Előre szólunk, hogy a szöveg nagyrészt SPOILERből áll - bár ez a film értékét semmiben nem csökkenti...

Kezdjük is mindjárt az elején: a filmnek összesen két pozitívuma van: az alapötlet az egyik. A távoli jövőben ugyanis nem pénzzel, hanem idővel fizethetünk mindenért, a hátralévő időt pedig a karunkon levő beépített óra számolja. A másik a vége főcím betűtípusa, ugyanezzel a színnel és visszaszámlálással... De ebben ki is merült az egész. Hogy miért?

Adott egy jövőbeni világ, csupa genetikailag kódolt emberrel, akik 25 éves koruk után nem öregszenek, viszont csak 1 évet kapnak az életre egységesen. Ebből kell aztán gazdálkodniuk. Az időt adhatják, kaphatják, nyerhetik, lophatják, ezzel fizethetnek mindenhol, ezt kapják munkabér gyanánt. Az alkaron egy neonzöld, hangot is kiadó digitális ketyegő mutatja, hogy épp mennyi van még hátra. Innentől aztán szárnyra kapnak az olyan szófordulatok, mint: "lejárt az ideje", "ütött az órája", „kifut az időből", és a "van egy perced?" nem azt jelenti, hogy ráérsz-e, hanem így kéreget a szegény koldusgyerek... Ha valakinek elfogy az ideje, ott helyben rándul egyet, és meghal.

Ja igen: az emberek nem azt kérdezik egymástól, hogy "hány éves vagy?", hanem hogy "hány éve vagy 25?" - tehát ha azt mondja, hogy 42, akkor egy gyors fejszámolást követően tudod csak meg, hogy 67 éves, ahelyett, hogy egyszerűen azt mondaná, 67. Ha valaki nyer, vagy kap, vagy lop 100 évet, akkor nem ezt mondja, hanem, hogy "egy évszázadot" nyertem, vagy évezredet, vagy évtizedet (bár ez inkább a fordítást minősíti).

Ott van ugye a mi kis főszereplőnk, Justin Timberlake (Will), aki jobban tette volna, ha még egy kicsit énekel (mondjuk a filmforgatás helyett). Édes kis pofa, fogalmunk sincs, mi a fenét akar, hova megy, miért megy, és ki kicsoda körülötte. Ott van az anyukája (ez is csak akkor derül ki, amikor már éppen meghal, mert a hölgy elindult egy két órára levő helyre úgy, hogy már csak másfél órája volt hátra, könyörgöm...). Olivia Wilde-ot szerettük a Dr. House-ban mint 13-as - de itt, azon kívül, hogy dögös, semmi más pozitívumot nem tudunk mellette említeni; amikor rohan a fiával találkozni, aki életben tudná tartani, akkor is magassarkúban fut másfél órát(!), szóval...

Nos, ez a Justin fiú elmegy egy bárba - ami úgy tűnik, elég rosszhírű - ahol meglát egy gazdag embert (ezek az "időmilliomosok" - micsoda nyelvi poén!), és valami ismeretlen oknál fogva megmenti, amikor rátámadnak a csúnya, gonosz, rosszarcú rablók ("percvadászok"), akiknek az a szórakozása, hogy elveszik az időt mindenkitől, akik általában ettől persze meg is halnak ("lenullázódnak", hogy szakkifejezéssel éljek). Na szóval Justinunk megmenti a gazdag embert, nem tudjuk, miért, semmi értelme az egésznek, mert a fickó egyértelműen és bevallottan meg akar halni (akkor miért nem osztogatta szét az idejét???), nem szeret örökké élni, elege volt, mert már százvalahány éves, szóval amíg alszik a megmentő, önként rátestálja az összes maradék idejét, és kimegy a hídra meghalni.

Innentől kezdve aztán végképp zéró értelme van a dolognak: Justin az úgynevezett gettóból, ahol a hozzá hasonló szegények élnek, akik nap mint nap csak 1-1 napnyi időt kapnak a munkáért (vagy alamizsnaként), átmegy egy másik szektorba, ahol a gazdagok élnek fényűző körülmények között, és ott pókeren nyer valami ezer évet. Örülünk neki, mert jó fej, de jönnek az időrendészek (mi van???), és elkobozzák tőle az egészet. Erre elrabolja egy gazdag ember lányát (Amanda Seyfried, aki nagyjából egy műanyag baba színészi képességeit vonultatja fel, ráadásul szörnyű haja van) - akivel különben szerelmesek egymásba  már egy napja, meg már úsztak is a tengerben egyszer - és vele próbál kikeveredni a bajból - amit nem értünk, hogy mi?

Itt külön bekezdést szentelnék annak a jelenetnek, ami önmagában megérdemelné a „világtörténelem legbénább látványeleme" címet. Hőseink ugyanis menekülés közben az autójukkal olyan kis filmes, sokborulásos balesetet szenvednek, ami máskülönben közel s távol az egyetlen akcióelem lenne a filmben, HA - nem egy icike-picike műanyag matchbox segítségével vették volna fel, és nem látszana ez olyannyira, hogy külön kis könnyes kacajok törnek rád még fél órával a film befejezése után is, valamint háromszor visszatekersz, hogy jól láttad-e? (Jól, sajnos.)

