Célkeresztben a Haladás VSE íjászszakosztálya

Képgaléria megtekintése2011.07.14. - 00:45 | Makrai Tamás

Célkeresztben a Haladás VSE íjászszakosztálya

Fegyver, játékszer, vagy sporteszköz? Mi is az íj? Mire használta az ember a létezése során az íjat? Az íjászat az emberiség útját egészen napjainkig végig követi. Eleinte kezdetleges eszközökkel próbálták meg elejteni az erdők-mezők vadait a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató őseink. Az emberiség fejlődése, a kézügyesség kifinomodása során egyre pontosabban használták elődeink a megfelelő bot és a megfelelő húr halálos kombinációját. A Haladás VSE íjász szakosztályának vezetőjével, Takács Gergővel beszélgettünk a sportágról.

Az ókori világban szinte az összes kontinensen használták az íjat, az akkori civilizációk hadviselésében fontos szerepet töltöttek be az íjászok, így az ókori világ számos emlékén, ábrázolásán találkozhatunk harcászati felhasználásával. Az egyiptomi fáraókat is gyakran ábrázolták íjjal a kezükben, illetve az ókori háborúk fontos fegyvere volt, és Akhilleusz is nyíl által vesztette életét a trójai háborúban. Az íjászok által ellenségre zúdított nyílzápor különös hatékonysággal pusztította a könnyen áthatolható ruházatot viselő ellent. Azonban a korabeli páncélzat megjelenése után csökkent az íjak harcbeli használata.A kora középkor idején Nyugat-Európában az íjászatnak nem volt akkora szerepe a hadviselésben, mint az a népszerű legendákból kitűnik. Az íjászok gyakran a legrosszabbul fizetett katonák voltak, gyakorta egyszerűen a parasztokból verbuválták őket. Ez főleg az olcsó íjnak és nyílnak volt köszönhető, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezzel szemben mennyire drága volt egy "hivatásos" katona páncélja és kardja. Az íj ritkán döntötte el a csata kimenetelét, a nemesség "alsóbbrendű fegyvernek" vagy játékszernek tekintette. (forrás: wikipedia.org).

A 800-as évek végén egy új, hódító nép, a magyarok verték fel a Kárpát-medence nyugalmát. A magyarok harcmodorára jellemző volt az íj széleskörű használata, és a magyar hadviselésben külön szerepet kaptak az úgynevezett saslövők. Ők voltak a hódító csapatok mesterlövészei. Az ő feladatuk volt a magas rangú ellenfelek likvidálása. Úgy tartja a mondás, hogy a magyarok kalandozásainak véget vető 955-ös augsburgi csatában is a saslövők végeztek Konrád herceggel. A legenda szerint, amint a herceg megemelte a sisakját, egyszerre három nyílvessző fúródott a fejébe.

Európa másik kiemelkedő íjfeszítői az angolok voltak. A százéves háború idejére az angolok kitanulták az íjász egységek hatékony alkalmazását, ami harcászati fölényt biztosított számukra az angol hosszúíjaikkal. Az íjászok a szabad parasztság soraiból kerültek ki, és gyermekkoruktól kezdve gyakoroltak. Minden fiú a magasságához illő íjat kapott. Íjászversenyekkel lelkesítették az embereket a fejlődésre. (forrás: wikipedia.org). Angliában olyan fontosnak tartották az íjászatot, hogy III. Edward király rendeletbe foglalta a gyakorlását, ezzel megalapozva a hadserege biztos utánpótlását.


" Ezennel elrendeljük, hogy London város minden egészséges lakója szabadidejében és ünnepnapokon az íj használatát tanulja meg, és gyakorolja az íjászat művészetét. Ezen kívül megparancsoljuk, hogy a labdarúgás, kézilabda, kőhajítás, kakasviadal és más haszontalan játékok nem űzhetők". / III. Edward 1369-ben kelt rendeletéből /

Az íjászatnak még napjainkban is nagy hagyománya van Európa-szerte. Magyarországon számos hagyományőrző és íjászegyesület igyekszik fenntartani az íjfeszítő népek jelenlétét.

Megyénkben is több íjászegyesület működik. Talán az egyik legfiatalabb egyesület, a Haladás VSE íjász szakosztályának vezetőjével, Takács Gergővel beszélgettünk.

Először is pár szóban mondj valamit magadról. Hogy kerültél Szombathelyre, és miképp ismerkedtél meg az íjászkodással ?

