Öreg Billy Rock and Roll-bandája - Diáknapok 2011

Képgaléria megtekintése2011.05.05. - 16:00 | Sum, Gimboo - Fotók: Spider, Makrai Tamás

Csak nektek! Csak itt! Csak most! Csakazértis! – hangzott el Gergő, a gitáros szájából, és egyidejűleg a hangszóróból is. Nem sorakoztak tömegek, a kellemes körülmények és az éghajlat között meg nem köttetett kompromisszumok zorddá kovácsolták a sörkertet, melynek szívében ennek ellenére is erős lüktetéssel indult meg a véráram. Bár elég nehezen. Koncert-bitkanyarítások a második és harmadik napról.

Második napja tesszük, amit ilyenkor szokás a NyME-SEK Diáknapokon: sört iszunk, és ha történik valami, odamegyünk, megnézzük. A nulladik nap ilyenformán nem is szólt semmiről, csak az életmódról, lomha kirakodásról, fejtörőkkel telitűzdelt sátorállítgatásról, és persze, hogy poén van a poén hátán. Természetes, hiszen a főiskolások, egyetemisták betéve tudják a szakukkal nem mindig egybevágó filmidézeteket, önjelölt és véletlenszerű youtube-sztárok legelemibb szinten működő alfajainak aranyköpéseit, és persze mindig akad egy mobil, amin ezt hirtelen meg is lehet nézni, nagyokat nyerítve, de akár egy-két brutál-metál szám is befittyenhet. Jó társaságban repül az idő, de hősugárzó nélkül a legjobb társaság is csak egy ideig röhög, és bizony ez az első két napra igaz lett - adja az Ég, hogy a félidőben már nem mossa el az eső ragyogó kolgétmosolyunkat.

Habár a társaság is fontos, ügyelni kellene arra a szegény deákra is, akinek nincsenek barátai - mert kizárólag tudását gyarapítani jött az intézménybe, jól nevelten bejárt órákra, kollégiumi szobáját kizárólag alvásra és tanulásra használta, valamint segített a tanerőknek levinni a szemetet -, ugyanis pusztán megérdemelt kikapcsolódását szeretné ezen az - elvileg érte -, és miatta létrejött alkalmon véghezvinni, mégis sörözni kényszerül, és sokat unatkozni. De legalább nem ingyen teszi mindezt, idén 500 Ft-ot kifizet karszalagra, ami sokat javít a közérzetén, hiszen érzi, hogy egy igazi fesztiválra csöppent.

És itt lép a képbe az Eston zenekar. Az első élőzenei megmozdulás, melyért ér pénzt kérni, ámbátor ebben ki is merült érdemben az 500 Ft. A 90-es évek rock-slágereinek köztudatban tartását két évvel ezelőtt hagyta abba a zenekar, és idén nagy meglepetést szerezve álltak színpadra. A focipályán felállított, nagyon remek sátorszínpad alatt felcsendültek az ismert Hobo-, Hendrix-, Stones-dalok, ami viszont tényleg „wild thing" volt, az nem más, mint az énekes fronton bekövetkezett - nem kicsit észrevehető - tagcsere. A hosszú haját rázva sikító férfiállat, Csaszi helyére Reni, a hosszú haját mozdulatlanul hagyó kislány került, és ez alapjaiban furcsította meg a hangzást. Reni énekhangjával ugyan semmi probléma, mégsem volt olyan mélységekig átható mondjuk egy Tankcsapda nóta ezzel a női hangszínnel. Az elején azért vártunk még titkon egy kis horzsolást, de hiába.

A fesztiválfeelingből pedig hamar átcsöppentünk plázadiszkóba, megérkezett a színpadra a Summer Love. Az előadó, és bájos (iker-) segítői vérmes tekintettel adták elő - minden CD-alapról harsogó számra - a valamelyik Rubint Réka alakformáló testedzéssel hasonlatos koreográfiát, és pofátlanul bebizonyították, hogy a legtöbb bulizenekar hiába cipel magával megannyi hangszernek látszó tárgyat, anélkül is megy ez a stílus.

Szerdán töretlen lendülettel folytatódott a diáknap, ám a kellemetlen, szeles, kifejezetten hideg időnek köszönhetően lassan gyülekeztek a diákok a sörsátorba vagy mellé a szerdai nap esti óráiban. A rendkívüli biztonsági intézkedésekkel óvott „fesztiválterületre" beérve bizony még azt is meg kellett érnünk, hogy az iskola udvarán csak azt ihattuk, amit a helyszínen vásárolunk: az otthonról hozott dobozos sört a szervezők éberségének köszönhetően a kerítésen kívül kellett elfogyasztanunk.

Az este első fellépőit, a Skót Rock Band-et még kevesen kísérték figyelemmel. A szemfülesebb, már a keddi napon is résztvevő érdeklődők bizony úgy érezhették, mintha ismerős lenne nekik a zenekar: nos, igen, az együttes az Eston néhány taggal kibővített változata. Őket követte a sorban a fertőszentmiklósi - visszatérő- kedvencünk, a Humanoid, és a három srác bizony nagy meglepetést okozott számunkra. A programfüzetben csak egyszerűen „alternatív" jelzővel illetett zenekar jó szöveggel, nagyon fantáziadús zenét játszott - amúgy a tavalyi Átjáró tehetségkutató regionális döntőjén 2. helyezést értek el.

A blues halhatatlan, ám szerencsére hallható: az este sztárfellépője, a Deák Bill Blues Band bőven igazolta ezt, és bizony a szkeptikusok is láthatták: a szervezők nem döntöttek rosszul, meghívásukkal. Igaz, hogy a sátorban nemcsak a huszonéves diákok tomboltak az ismerős dallamokra, hanem a „külsősök" is - a rendezők számításainak megfelelően. Ám mindenki, aki kint volt, jól érezte magát, hiszen remek zene volt, profi előadókkal és teltházzal - és ha mindez még nem lett volna elég, a koncert után a „szokásos" szerda esti Szúnyog-féle klub-buliban, - illetve az aulában DJ Douglas-re - mindenki kitáncolhatta a boogie-t a lábából!

Aki eddig nem vett részt a rendezvénysorozaton, még a mai nap bepótolhatja hiányosságát: Kovács András Péter, a Tohu-Bohu, a Lunchbox és a Retro School Band fellépése után arra is fény derül, ki lesz az idei diákrektor!

A Red Bull Vezérkar Kupa, Libadressz futás és a diákrektor vetélkedők fotói itt tekinthetők meg!

A szerda est Egyetemes buli az A Klubban ide kattintva nyílik!