1954

Robert Mitchum amerikai színész (A vadász éjszakája, A nagy álom) egy fedetlen keblű brit színésznőt ölelgetett egy fotózás során. A korabeli prűd közegben hatalmas botrányt kavart a merész gesztus. Robert Mitchumot nem rázta meg különösebben az évekig tartó rágalomhadjárat, ám a színésznő, Simone Silva három évvel később öngyilkos lett.

1956

Alain Resnais francia rendező Sötétség és köd című, náci koncentrációs táborokról készült dokumentumfilmjét kivették a hivatalos versenyprogramból a német delegáció nyomására. Három évvel később megismétlődött a helyzet: ezúttal a rendező Szerelmem, Hirosima című filmje került ki a programból, mégpedig az amerikaiak nyomására.

1960

Federico Fellini Édes élet című filmjére berágott a Vatikán, és a Cannes-i közönség sem fogadta túl jól: a rendezőt kifütyülték, amikor átvette az Aranypálmát.

Ugyanebben az évben Michelangelo Antonioni A kaland című filmjét is kifütyülték. (2010-ben az Empire magazin a világ száz legjobb filmje között a 40. helyre pozicionálta az olasz rendező alkotását.)

1968

A '68-as események forró hangulata a fesztiválon is éreztette hatását. François Truffaut és Jean-Luc Godard belekapaszkodtak a színpad vörös függönyébe, hogy megakadályozzák egy film levetítését. „Én a munkásokkal szembeni szolidaritásról beszélek, akik elfoglalták a Renault-gyárakat, maguk pedig utazásokról és közelképekről beszélnek nekem" - mondta Godard.

Az általános felfordulás miatt a fesztivál a tervezettnél öt nappal korábban bezárta a kapuit.

1973

Általános felhördülés kísérte Marco Ferreri A nagy zabálás és Jean Eustache A mama és a kurva című filmjeinek vetítését, előbbit „ízléstelen" groteszksége, utóbbit túlzott naturalizmusa miatt támadták (a Le Figaro „a nemzet szégyenének" nevezte).

1974

Az Adele H. története című, versenyen kívüli, abortuszpárti film vetítésén rohamrendőrök árasztották el a termet.

1975

Életét vesztette egy terrorista saját autójának felrobbantása közben.

1976

Az összes néző kivonult Nagisa Oshima Érzékek birodalma című, pornográf jeleneteket tartalmazó filmjéről.

1987

Maurice Pialat francia rendező vehette át az Aranypálmát Yves Montand-tól A Sátán árnyékában című filmjéért. A rendezőt füttykoncert kísérte, mialatt felsétált a színpadra, és tisztán lehetett hallani, hogy egy néző (aki túl közel ült a mikrofonhoz) bekiabálja: „Ó, a rohadék!" („Ah, ce salaud!") Majd pedig: „Nesze neked, Cannes." („C'est Cannes.")

Pialat reakciója sem maradt el. A mikrofonba ezt mondta: „Ha maguk nem szeretnek, hát elmondhatom, hogy én sem szeretem magukat."

1999

Ebben az évben a kanadai David Cronenberg volt a zsűri elnöke. Mindenki arra számított, hogy az Aranypálmát Pedro Almodóvar Mindent anyámról című filmje kapja, a legjobb férfi főszerepért pedig vagy Forest Whitakert díjazzák a Szellemkutyában nyújtott alakításáért, vagy Bob Hoskins-t a Felicia utazásáért. Egyik sem nyert.

Almodóvar csak dicséretet kapott, az Aranypálmát pedig a Dardenne fivérek vihették haza Rosetta című filmjükért. A díjátadó emiatt hurrogásoktól és füttyöktől visszhangzott.

2004

Tüntettek a filmipar műszaki alkalmazottai, és sztrájkolt a Cannes-i Carlton-palota személyzete.

2010

Rachid Bouchareb francia-algériai rendező Törvényen kívül című filmje vetítésének napján mintegy 1200 egykori algériai frontharcos tisztelgett az algériai háborúban elesett francia katonák emléke előtt. (Algéria függetlenségi harca 1954-ben kezdődött, és az ország 1962-ben szabadult fel a francia uralom alól.)

2011

A tömeg kifütyülte Mel Gibsont, amikor kiszállt a limuzinból. A színész-rendező élete botrányoktól visszhangzott az elmúlt években: alkohol-problémái, antiszemita kijelentései és orosz feleségével szembeni agresszív magatartása bejárta a világsajtót.

Egy hívatlan fehér öltönyös férfi próbálta meg felhívni magára a figyelmet, és zavart kelteni Jodie Foster Beaver című (Mel Gibson főszereplésével készült) filmjének bemutatóján, de a biztonsági őrök lefogták.

Kidobóemberek kísérték ki Kálomista Gábort (a magyar producerek szövetségének elnöke) és Bereczki Csabát (a Magyar Mozgókép Alapítvány nemzetközi igazgatója) a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál (BIFF) Cannes-i sajtótájékoztatójáról, arra hivatkozva, hogy az zárt körű rendezvény.

Nemkívánatos személlyé nyilvánították Cannes-ban Lars von Trier dán rendezőt, akinek Melancholia című alkotását kivonták a versenyprogramból. Az esetre azután került sor, hogy Trier kínos vicceket sütött el: önmagát nácinak nevezve azt mondta, megérti Hitlert, mint embert, Izraellel pedig „tele van a töke".