Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész bevezetőjében elmondta, hazánkban a költészet napját 1964. április 11-e óta ünnepeljük, ugyanis József Attila 1905-ben e napon született. Az akkoriban a világon egyedülálló kezdeményezés mára hagyománnyá nőtte ki magát. Országszerte megemlékezésekkel, szavalóversenyekkel adózunk nemcsak József Attila, hanem a versek előtt is. Irodalom nélkül szinte elképzelhetetlen lenne az életünk - a szavak segítségével önmagunk rejtett mélységeibe hatolhatunk, sőt bepillantást nyerhetünk mások lelkének zugaiba is. A vers vigasz a nehéz időkben, segítség sorsfordító időszakokban. Az irodalomtörténész kiemelte, nemcsak a költészet ünneplésére gyűltünk össze: nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy Jurij Gagarin ötven évvel ezelőtt, április 12-én kerülte meg először a földet. A költészet maga is egy űrutazás, ahogy József Attila fogalmazta:

„A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog"

Mindnyájan a semmibe kapaszkodunk, a vers eszköz lehet arra, hogy izgalmas űrutazást tegyünk, és utunk végén megtaláljuk célunkat, vagy legalábbis közelebb kerüljünk az élet nagy kérdéseinek megválaszolásához.

Halmosi Sándor Gileád című könyve a hetedik a költő eddig megjelent versesköteteinek sorában. A hetes egy bűvös szám, gondoljunk csak József Attila A hetedik című versére. Fűzfa Balázs első kérdése ezért így hangzott: Van-e valamilyen szerepe József Attilának Halmosi Sándor költészetében?

A költők nem csupán kölcsönadják, hanem nekünk adják a szavakat - válaszolta Halmosi. - A szavak, kifejezések, melyeket a költők alkotnak, beleépülnek a mindennapjainkba, életünk, beszédünk szerves részévé válnak, hagyományként maradnak fenn, így jön létre a beszéd folytonossága. Ez a folyamat oda-vissza működik, vagyis nemcsak Halmosi merít költőink hagyatékából, az ő műveit is szívesen parafrazálják. Példaként költő barátját, Demény Pétert említette, akivel közös felolvasó körúton is részt vettek. Brassóban egy tanulságos esemény is történt velük, egy felolvasóesten egy tanárnő lelkesen ecsetelte Halmosi Sándor verseinek szimbolikáját, értelmezését, amin maga a költő is meglepődött. Az olvasás végeztével megpróbálta megmagyarázni a tanárnőnek, hogy ő semmi olyasmire nem gondolt a versek írásakor, ahogy a tanárnő véli, de a pedagógus hajthatatlan maradt.

Az 1971-ben született Halmosi Sándor eredetileg nem készült költőnek, gyermekkorában sem írt verseket, inkább a matematika érdekelte. Első verseskötete 2001-ben jelent meg, A démonokkal flancoló címmel. A költő úgy érzi, semmiben sem szenvedett hátrányt amiatt, hogy viszonylag későn fordult a költészet felé, hiszen Ady Endre lírai munkássága is 29 éves korára érett meg igazán. S mint ahogy Adynak sikerült egy új nyelvezetet megteremtenie a magyar költészetben, ezzel a kötettel Halmosi életében is elkezdődött egy új beszédmód: a költészet nyelve.

A költő többek között felolvasta 9 óra 36 című versét. Következzen egy részlet a versből:

„A mutató nem mozog. Pedig a dokumentumok
szaporodnak, az excel-táblák telnek, már
megbeszéltük a java-tanfolyamot, Péter
költségelszámolásokat írt alá és utazási számlákat,
válaszoltunk a németeknek, döntéseket
hoztunk, poénkodtunk..."

A hétköznapi ember tudatában az él, hogy a vers nem lehet profán - reagált Fűzfa Balázs a versre. - Egy költői műnek emelkedettnek kell lennie, fennköltséget kell árasztania, ahogy például ebben a költeményben hallhatjuk: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok..." A 9 óra 36-ban pedig olyan sort is találunk, hogy: „a laptopok halkan búgnak". Mi teszi mégis verssé a leírt szavakat?

Halmosi úgy gondolja, nincs különbség hétköznapi és leírt nyelv között. Kányádi azt mondta, vers az, amit olvasni kell. A költészet éppen azzal emelkedik ki a többi művészeti ág közül, hogy az olvasóban olyan érzést kelt, hogy ej, ilyet én is tudnék csinálni. Ezt az alkotó és a közönség által használt közös nyelv teszi lehetővé. Verset általában magányosan olvasunk, ilyenkor elmélkedünk az élet dolgairól is. Ha ismerjük a költő által használt nyelvet, akkor tudunk igazán azonosulni a művel, és felülemelkedni a hétköznapokon. A költészet nem korlátozódik csupán a versre, életmódot is jelent. A döntés a mi kezünkben van: vagy lehúzzuk az eget a sárba, vagy felemeljük az életet a csodába. Fűzfa Schillert említette, aki mint köztudott, sokáig súlyos betegségben szenvedett. Miután elhunyt, felboncolták. Szerveit annyira rossz állapotban találták, hogy már évekkel korábban meg kellett volna halnia. Maguk az orvosok is elismerték, hogy a költészet tartotta életben.

Fűzfa Balázs és Halmosi Sándor beszéltek arról is, hogy az irodalomkönyvekben nagyon kevés szó esik a kortárs irodalomról, pedig a fiataloknak nagy szükségük lenne rá, hogy ma élő költővel is megismerkedjenek. Petőfi Sándor például már 23 éves korában szerepelt mint kortárs tananyag az akkori könyvekben - milyen jó lenne, ha ez ma is megvalósulhatna! Ha a tankönyvben nem is, de az MMIK-ban egy igazi költővel találkozhattunk, és élményekkel gazdagon távozhattunk.

Halmosi Sándor életrajza:

Halmosi Sándor költő, műfordító, matematikus 1971-ben született Szatmárnémetiben, 1989 és 2006 között Németországban élt, azóta Budapesten. Németből és románból fordít, irodalmi lapokban rendszeresen publikál. Eddig nyolc verseskötete jelent meg (köztük egy fordításkötet), tagja számos hazai és nemzetközi írószervezetnek.

KÖTETEK:  

• A démonokkal flancoló (versek, Littera Nova, Bp., 2001
• Napleány voltál (versek, Littera Nova, Bp., 2002)
• Babérliget  (versek, Littera Nova, Bp., 2003) http://mek.oszk.hu/08000/08063/
• Mely a salamoné (versek, Littera Nova, Bp., 2004-2005) http://mek.oszk.hu/08000/08064/
• Annapurna déli lejtőin - szeretők könyve (versek, Littera Nova-Fisz-Polis, Bp.-Kolozsvár, 2006) http://mek.oszk.hu/08000/08065/
• Gileád - a fenntartható csodákról (versek, noran2004 Kiadó, Bp., 2009) http://mek.oszk.hu/08000/08066/
• Kékhagyó kedd - válogatott műfordítások Franz Hodjak lírai életművéből, noran2004 Kiadó, Bp., 2009)
• Ibrahim - a menta ízei (válogatott versek, Noran Könyvesház, Bp. 2011) - megjelenés alatt