A Frei Cafeben minden helyet elfoglaltak Frei Tamás új könyvének, A Bankárnak dedikálására érkezők. Az ezt megelőző előadáson az író két megjelent regényéről beszélt, amelyek műfajukat tekintve politikai thrillerek, legfontosabb elemei pedig a folyamatosan változó helyszínek - Miami, Közép-Amerika, Budapest, Milánó, Berlin -, valamint a gyorsan pergő események, a mintegy 50 történet alkotta cselekmény.

A Bankár című könyv kiindulópontja egy fikció, miszerint milyen lehetőségei vannak a magyar miniszterelnöknek és kormányának a magánnyugdíjpénztárak államosítása után a hiányzó költségvetési tételek kiigazítására.

Az egyik alternatíva annak a gondolatnak a nyilvánosságra hozása, hogy a 20.000 Ft-ost hamisítják, így le kell cserélni, ami a párnákban rejtett összegek begyűjtését eredményezi. A másik alternatíva egy gazdag oligarcha letartóztatásának híre, a külföldre „menekítetett" pénzek hazahozatalának meggyorsítására. A regény ez utóbbi lehetőség vonalán indul el. A hitelesség és a fikció együtt kíséri végig a cselekményt, amelynek kibontásában a wargame-t alkalmazta a szerző.

„A játékot (wargame) amerikai egyetemeken játszatják a diákokkal, csoportokat alkotva, és kiosztják nekik az országokat: ki az, aki Irán, Izrael, Amerika stb. „bőrébe bújik". Kapnak egy kezdő lökést, azaz egy „mi lenne, ha..." típusú prekoncepciót, és ezek után megfigyelhető, hogy az egyes részekből milyen válaszreakciók indulnak ki. A regényben én is összehoztam öt nagyon bennfentes embert - akik közül három nem is tud a másik kettőről -, és kiosztottam nekik a szerepeket: te vagy a magyar miniszterelnök, te vagy Brüsszel és a németek, te gondolkodsz a magyar bankár fejével, akit el akarnak kapni, mert milliárdokat menekített." - osztotta meg a hallgatósággal a szerző az alkotás folyamatát.

A regényben megírt események rendkívül valósághűek, olyannyira, hogy némelyek már a közelmúltban bekövetkeztek. Ezekről így vélekedett Frei Tamás:

„Nagyon vicces volt, hogy a kínaiakkal a kapcsolatot Orbán Viktor májusban vette fel. Én már februárban írtam róla a könyvben, hogy a magyar államadóssággal, államkötvényekkel kapcsolatos játék Kínában végződik, ott fogja végezni a képzeletbeli magyar miniszterelnök. Amikor nemzetpolitikai síkon is realitássá vált ez, megállapítottam, hogy feltehetően tényleg jó figurákkal játszattam el ezt a játékot."

A könyvhöz kedvcsináló ismertető végén Frei Tamás a készülő harmadik regényről is beszélt, amelyben előre szeretné forgatni az idő kerekét. 2015 - A káosz éve - a magyar elit bukása címmel jelenik meg, és központi kérdése: Hova fogunk kilyukadni? Öt év múlva lehet, hogy a nyugati világban sokan azt fogják gondolni, és úgy is fognak cselekedni, hogy „meg kell szabadulnunk" a társadalom egyik részétől - akivel eddig szolidárisak voltunk... -, mert nem bírunk mindenkit a hátunkon cipelni...

A regény néhány nagyon érdekes gondolatának és eseményének bemutatása után sor került a könyvek dedikálására. Közel fél órán keresztül járultak az érdeklődők a szerző asztalához, aki nemcsak otthonról hozott, hanem helyben vásárolt könyveket is ellátott el kézjegyével.

A dedikálás után Frei Tamás adott interjút portálunknak.

A mű megírását rengeteg kutatómunka előzte meg. A kutatás vagy a regényírás volt érdekesebb? Melyikre fordított több időt?