Takács Gergőnek hívnak, 24 éves vagyok és jelenleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának műszaki menedzser szakán vagyok végzős, illetve a hulladékgazdálkodási technológus szakon tanulok, mint első éves. Az íjászatot körülbelül 3 éve kezdtem sportként űzni. Korábban rengeteg szabad, nyílt napos íjászrendezvényen vettem részt. Mondhatjuk azt, hogy szinte mindenhol kipróbáltam magam, ahol csak lehetett. Eleinte pusztán hobbiként foglalkoztam ezzel a sporttal, és kb. egy évig voltam a Szentgotthárdi Íjászklub tagja, azonban a tanulmányaim miatt felkerültem Szombathelyre, de nem akartam szakítani az íjászkodással, így a baráti társaságommal, haverokkal alapítottunk egy egyesületet, immáron Szombathelyen. Az egyesület célja legfőképp a hobbiíjászat és a hagyományőrzés volt. Akkor még nem is működtünk hivatalos egyesületként. 


Mióta tartoztok a Haladás VSE szakosztályai közé?

2010 tavaszán sajnos pályaproblémával küszködtünk, ugyanis a dobópályán szoktunk gyakorolni, de a Haladás VSE több szakosztálya is edzett ott, és a különböző sportolói edzésidő igények miatt lehetetlenné vált megszervezni az időbeosztást, ugyanis egyidejűleg nem lehetett edzéseket tartani az érintett sportok különböző veszélyei miatt. Gondoljunk csak bele, hogy egy nehézatléta által útjára engedett sporteszköz, vagy épp egy kilőtt nyílvessző milyen erővel és milyen távolságra jut el nagyon rövid idő alatt... Szerencsénkre az akkori ügyvezető elnök, Kovács László felajánlotta, hogy csatlakozzunk mi is a Haladáshoz, és legyünk a Haladás VSE hivatalos íjászszakosztálya. Némi egyeztetés, megbeszélés után 2010. április elseje óta hivatalosan is a Haladás szakosztályaként működünk. Igazából ekkor kezdődött számomra a nagybetűs "ÍJÁSZKODÁS", így mára az sportág nagy szerelmese lettem, és minden erőmmel támogatom ezt a sportot, és azokat, akik szeretnék ezt űzni.

Ezt mégis hogy érted?

Korábban csak „örömíjászkodtam", illetve a barátokkal, haverokkal lövöldöztünk. Csak a szórakozás volt a cél. A szakosztállyá válásunk után megismerkedtem a magyar íjászvilág jelenleg egyik legmeghatározóbb alakjával, Molnár Józseffel - aki idén Arlóban országos bajnoki címet szerzett  Ő kezdett el terelgetni az íjászat világának legbelsőbb és csak a kiváltságosok által ismert bugyraiban. Miután őt megismertem, teljesen átfogalmazódott bennem az íjászat igazi mivolta. Szakosztályvezetőként arra törekszem, hogy az íjászatot sportként ismerjék el az emberek, ne pedig úgy, hogy csak „lövöldözünk". A háttérben komoly munka húzódik, és mondhatni, az egyik legösszetettebb sportról beszélünk. Molnár Józsefről azért tudni kell, hogy ebben a sportban nagyon nagy sikereket ért el, és válogatottsága révén az egyik legtekintélyesebb személy ebben a világban. Rengeteget beszélgetünk, és nagyon sok tanácsot ad arról, hogy miként és hogyan kellene nevelni a csapatot, és miként kell egy versenyt igazán profi módon megszervezni.

Milyen eredményeket sikerült eddig elérnetek?

Kezdeti nehézségeink ellenére rengeteg sikert tudhatunk magunk mögött. Úgy értékelem, hogy a 2010. évet nagyon jól zártuk. Eleinte a csapat létszáma mindössze 4-5 fő volt, az év végére már 11 tagot számlálhattunk. Mindemellett rengeteg nyílt napon vettünk részt, melyek közül a legeredményesebbnek talán az Országos Sportválasztó szombathelyi rendezvényét lehetne kiemelni. Remélhetőleg jelenlétünk ezen a fontos ismeretterjesztő eseményen hagyományteremtőnek mondható, és találkozhatunk ott az idei évben is. A legnagyobb eredményünknek - véleményem szerint - az tekinthető, hogy sikeresen lebonyolítottuk az első, általunk rendezett íjászversenyt 2010. augusztus 29-én. Ez egy 3D-s verseny volt, amit a vaskeresztesi erdőben szerveztünk. Az íjászat 3D szakágáról tudni érdemes, hogy e sport talán legkomplikáltabb szegmenséről beszélhetünk, hisz a versenyeken életnagyságú és élethű állatcélokra, előre meghatározatlan távolságból és szögből kell pontos lövéseket leadni. Az „élethű" jelleg magában rejti - egyebek mellett - azt a nehezítő körülményt is, hogy az egyes célok mérete, és ebből adódóan a magasabb pontszámokat jelentő találati zónák is különböző méretűek. Azt kell, hogy mondjam: ahhoz képest, hogy ez volt a „beavatónk", minden rendben lezajlott és egy nagyon jó verseny részesei lehettünk, aminek remek visszhangja volt.

