Jobb velünk a világ! - Koncert a fogyatékkal élőkért a Papp László Sportarénában
Képgaléria megtekintése2011.11.16. - 09:30 | Delacasse Kriszta - Fotók: Szakonyi Zoltán
„Tudtam, hogy eljöttök!” – mondta mosolyogva Nyerges Attila november 13-án este, amikor letekintett a színpadról a Jobb velünk a világ! című rendezvényen adott Ismerős Arcok-koncert során. Pontosan azt láthatta, amit mi is éreztünk: ott, a hatalmas Arénában egy mini-Csepreg egy mini Ismerős Arcok-tábor elevenedett meg dallamaik nyomán – vagy ki tudja, tán már azt megelőzően is, hogy felcsendültek volna a jól ismert Arcok-melódiák. Fellépők voltak: Hobo és bandája – Ismerős Arcok - Misztrál – Krizbai Teca – Nemadomfel Együttes.
HIRDETÉS
A közös produkciók alkalmával már fenn láthattuk egyiküket-másikukat a rivaldafényben. Az est legnagyobb tapsorkánja és ovációja azonban mégis akkor tört ki, amikor 8 óra körül végre őket magukat szólították, majd csakhamar megjelentek a színpadon a számunkra már olyan Ismerős Arcok, kedves zenészek. Elsőként közülük Tánczos „Stevie" István, akinek a személye, fellépése ezen az estén hatványozottan hatott.
Bár annak reprezentálására, hogy sérülten is lehet otthonosan mozogni a deszkákon, és hogy szívvel-lélekkel-akarattal és persze a szívekig-lelkekig ható zene ereje által mi mindent el lehet érni, ott volt a Nemadomfel Együttes és Krizbai Teca, ám az általuk kiváltott hatást még mintegy aláhúzta, hogy lám, egy országos hírű, kiváló rockzenekarral sem különleges egy ilyen együttműködés.
Az jutott később eszembe, hogy leginkább az illett volna a hangulathoz, ha az est záróműsorának és a rendezők szándéka szerint valószínűleg fénypontjának szánt Hobo-koncerten még a valahai HBB lép fel, és Bill Papa is meglengeti mankóját... Ám ez már csak a képzelet játéka. Hobo az új, fiatal bandájával volt jelen, és igazán jókedvű műsort adott, annak ellenére, hogy bizony az utolsó órákra a közönség nagy része már hazafelé indult. Elfogultság nélkül merem állítani, hogy a Jobb velünk a világ valódi sztárja az Ismerős Arcok és közössége volt. A küzdőtéren ők adták - mi adtuk - a tomboló tömeget már az imént emlegetett Nemadomfel zenekar számára is, és azt hiszem, a fiúk-lányok igazán elégedettek lehettek a lelkesedéssel!
A Nemadomfel Együttes és a velük szereplő csoportok, zenészek, énekesek megérdemlik, hogy részletesebben is szót ejtsünk róluk. Teljességgel leírhatatlan is, amit sugároztak felénk: az a szeretet, erő és önfeledt öröm, amely jellemezte őket és produkcióikat, esetenként mélyen megindított bennünket. Többen könnyeinken keresztül, ám mégis mosolyogva figyeltük játékukat, sokszor tényleg lenyűgöző tehetségüket, humorukat, odaadásukat, átélésüket. Varázslatot hoztak, mintha egy másik világban lettünk volna ott, a reflektorok színes fényében. Egy olyan világban, amelynek létrejöttéről szólt ez az este, nemcsak azáltal, hogy minden jelenlévő közvetlenül is átélhette ezt az élményt, hogy fogyatékkal élők és épek, mindannyian ugyanúgy tudunk valami értékeset adni a másik embernek, hanem átvitt értelemben is, hiszen a koncertek bevétele jótékony célt szolgált: az első magyarországi sérült emberek számára létrejövő energiahatékony lakóotthon létrehozását.
Bevallom, kicsit csodálkoztam, hogy nem telt meg az Aréna, annak ellenére, hogy nem az idei volt az első ilyen koncert, tehát a kezdeményezés már nem volt ismeretlen az emberek előtt, és úgy érzem, megfelelő hírverést is csaptak körülötte, számtalan támogató állt az ügy mellé. A műsort pedig nem kisebb személy, mint Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke nyitotta meg. A fellépők listája is ígéretes volt, és nem is adtak okot csalódottságra: az eddig említettek mellett a Misztrál együttes fémjelezte még az idei hangversenyt. Versmegzenésítéseik gyönyörű hangzással nyűgözték le a hallgatóságot. Ők már évek óta mintegy jelnyelvi műfordítást biztosítanak a dalaik mellé, ezt vasárnap is megtapasztalhattuk. Ám nemcsak az ő fellépésüknek, hanem az egész estének is sajátos hangulatot teremtett a folyamatos tolmácsolás a színpad két szélén: balról valódi jeltolmács működött közre, jobb felől pedig egy aranyruhás hölgy jeltánccal fordította át a hangélményt a szem nyelvére.
Az élményt, az átélt csodát nem lehet ugyanúgy visszaadni. Az itt leírtak meg sem közelítik a szemünkbe toluló könnyeket, a lúdbőrözést, az önfeledt nevetéseket, a csillogó tekinteteket, azt az érzést, amely eltöltött bennünket: együtt vagyunk. Együtt vagyunk, legyünk bár emberi vagy földrajzi határaink innenső vagy túlsó oldaláról. Együtt vagyunk, „s mint a régi jó barátok egyet mondunk, s egyet gondolunk..." Ez a lényeg.
Mindenki elég gazdag ahhoz, hogy másoknak segítsen...
és ez évről évre bebizonyosodik. 2011 ugyanis immár a negyedik olyan év, amikor a legkülönfélébb emberek, fogyatékos fiatalok és nem fiatalok, középiskolások és egyetemisták, zenészek, erdélyi árva gyerekek, magyarországi cigány emberek, civil szervezetek dolgozói, döntéshozók és még hosszan sorolhatnánk ki mindenki fog össze egy jó ügyért. Csak azért, mert adni jó és mert részt venni, benne lenni, jelen lenni is jó. Nem azért mert valaki azt mondta, hogy kell, vagy mert bárkit kényszerítenének - ahogy az ötlet is csak úgy jött, az újabb és újabb önkéntesek is csak úgy jöttek, láttak, tettek-vettek és velünk örültek.
Hobo a Jobb velünk a világ!-ról
„Pályafutásom kezdete előtt is segítettem mindenkinek, ott, ahol tudtam, úgyhogy számomra ismert zenészként is természetes a segítségnyújtás mind a mai napig" - mondta el Földes László Hobo. „Azzal tudok a legtöbbet tenni, ha játszom. Mindenkinek megpróbálok segíteni, aki megkér, ha kell kórházban, ha kell börtönben, most, november 13-án az Arénában a sérültekkel közösen zenéltünk egy jó ügyért."
Nyerges Attila a Jobb velünk a világ!-ról
„Az Ismerős Arcok zenekar megalakulásának első percétől az emberek közti egyenlőség mellett állt ki. Azt gondoljuk, teljesen mindegy, hogy a határon innen és túl élők közti egyenlőségről beszélünk, vagy az úgymond egészséges, illetve fogyatékos, sérült embertársaink közti nem létező különbségekről. Meggyőződésünk, hogy nekünk, színpadon álló embereknek erről beszélnünk kell, és jelenlétünkkel nyomatékot adni ennek, a ma még mostohagyermekként kezelt, ám annál fontosabb gondolatnak. Büszkék vagyunk arra, hogy a zenekar köré együtt érző és gondolkodó közönség (közösség) gyűlt, és biztosak vagyunk abban, hogy most is értő fülekre - és nem mellékesen - érző lelkekre találtunk. Az emberi élet mindenkinek jár, emberként élni viszont mindenkinek kötelessége. Ezért voltunk ott az Arénában."
Török Máté a Jobb velünk a világ!-ról
„A Misztrál 2008-ban, Magyarországon elsőként kezdte el a jelnyelvi akadálymentesítést a zenei előadók közül. Koncertjeink, a fesztiválokon való fellépéseink egy részét ma is tolmácsok közreműködésével tartjuk. Érdekes műfaj ez, hiszen a Misztrál elsősorban verseket zenésít meg, így a jeltolmács feladata egyfajta műfordítás is jelnyelvre. A koncertre látogatók is megtapasztalhatják ezt az élményt, hiszen az Arénában való fellépésre is Popele Róbert jeltolmáccsal készültünk. A Jobb velünk a világ! kapcsán azt gondolom, hogy ma Magyarországon minden jóérzésű ember egy ilyen ügy mellé áll."
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás