Feketében a fehéret - Stekovics Gáspár fotókiállítása az Iseumban
Képgaléria megtekintése2012.06.02. - 00:40 | Kánya Dóra
Portrék a XXI. századból, valós és kortalan lenyomatai a mának. Huszonegy fekete-fehér fotó kapott helyet az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház falain. Színészek, énekesek, ismert ismerősök köszöntötték a látogatókat Stekovics Gáspár objektívjén keresztül.
HIRDETÉS
Fuvolaszóval startolt a megnyitó, Török Ádám nagyszerű közreműködésében. Majd Csapláros Andrea igazgató távollétében, Sosztarits Ottó osztotta meg gondolatait a nagyérdeművel. A régész elmondta, hogy a ma embere számára a kép leggyakrabban csak a látszat, az ókoriak máshogy gondolkodtak, az ő számukra a kép a dolgok lényegi elemének megragadása volt. Szerinte a régi eszmék gondolatisága köszön vissza ezen a modern kiállításon. Weöres Sándor Színház színésze Szabó Tibor, Gergely Ágnes: Visszhang című versét szavalta. A versmondás közben pedig érezni lehetett, ahogy a mondatok testet öltenek a falakra függesztett képekben: „...mikor kidől a képzelet".
A továbbiakban Szebeni András fotográfus a művész jó barátja minden képzeletbeli korlátot ledöntve oldotta a hangulatot, mozgó mikrofonnal a kezében sietett egyik képtől a másikig, és mesélt. Mesélt Stekovics Gáspárhoz fűződő barátságáról, és a fotókon szereplő személyekről. Elmondta igaz, hogy készült a megnyitóra, de inkább összetépte a beszédet. Élt a kritika lehetőségével is, őszintén alkotott véleményt a fotókról, de azért megjegyezte, hogy embert ábrázolni nagyon nehéz, mindenek felett pedig az arc hiteles megragadása a legbonyolultabb.
Ha valaki belép ebbe a kiállítótérbe, akkor Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház régi-új igazgatójának portréja üdvözöli. Őt követi Bodrogi Gyula, Kálmán Péter, Dőry Virág, Szörényi Levente, Kiss Mari, Radnóti Sándor, Gergely Ágnes, Mikósa Erika, Dés László, Horváth János, Lázár Kati, Benkő László, Szakcsi Lakatos Béla, Török Ádám, Konrád György, Kern András, Petrovics Emil, Komoróczy Géza, Rádai Mihály, Müller Péter Sziámi képmása. Egyik profilból, másik a válla fölött hátranézve, a harmadik nyitott tekintettel előre meredve néz ki a képből. Mindegyik más, eltérő perspektívák, szubjektív komponálások, de mindenekelőtt: kifejező arcok, beszédes jellemek, irigylésre méltó életek.
„Fényképet nézni annyi, mint emlékezni. Emlékezni annyi, mint összehasonlítani. Múlik az idő" (Eszterházy Péter)
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás