Összelegózott diáknap-kedd Belgával, gólyalábbal, Kunsági bélfacsaróval
Képgaléria megtekintése2012.04.25. - 13:40 | Büki László 'Harlequin' - Fotók: BLH, Czenki Norbert

Nem épp a napmelegtől égett a kopár szík sarja (nehogy felcseréljük ez utóbbi két szó első betűit!!) kedd délután, a diákdzsembori hivatalosan első, egyébként második napján. Ezen a napon már történések voltak, és nem kevés dolgok történtek, kérem, viszont sokszor. Úgy ám! Olvassa, nézegesse csak a "mikistörténteket" a T. Olvasó!
Nem épp a napmelegtől égett a kopár szík sarja (nehogy felcseréljük ez utóbbi két szó első betűit!!) kedd délután, a diákdzsembori hivatalosan első, egyébként második napján. Mert ugye volt már nulladik nap, és a nulladik napnak tradíciója van kérem, már minden valamirevaló fesztiválon, rendezvényen. Mondhatnánk, hogy az a köztudatba és hangulatbahozó nap - Badár megfogalmazásában felszopó nap -, s ha ezen a napon a "nulladik napi sztenderd" szerinti sörmennyiség lecsapolásra kerül, akkor tuti lesz a rendezvény, a hangulat meg pláne.
Nos, kedden, 14 órakor, talán ha 40-en voltunk az egyetemi udvaron. Gyors' körbenéztünk a Művészetek "utcájában", aranyos nemezmotyókat és teavirágokat vizualizáltunk, és kicsit sajnáltuk a fázósan ücsörgő lányokat a szívcsücsök portékák mögött.
A diákrektor tímek vetélkedőjébe egy csapatonként összefabrikált, legószerű, kreatív "űrkütyü" zsűrizésekor cseppentünk bele. Az innováció alsó határát távolról sem fenyegető kreálmányoknak működőképesnek kellett lenniük, azaz elektromos feszültség hatására "kellett valamit csinálniuk". Mondjuk szőrteleníteni, vagy zoknit hámozni. De nem is a működés volt a lényeg, hanem az ideológia, amit a MŰ képviselt. Minden csapaté működött, kivéve a D.A.P-ét (Dupla Anál a Picsába - elnézést, talán az esemény könnyedsége megengedi, hogy fátylat lebbentsünk a rövidítésről, amúgy a Berzsenyi Rádió mikrofonjába is belehasított ez az intenzív költői kép). Náluk viszont a magyarázat működött, ekkora jó arcok kellenek diákrektornak, mint Bencze Tibor!! El is köteleztük magunkat gyorsan az enyhén rákkábili-arc mellett! "Egy csapatnyi BTK-ról született önművész, és kultúrbunkó, az igazságért harcol árral szemben." Aki ilyen szlogennel és ars poeticával indul rektorkodni, azt mi is hype-oljuk! Szóval a D.A.P-é nem ment, a szöveg an(n)ál inkább - gyanítjuk, ebben a kompetícióban ez kevés volt a levegőt cséphadaró szélmalom és a liftesített toronyházat formázó legóötletek mellett.
A Berzsenyi Rádió közben fáradhatatlanul csinálta a show-t, s mielőtt az eső lába földet ért volna, folytatódott a rádió standja előtt a vetélkedő.
Az ántiidőben is nagy népszerűségnek örvendtek - főként az emelkedett hangulatú házibulikon - az erotikát alsóhangon érintő feladatok. Akkor diszkrét bája volt az ölbeülős hettyempittynek, vagy a kicsit konkrétabb üvegezésnek. Az indíttatás most sem változott, hisz a feladatba kódolva volt a testi kontaktus: teniszlabdát kellett hasmagasságról indítva a szájig "felmozogni" úgy, hogy kézzel nem lehetett segíteni. A sikeres művelet alapja a harmonikus és összehangolt mozdulatsor volt, aminek a nemek különbözősége okán azért voltak buktatói. Például a női mell... oké, a "vágatba" valahogy be lehet játszani a lasztit, és onnan "feltekerni" a szájig, de ennek alapkövetelménye, hogy a "hegyben" ne akadjon el, vagy épp a "lankáról" ne csússzon le... ellenben két egymásnak feszülő férfitest esetén szinte minden akadály elhárult a labda elől... de a csapatért mindent, a téves asszociációk miatt pedig 2 Üdvözlégy és 3 Hiszekegy mindenkinek!!
A fizikai vetélkedést szellemivel kompenzálták a szervezők, zeneszám-részleteket villantottak fel, ki kellett találni az előadót. Kábé ötperces pihi után ismét az erotikáé volt a főszerep: a feladatot mi csak erotikus Laokoon-csoportnak neveztük el, ugyanis csapatonként öt főnek ("darab embernek" - mondta notóriusan a műsvez...) kellett alkotnia egy erotikus élőszobrot. Erről nem is írnánk bővebben, a képeken amúgyis "testet ölt" minden, ami a csapattagok hálószoba-titkaiból publicitást nyert.
Hátravolt még egy valóban ügyességet és remek egyensúlyérzéket feltételező feladat, amiből persze nem maradhatott ki az alkalomhoz illő "részfeladat" sem. Gólyalábon kellett megtenni a kb. 20 méteres távot, majd az asztalról szájjal felemelni a Kunsági pálinkának álcázott, bélfacsaróval teli műapoharat, és felhúzni a "nedűt". Aztán visszagólyaláb a csapathoz, hogy ugyanezt tegye a következő (darab) emberke is. Azt kapásból leszűrtük, hogy a csajok sokkal jobban ráéreznek a gólyaláb technikájára, volt, aki oda-vissza le sem esett róla, ellenben a teremtés koronái (vagy rokonai, ha anagrammásítjuk, kis ékezethibával...) igencsak instabilan tolták a békafogó-lőcsöt. És nem a Kunsági lélekromboló miatt!
Aztán kisvártatva leszakadt az eső, mi bezúgtunk az aClubba, konstatáltuk , hogy lájkos a négy évszak pizza, és az Almdudlert sem sikerült félreízesíteni.
Az első nap délutáni eseményeinek képgalériája ide kattintva nyílik!
"Innentől a barátom folytassa,
Odaadom a mikrofont, hogy mondhassa"
Pontosabban a klaviatúrát adom oda, mert a műsorfolyamban belehajoltunk már a koraestébe, és belgásan vezettük fel azt, hogy aki eddig a napi történeseket írta és fotózta, az már este nem volt ott a helyszínen. De most jön egy csavar: mégis ő ír! Úgy, hogy ott sem volt!!! Mert csak a fotósunk volt ott. Aki viszont nem egyezik azzal, aki eddig írt, ellenben ő nem ír, de lefotózta a Sivatagi Mohát! Meg a Belgát! Aki meg ír, az két évvel ezelőtt fotózta le ugyanott a Belgát. De két évvel ezelőtt ő is írta meg! Úgyhogy az most ugyanúgy jó lesz idén is! Mert hát miért is lett volna idén kinn az, aki két évvel ezelőtt már megírta azt, amit idén ugyanúgy megírna? Ugye, igaz, nem? DE!!!! Olvasd csak:
"Fotósunk pedig felvette a nyújorkjenkis kabátját, és egy...két...há..., Zsolti a békaként elugrált a színpadig, közben felhörpölte az összes "sárdonét" - meg feldöntötte az összes "sárdont", node egy vakboj mit tehet? -, majd imbuszkulccsal jól megszerelte a Belgás fiúkat! Melós móka vót... képnézzé! "
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1913 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások