Amikor rohannod kell, és egyszerre több helyen kellene, több mindent csinálnod, akkor ne menj sehova. A teendőidet senki nem csinálja meg helyetted, és lehet, hogy most hihetetlen, de a világ ettől még holnap is csípős hideggel fog ébreszteni, pont úgy, mint ma.

Tegnap este rohantam volna több helyre és több dolog miatt, de egy kedves integetés eltérített az utamról. Oroszy Csaba beinvitált minket egy pohárra, ahogy az öregek mondanák: "Csak, hogy közben tudjunk beszélgetni!".

A kiállítás anyagát az elmúlt nyolc év munkáiból válogatta, körülbelül 2000 alkotás közül. Minden mű egy sorozat, minden mű mögött áll egy sorozat. Ahogy fogalmazott: "Elfogult válogatás, mert a sorozatokon belül a képekből ugyanígy meg lehetne rendezni a kiállítást. A tárlat egyről beszél, a legfontosabbról, amiről beszélni lehet: a hitről, aki-, ami-, mindenkinek sajátja."

December 12-től január végéig Bécsben fog kiállítani, a 6erMagazin Galériában, ami Janzsó Barbara nagyon fiatalos, lendületes, jó hangulatú lakásgalériája. A bécsi kiállítás más képekből fog összeállni, más tematikájú válogatás lesz. Ennek kapcsán merült fel bennünk a kérdés:

- Csabi, mikor volt utoljára önálló kiállításod Szombathelyen?
Döbbenet, 1997-ben... Ezekszerint nem mi nem figyeltünk eléggé - valóban 11 éve nem láthattuk a műveit, csak más kiállítások résztvevőjeként néha egyet-egyet.

-Milyen gyakran tudnál egy ehhez hasonló, önálló tárlatot rendezni? A válasz: -Évente...
Nincs évente, sőt, két-három évente sincs. Most kell(ett) megnézni, ki tudja, mikor lesz legközelebb?

Oroszy Csaba festőművész tárlata november 26-ig volt látogatható a K17 Galériában

A képanyag megtekintése után és egy tévéinterjú előtt alkalmunk nyílt közelebbi információkat kapnunk az alkotásokról, az alkotói folyamatról, stílusról és magáról a művészről.

"Szombathelyen a Tanárképzőn végeztem, illetve Pécsett a mesterképzőn. Először Konkoly Gyula osztályba jártam, majd Keserü Ilona osztályában végeztem, ott szereztem mesterdiplomát. Különböző kunkorokon keresztül Szombathelyre kerültem, és már jónéhány éve itt élek, s alkotok. A jelenlegi a második önálló kiállításom Szombathelyen, ezelőtt kb. 10 évvel volt az előző. Általában sorozatokban gondolkozom, amik egymásra épülnek. A jelenlegi kiállítás is azt szeretné megmutatni, hogy az elmúlt 10 évben mik azok a képi és gondolati irányok, amikben haladtam. Minden kép mögött egy-egy sorozat áll, azaz a kiállított mű mögött van 5, 8, vagy akár 10 kiegészítő alkotás, "sorozatelem". A kiállítással próbáltam egy metszetét adni annak az iránynak, amit most követek, ami szerint gondolkodom. A barna képeket 2006-ban kezdtem festeni, ez egy átfogó anyag, az én „figuralitásom". Vannak rajzaim, faragványaim, térmunkáim, fotóim és olajképeim, de nem az a célom, hogy mindenben kipróbáljam magam, sokkal inkább az, hogy a következő gondolatot minél pontosabban fejezzem ki. Ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy milyen anyag kerül az utamba - a cél a gondolatnak, a kifejezésnek a pontossága.

Alkotóként az ember talán még sérülékenyebb, mint mások. Ugyanannyi problémánk, gondunk van, mint bárkinek a világban. Az ember nem szeretne hibázni, mégis létrejönnek hibák, sokszor kijózanítóak és előrevivőek. Sokszor jobb hibázni, s abból tanulni, mint folyamatosan valamifajta áldicsőségben élni."