Ha felosztjuk a munkát két részre, a munka felén már túl vagyok, és még nem írtam egyetlen sort sem. A politikai thriller nagyon speciális, precíz műfaj, amelynek jellemzője, hogy rengeteg szálon fut a történet. Az olvasónak az a szellemi élmény, hogy ezek a szálak hihetően és valóságosan érnek össze. A munka első felében megtervezem a helyszínt, a szereplőket, a cselekményt és elhelyezem egy időzónába. Amikor írom a regényt, akkor már egy létező vázat építek fel, és fűzöm össze az eseményeket.

Nagyon fontosnak tartom a jó ritmust, az akciójelenetek és a beszélgetős, mélyebb, feltárós jelenetek váltakozásának ütemét.

A struktúra kialakításánál fontos szerepe van a helyszínek változtatásának (egzotikus, zűrzavaros, elegáns), a gasztronómiai elemeknek, a szereplők ruházatának vagy a divatnak. Az arányok nagyon fontosak.

A bankok és bankárok világa az emberek érdeklődésének középpontjában áll napjainkban. A regény az idei év eseményeit is részletesen tartalmazza (deviza hitelek bedőlése, magánnyugdíj pénztárak államosítása, különadók, Görögország bedőlése) Ön látnok, vagy jósokkal, illetve közgazdászokkal értekezett?

Bankárokkal, pénzügyi alapkezelőkkel és befektetési szakemberekkel egyaránt konzultáltam, akik Amerikában, Európában vagy Magyarországon élnek. Tehát a regényben feltárt helyzetet hiteles (szak)emberek háttérinformációival szemléltettem.

A könyv talán legtöbbet idézett mondatai: „Nincs ingyen sajt, csak az egérfogóban", illetve Magyarország sorsa New Yorkban, meg drága yachtokon dől el, szerte a világban. Ezzel a magyar politika, a gazdasági, politikai elit leleplezése a célja, vagy ez egy egyszerű szembesítés, amit a hétköznapi emberek elé kíván tárni.

Azoknak az embereknek írom könyveimet, akiket érdekel a világ. Én olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy 25 éve a világot járom. Azt tapasztaltam, hogy a magyarországi szálak nem állnak meg az országhatárnál, sokkal messzebb vezetnek annál. Nem azok döntenek a sorsunkról, akikről mi döntünk... Nem dönthetünk arról, hogy ki legyen egy multinacionális vállalat vezérigazgatója, vagy a világ nagy bankjainak vezetője. Nem akarok senkinek semmit üzenni, úgy akarom a világnak e szövetét bemutatni, ahogy nekem összeállt.

Milyen országgá kellene válni Magyarországnak, hogy elkerülhetők legyenek a külföldről indított pénzügyi manipulációk, illetve van-e esély arra, hogy elkerüljük ezeket a „csapdákat"?

A magyarországi vezetésnek kicsi a mozgástere. Úgy gondolom, hogy nem kell pattogni, nem kell oktatni a világot, mert az nem vezet semmi jóra. Magyarországnak egy nyitottabb, toleránsabb országgá kell válnia, aki belátja, hogy van még mit tanulnia. Egy kiszámíthatóbb, nyugodtabb, kompromisszumkészebb országot szeretnék, és azt, hogy a benne élő emberek is kompromisszumkészebbek legyenek.

Visszatérve a regényre, annyi mindenről olvasunk benne, hogy három másik regényt is kitenne a cselekménye. Olyan, mintha nem is regényt olvasnánk, hanem egy film peregne a szemünk előtt. Korábbi regényét a Megmentőt, vagy a most megjelent Bankárt tervezi-e megfilmesíteni?

A megmentő című könyv megjelent a Frankfurti Könyvvásáron. Úgy gondolom, hogy francia és angol nyelvre fordítása az első lépés a megfilmesítés felé. A világban jelenleg a 2005 és 2006 körül írt könyvek megfilmesítése zajlik, tehát 5-6 évet kell várni arra, hogy az írott művek filmvásznon megjelenjenek. Jelenleg tárgyalásban vagyok egy angol ügynökséggel és magyar, amerikai producerekkel.