Az év során egyre több versenyen vettünk részt, és sok helyről sikerült is érmet hoznunk. Bekapcsolódtunk az utánpótlás programba is, mivel a Sportválasztó után csatlakozott hozzánk három gyermek is.

Jelen pillanatban hány tagot számlál a szakosztályotok?

Jelenleg 14 aktív versenyzőnk van az egyesületben.  Különböző kategóriájú íjászok színesítik a csapatunkat. Legtöbben ún. vadászreflex íjjal lőnek, míg én személy szerint egy modern longbow íjat használok.

Mit ajánlasz azoknak, akik most szeretnék elkezdeni az íjászkodást?

Az íjászattal való ismerkedést semmiképpen se az íjvásárlással kezdjék. Kezdőként senki ne vegyen íjat, inkább előtte próbálja ki az összes kategóriát, amit csak lehet. Laikusként az ember csak az íj kinézetére, népszerűségére, esetleg az egyes típusokkal kapcsolatos szubjektív véleményekre tudná alapozni a döntését, így azonban szinte biztosan hibásnak bizonyul a választás. A megfelelő íjtípus kiválasztása nagyon sok egyéb tényezőtől is függ, mint például az íjász fizikai felkészültsége és az íjászathoz szükséges alapvető képességei. Ne gondolja senki, hogy az íj használatánál egyszerűbb dolog nincs a világon. Én személy szerint találkoztam már olyan jelölttel, aki hosszú évek edzőtermi múltjával sem tudta még kifeszíteni sem az általa kiválasztott - egyébként nem is erős - íjat.  Először én is nomád íjjal kezdtem, persze saját makacsságom is befolyásolt, és nem volt semmilyen lövésélményem a többi íjjal, most pedig egy hosszú íjjal lövök. Nálunk nincsen semmilyen próbaidő, vagy azonnal fizetendő belépési díj. Az első hónap ingyenes mindenki számára, és biztosítunk felszerelést is. Elsődleges célom, hogy egy ütőképes csapatot állítsak fel, kor és íj kategóriától függetlenül. A csapatomba is ezt a mentalitást nevelem, és a frissen csatlakozottak sokszor mondják, milyen könnyen be tudtak illeszkedni. Az első hónap főként a technikáról szól, minden sport alapja a technika, persze nem mindenki akar válogatott lenni, de nem tudhatjuk, hogy mit váltunk ki az emberekből, ezért a jó technika az alapja mindennek. Nagyjából egy hónap után el tudja dönteni az illető, hogy szeretne-e a továbbiakban foglalkozni az íjászattal, és ilyenkor megbeszéljük a tapasztalatokat, mit és hogyan érez, melyik íjfajta tetszik neki, stb. Igazából mindenkit nagy-nagy szeretettel várunk.  Legyen kezdő, haladó, vagy egyszerűen csak olyan, aki szeretne csatlakozni egy jó csapathoz.


Akinek kedve lenne a szakosztályhoz csatlakozni, hogyan teheti meg?

Akár személyesen is felkereshet bennünket - hétfőn és szerdán van edzésünk a Haladás pályánál, 17 órai kezdettel, illetve e-mailben is jelezheti szándékát a címen , vagy telefonon a 30/630-0237-es telefonszámon.

Kezdő egyesületként gondolom, tele vagytok tervekkel, ötletekkel és álmokkal.

Jól gondolod. Mindig van valami tervszerű dolog. A csapattal mindig megbeszéljük, hogy mik legyenek a következő lépések, persze felvázolom, hogy merre menjünk tovább, és közösen kidolgozzuk a lehetőségeket. Fontos számomra, hogy mindenki csináljon valamit, és tegyen hozzá a szakosztályhoz, ezáltal szorosabb és barátibb lesz a hangulat. 2011-re több célt is kitűztünk, amelyek közül elsődlegesként említhetem, hogy szeretnénk elindítani egy nemzetközinek nevezhető Kupasorozatot ausztriai barátainkkal. Szeretnénk továbbá az edzőpályánkat kiépíteni, bár ez rengeteg munkával jár, de szeptember 2-re készen kell lennünk, mert akkor lesz a Haladásnak egy komoly nyílt napja. Professzionális pályát szeretnénk kiépíteni, hogy mindenki megfelelően tudjon edzeni.


A szervező és edzésmunka mellett minél több versenyen próbálunk részt venni. Az idei évben kezdtük el a minősítő versenyekre járást, ami azt jelenti, ha ezeken a versenyeken elérünk egy bizonyos szintet, akkor bekerülhetünk a válogatott valamelyik keretébe. A versenyzés szempontjából jelenleg a másod és harmad fokozat lehet a reálisan kitűzött cél, valamint az idén Kőszegen rendezendő Európa Bajnokságon is minél jobb eredményt szeretnénk elérni.  Sajnos ebben a régióban nagyon kevés ilyen verseny van, sőt, kevés íjász ismeri ezeket. Mi arra törekszünk a Magyar Íjász Szövetség és a régió vezetőivel karöltve a következő években, hogy ilyen szintű versenyt is tudjunk szervezni.

Szerencsére Magyarország megszerezte a jogot az IAA szabályrendszer felügyeletére, így már van történelmi szakága is az íjászatnak. Akik eddig csak hagyományőrzők voltak, lehetőséget kaptak egy kiforrott szabályrendszerben való versenyzéshez. A történelmi versenyen vannak ügyességi, vadász és harci célok is, amelyek megfelelően imitálják az őseink versengését. Úgy gondolom, hogy ez nagy előrelépés lehet, mert így már ők is tudnak csatlakozni, és már ez a fajta íjászat is hozzátartozik a sportíjászathoz. Mi is keressük a történelmi íjászokat, akik ott is képviselnék a csapatot.

Mondanál pár szót a versenyetekről?

Persze. Idén először szerveztük meg két osztrák íjászegyesülettel együttműködve a Haladás-Rába Kupát. Ez egy négyfordulós 3D-s verseny, kettő magyarországi, illetve kettő ausztriai helyszínnel. Mi az IFAA szabályrendszert vettük alapul, mert talán az e szabályrendszernek megfelelő verseny teszi leginkább próbára az íjász képességeit.

Hogyan zajlik egy ilyen verseny?

E versenyek célja a vadászat nyújtotta élmény imitációja. Az erdőben elhelyezzük a 28 darab 3D-s állatfigurát, amelyekre különböző nehézségi szintnek megfelelően, különböző távolságokról és szögből adjuk le a szabályzatban előírt két lövést. Végül is ez egy pontgyűjtő versenysorozat, az a cél, hogy a 4 versenyen minél több pontot összegyűjtsünk, ehhez persze legalább 3 fordulón részt kell venni, mert csak úgy lesz értékelhető az összetett eredmény. A következő évben szeretnénk folytatni a Haladás-Rába Kupát, de szeretne csatlakozni hozzánk még egy osztrák csapat, illetve szeretnénk felvenni a kapcsolatot egy szlovén csapattal is, így a versenyünk akár 6 fordulóssá is válhat, ami az íjászberkekben is komoly nemzetközi érdeklődésre számíthat. Mint azt korábban említettem: minősítő versenyt, illetve egy történelmi versenyt is szeretnénk rendezni.


Kezdő egyesületként sajnos pénzügyi problémákkal is küzdünk. Minél magasabb színvonalú versenyt szeretnénk rendezni, annál magasabb költségek merülnek fel.

Egyéb célok?

Jelen pillanatban a pálya kiépítése és a versenyek szervezése lenne a legfontosabb feladat, mindamellett, hogy a sportszellemű utódnevelésre is szeretnék megfelelő figyelmet fordítani.  6 éves kor fölött mindenkit szívesen várunk az egyesületünkbe. Szeretnénk, ha a gyerekek egy jó közösség tagjai lehetnének, ahol megfelelő oktatást kapnak. Gondoljunk csak bele: ahhoz, hogy sikeres íjász lehess, a koncentráció készséget a legmagasabb szintre kell fejleszteni, hisz ennek hiányában, az íjászatban sohasem leszel sikeres. Ez viszont azt jelenti, hogy a tanulmányaidban is jelentős előrelépést tapasztalhatsz, így válik a tanulás és a sport egymást megfelelően kiegészítő tevékenységekké. Minél sikeresebb leszel íjászként, annál jobban megállod a helyed a tanulmányokban is!

A későbbiekben szeretnénk egy történelmi versenysorozatot is elindítani a lenti Négykos Íjászegyesülettel együttműködve.

További információ:

Takács Gergő
Haladás VSE - Nibur Népe

30/6300237

http://niburnepe.hostoi.com/

Haladás-Rába Kupa II. forduló

Versenykiírás és jelentkezés a linkre kattintva.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás