Dr. Szinetár Csaba, a biológiai tudomány kandidátusa,  a NymE SEK TTK Biológia Intézet munkatársa a Pannon régióban végzett kutatásairól számolt be A Pannon életföldrajzi régió füves élőhelyeinek pókjai. Mit őrzünk, mit vesztünk? címmel. Az életföldrajzi régiót a növényzet és az éghajlat határozza meg. Európában 11 ilyen régiót különböztetünk meg egymástól. A mi régiónk a kontinentális északi földrajzi régióba ágyazódik. Körbeveszi az alpin koszorú, sztyeppei, mediterrán, illetve atlanti zóna határolja, tehát nagyon változatos terület, ami mozaikos ökológiai rendszert alkot. Tízezer évvel ezelőtt a Kárpát-medence az eljegesedés határterületén feküdt, ezért ez a vidék menedéket nyújtott a különböző állatfajoknak, illetve jelentős szerepet játszott a visszatelepülésben.

A pókoknak mintegy 750 faja népesíti be régiónkat. Sok faj ismeretlen, vannak közöttük általánosan elterjedtek, melyek bárhol előfordulhatnak, vannak, melyek élőhely specifikusak, és olyanok, melyek csak területünk északi, észak-nyugati határán találhatók.A szántóföldi monokultúrában 90 ezer pókot sikerült megszámlálniuk, 252 fajt találtak ott, ezekből 16 faj volt szuperdomináns, vagyis a pókfajok java részét ezek tették ki, míg a többi faj csak töredékében fordult elő. Ezek a fajok agrárspeciálisták, ami azt jelenti, hogy a természetes élőhelyük, vagyis a szikesek bolygatási mintázata hasonlít a szántóföld bolygatási mintázatához, vagyis alkalmazkodtak a szántóföld életmenetéhez.  A legelők, kaszálók területe az erdőéhez hasonlóan az utóbbi ezer évben drasztikus változáson esett át. Míg 1000-ben az ország 30%-át alkották, ma csak 12%-át teszik ki. A mezőföldi löszvölgyben 1871 pókot sikerült találniuk, 85 fajszintű taxont. Az intenzív legeltetés és égetés nincs jó hatással a pókokra, ugyanis csökkenti a pókfaunát, az állatokra stresszként hat. A vértesboglári legelőn 1664 pókot számláltak, 63 fajt. A taxon és fajszám a nem legeltetett területen nagyobb, a legeltetés ugyanis degradációt okoz. A száraz gyepeken nedvességre és fényre tágtűrő fajok élnek. Vannak olyan fajok is, melyek specifikusan homokhoz kötődnek. A Kisalföldön sikerült egy új fajra bukkanniuk. Leszögezhetjük, hogy a Pannon pókfauna egyedülálló. Extenzív tájhasználattal őrizhetjük meg fajgazdagságukat utódaink számára.

Dr. Buda Botond neurológus Közelebb az agy rejtélyes üzemmódjához: alvásmedicina a 21. század elején címmel tartott előadást. Ahhoz, hogy az alvás rejtelmeibe bepillantást nyerhessünk, szükség volt az agy elektromos működésének megismerésére, vagyis az EEG felfedezésére. Idevezető lépcsőfok volt még a NREM, illetve a REM alvás mintázatainak megismerése, az emberi alvásciklusok leírása, a hormonális háttérmechanizmusok ismerete. Az alvás szempontjából a tobozmirigy kulcsszerepet tölt be, ugyanis a melatonint termeli. Egy nagyon sajátos betegség a narcolepsya, az ebben szenvedők bármikor, bármilyen testhelyzetben képesek elaludni. A betegségre jellemző, hogy már az alvás kezdetekor a REM fázisba jutnak, nem egy-két órával később, ahogy általában. A REM szó a gyors szemmozgás rövidítése (Rapid Eye Movement), az alvásnak ebben a szakaszában ugyanis szemünk gyors mozgást végez, ilyenkor álmodunk. Az alvást befolyásolja a biológiai óránk, vagyis az óragének, a biológiai ritmusok, a kozmosz a photikus és nem photikus ingereivel. Nemcsak napi ritmusunk van, hanem havi, féléves, éves, sőt tágabb ciklusok is megfigyelhetők.

Dr. Buda Botond az alvást és ébrenlétet vizsgálta gyermekeknél illetve serdülőknél. Kisgyermekeknél az élettani alvásigény 8,5 - 9,25 óra. Kisgyermekeknél napközbeni aluszékonyság is megfigyelhető. Kamaszoknál, sőt felnőtteknél is ajánlott a legalább napi nyolc óra alvás ahhoz, hogy kipihentek legyünk. 18 évvel ezelőtt a magyar és a svájci fiatalok általában este tíz óra előtt ágyba bújtak. Mára ez a helyzet megváltozott, általában 11 óra előtt térnek nyugovóra, és másnap sokáig alszanak, vagyis késői fekvés és késői ébredés figyelhető meg. A megváltozott tendenciákhoz igazodva érdemes lenne a tanítási idő kezdetének 9 órára való áthelyezését megfontolni. Dr. Buda Botond beszélt még a nyugtalan láb szindrómáról, és bemutatta a periodikus végtag mozgászavar tüneteit. Néhány versidézeten keresztül Ady Endre alvászavaraival is megismerkedhettünk. A kezdetben jó alvó költő idősebb korában álmatlanságtól szenvedett; életét megkönnyítendő még gyógyszereket is szedett. Az alváskutatás rohamosan fejlődő tudományág, melyre szükségünk van, hiszen a nem kielégítő alvás súlyos következményekkel járhat.