámabb zenekara, az 54 éves Benkó Dixieland Band.
Mi kell a jó szórakozáshoz? - teszi fel a kérdést a bevezető tétel után a zenekar vezetője, Benkó Sándor. Fűtött helység, egy kellemes hölgy társasága, és jó zene. A fűtött helységről a Weöres Sándor Színház vörös bársonyos, Kabaré-komfortos Kit Kat Clubja gondoskodott, a jó zenét pedig a BDB szolgáltatta.
A dixieland, avagy a korai jazz a XX. század elején alakult ki az Egyesült Államok déli államaiban, legfőképp New Orleans környékén. Valószínű, hogy a „dixie" elnevezés is erre utal, ugyanis a Dixie alatt elsősorban a déli államok alternatív elnevezését értik. Egy dixieland bandában a fúvós hangszerek - trombita, harsona, klarinét - vezetik a zenét, míg a ritmusszekcióért a dob, a zongora és bendzsó illetve a gitár a felelős. A stílus kiemelkedő alakja „Satchmo", azaz Louis Armstrong, Duke Ellington, Louis Prima, illetve magyar részről a Benkó Dixieland Band.
Az együttes alapítása óta tagcserék történtek, így a bőgőnél - Vajda Sándor helyén - az ifjú tehetség, Csikós Miklós játszott. A fúvósszekcióban Szalóky Béla fújta a trombitát, Nagy Iván a pozant, míg klarinéton a kiváló művész és zenekarvezető, Benkó Sándor kápráztatott. A dobok mögött Kovacsevics Gábor, míg a zongoránál Halmosi Vilmos ült, a bendzsó húrjait pedig Nagy Jenő pengette.
A hétfői koncert már az első nóta után mosolyt varázsolt a közönség arcára, ugyanis a When You're Smiling nyitotta a másfélórás koncertet. A zeneszámok közötti átvezetőkben kiderült, hogy Benkó Sándor nemcsak kiváló zenész, hanem nagyon jó showman és konferanszié is egyben. Vicces anekdotákkal, remek átvezető szöveggel töltötte ki a zeneszámok közötti időt. Minden dal egy-egy történet, és ez a vadonatúj daraboknál sem volt másképpen.
A folytatásban felcsendült Louis Armstrong 1910-ben írt, Shine című szerzeménye, amit elsőként a szombathelyi közönség hallhatott a zenekar előadásában. A nagytermet beragyogó dallamokat követően Duke Ellington klasszikusa, a Take the A Train következett, az alábbi „hallászati utasítással: Duke éppen zongoristát keresett a zenekarához, és rá is bukkant egy tehetségre, aki megkérdezte tőle, hogyan juthat el Haarlem-be. Erre Ellington csak annyit mondott: szállj fel az 'A' vonatra. Így ez lett a darab címe.
Miután elment az 'A' jelzésű vonat, a Benkó Dixieland Band triója - dob, zongora, bőgő - játszott tovább, majd az Adios Muchachos és Creole Jazz után, Nagy Jenő bendzsószólója következett, A fehér nyúl a zöld mezőn nagy bottal jár hangzatos címmel.
A továbbiakban olyan jazz-klasszikusokat hallhatott a közönség, mint a Tango Palace - amit Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát... címmel ismerhetünk -, a Jambolaya - Csikós Miklós bőgőszólójával -, illetve a La Vie En Rose Szalóky Béla előadásában. A közönség mindenegyes szólót vastapssal hálált meg. A koncert végén felcsendült Louis Prima Just a Gigolo -ja is, végül pedig az I Scream, You Scream-mel köszönt el a zenekar közönségtől. A publikum csak többszöri visszatapsolás után engedte el Magyarország legismertebb dixieland együttesét, vagy ahogy azt Ronald Reagen mondta: "One Of The Best Bands Of The World" - a világ egyik legjobb zenekarát.
Az 1957-ben alakult Benkó Dixieland Band a világon az egyik legjobb, Magyarországon a legnépszerűbb jazz együttes. Már első lemezük aranylemez lett. Hazai fesztiválok és versenyek sorát nyerték, számos kitüntetést mondhatnak magukénak. Koncertjeiken tízezres hallgatóság előtt olyan világsztárokkal dolgoztak már együtt, mint pl. az amerikai Milt Jackson, Freddie Hubbard, Al Grey, Buddy Tate, vagy az európai Chris Barber, Kenny Ball, Huub Janssen, Acker Bilk - és még sokan mások.
Nemzetközi karrierjüket a 60-as években kezdték a szomszédos országokban. Turnéztak az NDK-ban, Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban. A 70-es években indultak el nyugatra. 1971-ben megnyerik a Montreuxi Jazzfesztivált, 1972-ben San Sebastian-ban a Közönség Nagydíját kapják. 1976-ban a londoni Music Week „Stars of the Years" kitüntetettjei Angliában. Amerikai sikersorozatuk a 80-as években indul. 1982-ben a kaliforniai Sacramentói Jazzfesztivál Nagydíját nyerik, majd ugyanabban az évben kitünteti a Benkó Dixieland Band-et a Kaliforniai Parlament. 1983-ban az „Év Zenekara" - „International Jazz Band of the Year" Kaliforniában, és kitüntetik őket Jerry Brown, majd az őt követő George Dukmenjian kaliforniai kormányzók. 1987-ben maga az Amerikai Egyesült államok elnöke, Ronald Reagan részesíti őket kitüntető elismerésben, az amerikai nép nevében megköszönve , hogy az amerikai jazzt a legmagasabb szinten képviselik a világban. 1998-ban Benkó Sándor művészeti munkásságát a nemzetközi szakma által adományozott EURÓPA INTER LYRA díjjal jutalmazták. A BENKÓ DIXIELAND BAND 2001-ben HUNGAROTON életmű díjat kapott, több lemezük aranylemez lett. A „The Hemingway Group" Benkóékat a „Wall of Fame" tagjai közé választotta 2002-ben. 2007-ben az Amerikai Egyesült Államok elnöke, George W. Bush kitüntető elismerését kapják.
Benkóék művészetét a legmagasabb elismerés övezi Magyarországon is. Benkó Sándor Állami Díja és Liszt Díja után 1997-ben Göncz Árpád elnök úr adta át az együttes minden tagjának a „Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje" kitüntetést. Benkóék 2004-ben a „PRIMA" művészeti díjat és a „PRO URBE" Miskolc elismerést kapták. Benkó Sándor 2005-ben megkapta a „PRO URBE BUDAPEST", 2006-ban a "PRO URBE EUROPA" kitüntetést, majd 2006-ban a legmagasabb magyar művészeti elismerést, a Kossuth Díjat. 2010-ben a Börze Award kitüntetéssel és a Louis Armstrong emlékdíjjal ismerik el a tradicionális jazz művelésében elért kiemelkedő teljesítményét.
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1913 szavazat
Új hozzászólás