Valami olyasmi derül ki a teljesen értelmetlen dialógusokból, hogy a lány apukája valami bankár (ja, persze, ezt el is felejtettem, természetesen hitelre is lehet időt felvenni, max nem tudod visszaadni, és jól meghalsz), akinek sok milliója van években, és elkezdik kirabolgatni a bankjait, és a lopott időt (amit kis winchesterekben lehet tárolni, és ezekről átrakosgatni az emberekbe a csuklójukon keresztül) szépen szétosztogatják. Kicsit képzavarban vagyok Bonnie és Clyde, valamint Robin Hood és Lady Marianne között, de ez igazából már nem oszt, nem szoroz.

 

Az időforgalmat valami nagy digitális térképféleségen időrendészek meg tőzsdés, gazdag emberek nézegetik, és folyamatosan ijedeznek, hogy jaj, mi lesz, mert a térkép piros meg kék meg zöld. Ebből semmit nem szűrünk le, de a lényeg, hogy Justin kitalálja, hogy 1 millió évet kell ellopni a csúnya bankárpapától, hogy a rendszert összeomlasszák. Ezt persze meg is teszik, simán besétálnak a papa villájába, annak ellenére, hogy minden létező felületen az ő fényképük van, mint körözött bűnözőké, 100 évnyi jutalommal megspékelve, az ellenőrző pontokon is tökéletesen simán átjutnak... Mindegy is, bemennek, ellopják, elosztják a gettóban. Közben mellékesen kinyírják a szintén őket üldöző percvadászokat (valamiféle időszkanderrel: akinek fölül van a keze, az szipkázza a másiktól az idejét... persze Justin simán nyer, legalább fokozhatták volna az izgalmakat).

Küldetés (ami mi is???) teljesítve, mennek, menekülnek, de jön a fő időrendész (zsaru), aki már ötven éve dolgozik itt, és baromira tapasztalt, elkapja őket, de jaj! Elfelejtette feltölteni magát idővel, így hopp, egyszer csak meghal. Aha, idióta: ennyire tapasztalt volt, gratulálok. Sebaj, az ő autójában maradt némi időkészlet (amit ugye a béna zsaru nem használt el), ezzel hőseink pont megmenekülnek, mert persze nekik is már csak másodperceik voltak hátra - nagyon unalmas folyton ezzel a 10 másodperctől való visszaszámlálással vergődni („versenyfutás az idővel", ez mekkora akciófilm-klisé?)!!!

Az olyan apróságokat, hogy Justin a 10 éve ismert legjobb barátjának ajándékoz 10 évet, hogy legyen keret a szép felesége meg a vadiúj kisbabája eltartására, ez a szerencsétlen persze mit csinál? Halálra piálja magát örömében a marhája... Szép kis legjobb barát, ismét gratulálok.

Egyszóval nem tudod, miről szól a film, a szereplők karakterei maximum féldimenziósak (borzasztóan néznek ki), nem tudod, kinek mi a célja, mi az egész oka, az egész több évszázaddal később játszódik a mi jelenünknél, mégsincs még a leggazdagabb ipsének se egy nyamvadék mobilja, csak vezetékes telefonja, pedig mindenütt digitális leolvasók vannak, amivel ugye fizethetsz a csuklóddal.... tehát a technika elvileg adott lenne. Az sem világos, hogy miért ilyen fejletlen a biztonságtechnika a jövőben? Ha most elájulok, nem szipkázzák le a bankszámlámat (még ha ki is rabolnak), hiszen a PIN kódom attól még nem lesz nyilvános. Itt ha elájulsz, vagy elalszol, azonnal, 2 másodperc alatt, minden gond nélkül leszívják az idődet. Következetlen, zavaros katyvasz az egész történet, és főleg azért vérlázító, mert persze láttunk már értékelhetetlen filmeket: A halál alagútja, Az alakváltó, Dentist (1-2), stb., de azok egyrészt más műfajhoz tartoznak, másrészt kicsike költségvetésből dolgozták ki őket, az ember azt mondja: jól van, bénák, ennyire tellett, sebaj. Egy ilyen szereplőkkel operáló dolog (mert filmnek már nem is nevezném) esetében azonban úgy vélem, talán picit több pénz állt rendelkezésre, amit valószínűleg elsikkasztottak, mert hogy a forgatókönyvíró nem kapott belőle, az egyszer biztos. Ja, bocs, az író egyben a rendező és a producer is az az Andrew Niccol, aki a Truman Show-t és a Gattacát is jegyzi! Szeretném a film összes létező kópiáját (2012. február 29-e óta DVD-n is kapható) elpusztítani, és sóval hinteni be a helyét, őt magát pedig életfogytig bezárni, és arra kényszeríteni, hogy az egyetlen maradék másolatot nézze örökké - én pedig helyette is szégyellem magam. (Még az az opció merült fel bennem, hogy ha már úgysincs halálbüntetés, esetleg be lehetne vezetni ezt a filmet, mint végső szankciót.)

Azt az időt, amit ez a film ellopott tőlem, sosem fogom visszakapni, és ez megbocsáthatatlan.

Lopott idő (In Time) - színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi, 2011 (12)

rendező: Andrew Niccol
forgatókönyvíró: Andrew Niccol
operatőr: Roger Deakins
producer: Marc Abraham, Eric Newman, Andrew Niccol
vágó: Zach Staenberg

szereplők:
Justin Timberlake (Will Salas)
Amanda Seyfried (Sylvia Weis)
Cillian Murphy (Raymond Leon)
Olivia Wilde (Rachel Salas)
Alex Pettyfer (Fortis)
Matthew Bomer (Henry Hamilton)
Johnny Galecki (Borel)
Elena Satine (Jasmine)