Blues-zal koccintottak - Óévbúcsúztató a SIC-ben
Képgaléria megtekintése2011.12.31. - 13:30 | Lakatos Reni
December 29-én a Savaria Ifjúsági Centrumban búcsúztatták az évet a blues-rock rajongók egy fergeteges „agysejt pusztító-dobhártyaszaggató” buli keretein belül. Négy Vas megyei zenekar lépett színpadra, s hajnali kettőkor még javában folyt a mulatozás, nem is akárhogyan. A SIC deszkáin zúzott a Cserga és Barátai Blues-Rock Band, a Spin Bakters, a 4N Acoustic Performance, és a Nora’s Garden.
HIRDETÉS
Az első fellépő a Nora's Garden nevezetű, helyi fiatalokból álló zenekar volt, akik ez alkalommal három fővel léptek színpadra, és így is remekül megállták helyüket. Különleges zenéjük tökéletes ráhangolódás volt a bulira. Tóth Nóra kellemes énekhangja jól illett a fiúk játékstílusához. A latinos dallam- és ritmusvilággal megfűszerezett saját szerzemények mediterrán utcazene fílingjét kelthették a hallgatóságban.
A következő csapat a 4N Acoustic Performance volt, mely 2009-ben alakult azzal a céllal, hogy kedvenc előadóik dalait akusztikus feldolgozásban adják elő. Felhangzott a Sweet home Alabama című sláger, hallhattuk a Hotel California dallamait, és a Zenevonat című dalt is együtt dúdoltuk a zenekarral. Látni és hallani lehetett, hogy összeszokott, gyakorlott csapatról van szó, akik rutinos könnyedséggel szólaltatják meg hangszereiken a méltán népszerű slágereket.
A este házigazdájával, Varga „Cserga" Péterrel beszélgettem, akinek zenekara 25 évvel ezelőtt, főiskolás haverok jamelésekor alakult meg.
„9 éves koromban kezdtem el zenével foglalkozni, volt egy jó fej nagybátyám, aki klassz zenéket mutatott nekem, de igazából 25 éve foglalkozom komolyabban a zenéléssel. A repertoár ez idő alatt nagyon sokat változott, hangsúlyt fektetek arra, hogy ne mindig ugyanazokat a dalokat játsszam. Magyarországon nagyon sok olyan zenekar van, akik mindig ugyanazzal a műsorral lépnek fel, még a legnagyobbak is. Ebben a közönség is hibás, mert az ő elvárásaiknak szeretnének megfelelni ezek a zenekarok, de én sosem szerettem ilyen koncertekre járni, irtóztam az állandó ismétléstől és egyhangúságtól, ezért is nem lett belőlem hivatásos zenész. Én mindig azt akartam játszani, amit én szeretek, ami nekem fontos.
Saját számokat azért nem írok, mert abban a világban, amiben én felnőttem, nagyon magasan van a léc, magasak az elvárásaim másokkal és magammal szemben is. Sok zenekar van, akiknek tetszenek a szerzeményei, de amiket én játszok, olyanokat nem tudok írni, ezért nem látom értelmét."
Általában nem túl hálás feladat egy bulin utolsó zenekarként hajlani egykor fellépni, ám a vasvári Spin Baktersnek ez nem okozott problémát, ugyanis ezen az estén a zenéjükre indult be igazán a buli. Az eddig szolidan üldögélő közönség is ellepte a táncteret, és akinek még ez sem volt elég, az a színpadon tombolt. Egyszerre volt laza és precíz az előadás, a srácokon látni lehetett, hogy élvezik, amit csinálnak, amit a közönség is megérez, és amíg csak lehetett, visszatapsolta a "na még egyet nyomjatok" felszólítással. Repertoárjukban a blues-rock műfaj legismertebb hazai és külföldi nótáinak széles választékával találkozhattunk. Felhangzott a „Tobacco Road", a „Love me two times" című sláger, a klasszikus „Wild thing" és végül a „Highway to Hell" című nótára tomboltunk.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás