Intim fesztiválság - AGORA Fesztivál 2012
Képgaléria megtekintése2012.11.10. - 20:30 | Kutasi Nikoletta- Fotók: Makrai Tamás, Dart
A lányok nagy örömére őrjönghettünk, lazulhattunk, egyúttal buborék módjára repkedhettünk is örömünkben a Zaporozsec, az Elefánt, a 30Y és az Intim Torna Illegál koncertjein az Agora már-már hagyományosnak számító zenei fesztiválján.
HIRDETÉS
Nincs is jobb, mint ha kiváló előadók muzsikáját hallgatva, egy jó sörrel a kezünkben zsibbadhatunk el az egész heti meló, tanulás után, tudva, hogy megtettük, amit a hét megkövetelt, most már lehet sokáig fent lenni, mindenféle alkoholokat inni, nagyokat nevetve, barátokkal összekapaszkodva kedvenc bandánk előtt a nézőtéren megállni, és együtt énekelni a refrént.
Ez egy átlagos pénteken feltételezhetően így is van, ám idén a november 10. sokak számára munkanap, és ez a keserű tény némiképp megnyirbálta az érdeklődők számát is, ennek ellenére egy rendkívül jó hangulatú koncertélményt kaptunk.
Az estét az osztálytársakból alakult Zaporozsec nyitotta meg, majd részben saját, részben feldolgozás számokkal szórakoztatta nem túl népes, ám borzasztóan lelkes, szerelmes közönségét. Hallható volt a 2011-ben a sikert meghozó Buborék című daluk is, melyből kiérződik a 20-as korosztály életérzése; az a pillanat, amikor az ember, évei előrehaladtával egyre többször döbben rá, hogy bizony a jó nem mindig győz, és amit öröknek hittünk, bizony véget is tud érni, és az nagyon tud fájni. Ám nem csak átlagos fiatal srácokból álló zenekarnak mondanám őket, hiszen tehetségükből adódóan képesek az idősebb korosztály számára is felidézni a régi jó kis örömöket, fájdalmakat, akár egy régi jó slágerrel, vagy egy jól megfogalmazott strófával.
Rövid szünet után a nagyrészt szombathelyi zenészekből álló Elefánt lépett a színpadra, a tőlük megszokott - vagy a pont miattuk megszeretett -, kicsit szomorkásabb hangzású dalaival.
A posztsanzonjaik lágy, lüktető dallamaikkal induláskor szépen magukhoz édesgetnek, de az élmény túlmutat a zenén, mikor a szövegekre is felfigyelünk. A zene egyre hangosabb, gyorsabb, egyre erőteljesebb a lüktetés, egyre keményebb a szöveg; hirtelen azt érezzük, bármennyire is hasítanak Szendrői Csaba (ének) kiénekelt szavai, nem akarunk kiszállni, mert az „érzelmi" terep kezd ismerőssé válni: már jártunk itt. Mint egy körhinta, ami szépen, lassan indul, majd fokozatosan begyorsul, és amikor már épp kezdenénk kellemetlenül érezni magunkat, hirtelen visszatér a lassú, lágy, megnyugtató ütem, azzal az érzéssel együtt, hogy már tudjuk, milyen volt, mikor gyors volt - és mégis maradunk. A teljesen egyedi, magával ragadó zenei világ mögött rejtőző kemény igazságok, mindenkinek ismerős, vidám, esetenként keserű érzések, éppúgy a zenekar sajátjai, mint a megnyugtató, könnyed hangulat.
Ezek után már tényleg nem hiányzott más, mint a 30Y izgalmas, táncolható rockzenéje, amely már komolyabb létszámú közönséget szórakoztatott. Beck Zoli, az együttes frontembere, felvezetőként nem restellte elmesélni vonatútját, mikrofon és mindenféle sallang nélkül, őszintén, bizalmasan, ahogy azt már tőle megszokhattuk. „Tudjátok mi zavar?" - kérdezi közönségétől. - „Az a kibaszott három méter!" - azaz a színpadi adottságokból adódó távolság, ami elválasztja őt és zenekarát lelkes közönségétől, akik most is végigénekelték, érezték dalaikat, kiváltképp a Városember-t, a Sötét van-t, vagy említhetnék akár a Felhő című slágerüket.
Korábban azt nyilatkozták, hogy nem szeretik magukat, stílusukat kategorizálni, szerintük a zene nem dobozolható - és valóban, minden koncertjük után az az ember érzése, hogy valami nagyon egyedit, valami nagyon saját utat választott magának a zenekar, és ez mára olyan identitást adott nekik, ami a zenekar védjegyévé vált.
A kétszer visszatapsolt - visszasikított együttes után egy már-már kibírhatatlannak tűnő szünet következett, egyre többen ültek le a lelátóra, és bizony sokan haza is mentek.. 
Aki maradt, az nagyon jól tette, hogy nem indult neki az éjszakai városnak, mert az Intim Torna Illegal kárpótolta a rajongókat.
Idén a Savaria Karneválon találkozhatott velük először a szombathelyi közönség. Ez az a zenekar, melynek már a nevét kimondva pattogó gumilabdára, energiára, fiatalos lendületre asszociálhatunk, és ettől - garantáltan - a zenei hangzás sem tér el. Igazi ugrálós, őrjöngős, marháskodó zenekar, akik a közönségükre is képesek ezt a hangulatot átragasztani oly módon, hogy az teljesen szívből jövő, őszinte legyen.
Az együttes tagjai 2009 őszén váltak ki a szintén fiatalos lendületéről ismert Kistehén Tánczenekarból; a most színpadon látott formáció Intim Torna Illegal néven 2010. január 22-én lépett először színpadra.
A négy tagból álló együttes - Kiss Sándor: basszusgitár, ének; Dorogi Péter: gitár, ének; Nádasdi János: ütőhangszerek; Gálos Ádám: dob - szövegvilágát tekintve olyan témákkal foglalkozik, amelyek minden fiatal életében jelen vannak, vagy lesznek, vagy voltak, pl.: Albérlet, Kedvenc mindenem a biciklim, Vágjál lyukat a kádba, Hipnotizőrkirály, stb. Ezekkel a témákkal és slágerekkel teljesen belopták magukat a közönség szívébe.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás