„Níííncsen hangotok, nincsen hangotok!” - NyME-SEK Gólyatábor 2012 harmadik nap

Képgaléria megtekintése2012.09.01. - 18:30 | Kánya Dóra

A hideg és az eső sem szegte kedvüket az idei gólyáknak és pásztoraiknak. A pénteki napot is végigkiabálták, végigbulizták. Bográcsozás, vetélkedők, szocialista autóbemutató és koncertek voltak terítéken. Délelőttől estig a nyomukban voltunk.

Óriási fekete gomolyfelhők láthatatlan kezekkel intettek ágyőt a nyárnak, augusztus utolsó napján. A borús idővel párosuló melankolikus hangulat mégsem volt jellemző a Nyugat-magyarországi Egyetem-Savaria Egyetemi Központ udvarán zajló gólyatábor harmadik napján. A pénteki programokat az eső és az ezzel párosuló, legalább tízfokos hőmérsékletcsökkenés ellenére is megtartották, a gólyák így takarók és vastag pulcsik alatt tomboltak tovább az egyetemi élet söröspoharakkal kirakott - több mint göröngyös - útján.

A délelőtt a 'lassan, de biztosan' jegyében zajlott, bográcsozással készültek a következő feladatra. Zöldségaprítás, hússzeletelés, tűzrakás az egyik oldalon, a parkolóban pedig kosárlabda, foci, ügyességi játékok mulattatták a gasztro órákat. Mindenki próbálta magából kihozni - az egyesekben mélyen szunnyadó, másokban a nyíltan felszínre törő - főszakácsot, sokaknak ebben segítségükre volt egy-egy flaska „torokgyógyszer" is. Az utóbbi azért kellett, mert ritkán lehetett olyan gólyával, főleg gólyapásztorral találkozni, aki ne lett volna berekedve. (Innen is jobbulást kívánunk mindenkinek!) A csapatok hangos kántálásokkal akartak túlordítani a másikon, vagy csak egyszerűen a „níííncsen hangotok, nincsen hangotok!" mélyen aktuális mondatot ismételgették.

Az elkészült ételeket a zsűri a késő délutáni órákban pontozta. Közben egyre több retróautó gurult be az iskola udvarára, egyebek között Ladák, Trabantok, Zsigulik idézték egy letűnt kor hangulatát. Majd lenyalt hajú jampik és pöttyös szoknyás lányok ugrottak ki belőlük. Később táncbemutatóval színesedett a program.

Délután már szakadó esőben, a sátor alatt tartották a vetélkedőket. Első körben az állati szaporodás címmel feltüntetett játékkal indult a küzdelem. Majom, elefánt, kígyó, csak, hogy néhányat említsünk, ezeknek az állatoknak kellett a párzási rítusát előadni. Majd az unicummal turbózott nyelvtörő után, fedettpályás távolbanézés követett. A söritatás is nehéz mutatványnak számított, a fiúk nyakukban a lányokkal, közben egyensúlyozva itatták egymást a folyékony kenyérrel. A szerelmi vallomás alkalmával a zsűri kegyeit kellett megnyerni, a csókpárbaj során viszont a kirúzsozott fiúk csókolgatták a lányok testét (minden puszi pontot ért). Az utolsó körökben labdával kellett ügyeskedni, majd végre egyértelmű lett, miért mászkálnak egyesek kartonpapírkarddal és bundában: előadták az általuk készített klippeket is. A záró rész a gólyaszépségverseny volt, a vetélkedők győztese az ötös csapat lett.

Az esti órákban újra leszakadt az ég. Első körben a Humanoidé volt a színpad. A fiúk szokásukhoz híven színvonalas produkciót adtak. A leghűségesebb rajongóik a színpad előtt dúdolták a dalaikat. Az egyetemisták mellett jó néhány „külsős" is érdeklődött a csapat iránt, a korai kezdés ellenére a koncert végére már szép számmal ugráltak a dalokra. Majdnem egy órás csúszás követően lépett fel a Tohu Bohu. Az újabb fiúbanda is megtáncoltatta a közönséget, a szombathelyiek régi ismerősként köszöntötték őket. Bár azt továbbra sem értettük, hogy a „visszázások" nélkül, miért jöttek vissza a színpadra még háromszor a koncert vége után, akkor sokan türelmetlenül várták Copy Con fellépését.

Szerencsére gyorsan a fények alatt termett a reggae csapat, a jamaicai zászlós dj pultról pedig tódult hang. A sátor pillanatok alatt tele lett emberekkel, az első sorokban kisebb tömegnyomor alakult ki (a biztonsági őrök remekül állták a sarat). Az egy órás koncert után sokaknak fellőtték a pizsit, de a legkitartóbbak az egyetemi klub felé vették az irányt. Mi az első csoportba tartoztunk, így a tizenöt fokos szeptemberben hazaindultunk.