Érdemes még kihasználni a jó időt, akár munka után is, akár hétvégén, és felkerekedni egy kerekezésre, hátunk mögött hagyni a vaddisznó főnököt, a kockafejű rendszergazdát és a megoldatlan aktakupacot. Semmi stressz, problémapörgetés kikapcs: bicajt a hátsó ülésre!

Legfrissebb "áldozatunk" a Halastó - Gersekarát útvonal volt, kis autós rásegítéssel: a starthelyig kocsival mentünk, a 86-os úton Körmend után a 76-os útra térve, egészen Hegyhátsálig, pontosabban egy kicsit tovább, ugyanis a települést elhagyva balra fordultunk Vasvár irányába, és rövid időn belül elértük Halastó települést. 

A faluból indítottuk az aszfaltbetyárkodást, Sárfimizdó irányába. Utóbbi település a helyiek szerint a "világvége", bár ilyen táblával nem találkoztunk a környéken... Magányos fák mögé bújt nappal és kukoricatáblák sorával annál inkább.

Autóból szinte észrevehetetlen, ám bringáról megadja magát az útszéli csalit mögött megbújó löszgödör. Lemenni (omlás)veszélyes, szóval csak óvatosan, kijár a természetnek a tisztes távolság!

A faluból kivezető országút aránylag emelkedőmentes, és élesen kanyarodik Sárfimizdó felé, mi mégis az egyenesen továbbvivő, murvás útszakaszt választottuk, ráérzéses alapon. Jó döntés volt, főleg a délutáni napsütés fényjátéka, valamint a táj egyszerű és természetes szépsége miatt. 

A murvás út a Sárfimizdóba vezető aszfaltozott út mögött, azzal párhuzamosan folytatódik, és mint utólag kiderült, levisz a mizdói pincesorhoz. Mi itt is alternatív útvonalat választottunk, és a murvásról egyenesen továbbhaladtunk az erdő felé vezető földúton. Sima terkkinggel is abszolválható, ám "mántinbikával" kényelmesebb.

A magaslesről aranyló kukoricamező és fenyveserdő tárult elénk, valamint további magaslesek... Nem próbáltuk ki a többit...

A magasleselkedést letudva visszafordultunk, és a földútról a már említett murvás útra kanyarodtunk jobbra, és szinte tekerés nélkül gurultunk be a "sárfimizdói szőlészetbe". Néhol düledező, néhol kiváló állapotú présházak, és a szinte érintetlen természet vadromantikája fogadott minket.

Kis barangolást beiktattunk, a vasárnapi késődélután szinte kísértetiesen üressé tette a pincesort, ám egy gazdával mégis sikerült összefutnunk.

Balogh bácsi 70 éves, a megörökölt, muzeális értékű szőlőprése pedig több, mint kétszer annyi idős. Musttal kínált minket, dicsérte az idei termést, és ajánlott egy alternatív, kicsit kalandos, ám jóval rövidebb utat a faluba, a Vadász-lak mellett, lefele.

Lekaszált tisztáson gurultunk cirka 50 métert, miután "downhill-i" körülményekbe "botlottunk". Kitaposott, erdőn átvivő keskeny gyalogút fogadott minket, minimális eltévedés-veszéllyel. Ahogy az öregúr mondta, rövid időn belül kiérünk egy "horgoshoz", amin fel kell tolnunk a bringát - nem mintha eddig nem toltuk volna... -, és kiérünk a falu "főterére", a templomhoz. Nos, a horgos - fákkal körülölelt, légszomjelőidéző emelkedő - végén levő kis fény kellő inspirációt adott, hogy pár perc alatt feltoljuk a bringát, és megérkezzünk a templomhoz.

Sárfimizdón szinte végiggurultunk Gersekarát irányába. Az út ideálisan lejt, épp a gersei tavak mellett visz. Így mi sem bírtuk megállni - de megállni szerencsére megbírtunk -, hogy ne kanyarodjunk le az aszfaltról a tavak felé. Baloldalon az üdülőövezet, jobbról a horgásztó látványa fogadott minket, utóbbi csábítóbb volt. A vízinövények közt, az út közepén kis csapás visz a stéghez, amelyről csodás látvány nyílik a "horgászlesekre".

A tavakat elhagyva Gersekarát faluba érkeztünk. A falutábla előtt egy keményebb emelkedővel kellett megbirkóznunk, de a tolás ebben az esetben sem szégyen... Meg is szültük a "gyereket", azaz felértünk szerencsésen. Gersén áttekerve Hegyhátsál irányába fordítottuk a bringát (tábla jelzi), és 3/5-ben toltuk végig a hátralevő 4-5 km-t a körtúra kiindulópontjáig, Halastóig.

Erős két óra alatt megtehető a szervezetfrissítő kis bringás csatangolás, pihenőkkel, fotózással együtt, úgyhogy bátran ajánljuk családoknak is kikapcsolódásként!

A viszonttekerésig!

A túra útvonala itt megtekinthető! 

Kapcsolódó cikkünk:

Ringató bringatúra - országútpor kétkeréken Pecölig (fotóblog)