Flört (1)
Egymást súlytalanul öleli két lélek. Fényben, önként bezárva, mégis szabadnak érezve. Örök kapocsban, de nem megkötve egymást, hagyni, hadd szárnyaljon a másik, és érezni, hogy mindig, újra és újra visszatalál.

 
Flört (2)
A lélek egyedül, némán. Vágyakozik, várakozik, emlékezik. Elönti a hiány, amiért hálás, amit szeret, értékel, amit szívesen él meg. Egyedül, mosolyogva.

 
Flört (3)
Egy érintés. Épphogy. Könnyedén, mint  a nyári szellő a meztelen vállon. Az együttlét ígérete.

 
Flört (4)
Találkozás. Függöny mögül kinéző szem. Vágyakozón, sejtetve a további pillanatokat. A találkozás pillanatát, amikor szinte kiszakad a testből. Az ígérkező boldogságot. A nevetést, egymás arcát két kezükbe fogva. Ölelést, érintést. A testét, és a lélekét.

Flört (5)
Teljes boldogság. Ismét egyedül nyugszik a lélek. Körberajzolta az érintés, a közelség.  Mosolyog. Pár pillanattal ezelőtt még együtt, és most pihen a fényben. Vágyakozik, várakozik, emlékezik. Tudja, hogy a sóhaj újra elhozza Őt.