Mint a mókus... - Az 50-es évek propaganda képeslapjai

Képgaléria megtekintése2012.12.03. - 15:00 | Kutasi Nikoletta - Fotók: Kánya Dóra

Mint a mókus... - Az 50-es évek propaganda képeslapjai

Spiegler Tibor és Molnár József "Az 50-es évek propaganda képeslapjai" című előadása tett kísérletet arra, hogy megmutassa, mitől volt az az úttörő oly vidám az 50-es években. A kommunista propaganda szövevényes tevékenységét idézte meg a november 28-i könyvtárbeli esemény. A politikai szellem erőszakosan jelen volt a család, a meghitt ünnepek és a mindennapi élet színterein. Ezt tükrözik a szisztematikusan gyűjtött képeslapokon megjelenő jelenetek is pl.: a karácsonyfa alatt Rákosi könyvet olvasó úttörő, a vörös csillagos sapkát viselő Mikulás bácsi, vagy a Rákosi címert festegető húsvéti nyúl.

HIRDETÉS

A Berzsenyi Dániel Könyvtár ismételten bizonyította, hogy igazi közösségi hely, hiszen immáron negyedik alkalommal adott helyet Spiegler Tibor helytörténeti kutató, gyűjtő és Molnár József helytörténeti gyűjtő rendkívül nagy érdeklődést vonzó előadásának.

Az rendezvény ötlete az ismert közösségi oldal, a Facebook interaktív adaptációjával aratott siker hatására merült fel a két gyűjtőben. Ez alkalommal meghökkentő kollekciójukban az 50-es évek politikai propaganda tevékenységének tárgyi, képi emlékeit válogatták ki és tárták a nagyközönség elé.

Az előadók a II. világháború utáni tíz évet, a hírhedt kommunista vezér, Rákosi Mátyás nevével fémjelzett korszakot és annak sajátosságait mutatták be, pro és kontra. Molnár József politikai propagandával átitatott képeslapokon - ütemes mozgalmi dalokkal aláfestve - a dübörgő magyar gazdaságot, a boldog, erőtől duzzadó magyar ifjúságot, folyton munkaegységért dolgozni vágyó magyar munkásréteget, a Magyar Dolgozók Pártja napszemüvegén keresztül prezentálta, míg Spiegler Tibor saját gyűjteményéből kiragadott sajtóanyagokkal és egyéb tárgyi emlékekkel demonstrálta a korabeli keserédes magyar valóságot.


A rendezvény pikantériáját adta, hogy Spiegler Tibor, Molnár József és sokan közönség soraiból gyermekként, ifjúként maguk is bőrükön érezték a rendszer szankcióit, így cseppet sem volt meglepő, hogy az első mozgalmi dal felcsendülésekor innen-onnan visszahallottuk az "átkos" megunhatatlan nótáinak sorait.

A II. világháború után elsőként megjelenő Agárdi Ferenc - Szilágyi István magyar lexikonában így határozza meg a propaganda szó jelentését:

„Propaganda (hírverés), valamely politikai világnézet, forradalom, politikai fordulat talajának előkészítése, illetve megtartása szónoklat, sajtó, könykiadványok, röpiratok, rádió, hangszóró, tömegfelvonulás, népgyűlés, célzatos irodalom, nyílt vagy burkolt sajtópolitika útján. Technikája mindig az emberi lélek befolyásolhatóságán alapul, felhasználja az emberek nagy részének alacsonyrendű visszafojtott ösztöneit."(Agárdi-Szilágyi: A ma lexikona. 1946: 396. )

A rendhagyó történelemórához hasonlító, helyenként a kor propagandatevékenységét parodizáló előadás során olyan ereklyéket láthattunk, melyek tökéletesen megörökítették a kommunista propaganda szövevényes tevékenységét. A politikai szellem erőszakosan jelen volt a család, a meghitt ünnepek és a mindennapi élet színterein. Ezt tükrözik a szisztematikusan gyűjtött, válogatott képeslapokon megjelenő jelenetek is pl.: a karácsonyfa alatt Rákosi könyvet olvasó úttörő, a vörös csillagos sapkát viselő Mikulás bácsi, vagy a Rákosi címert festegető húsvéti nyúl.


Az embereket hétköznapi szabadidős tevékenységeikben, mint a sport, szórakozás is befolyásolni kívánta a Párt, erre kiváló példa volt a korabeli Népszava, mely a híres 6:3-as győzelem helyett a szénbányászat ingadozásáról cikkezett(!). Az értékes sajtóanyagok közül kiemelendő még a Sztálin halála napján megjelenő Élet és tudomány, mely egész címoldalt betöltő képet közölt a vezérről, erősítve a nemzeti gyásznap érzését. Ez alkalomból egyébként képeslap is megjelent. A kommunisták tudatosan nevelték utódaikat, ezért olyan gyermekeknek szánt csemegéket lehetett kapni, mint például az Újító szelet nevet viselő csokoládé is. A Párt katonái a demokrácia legapróbb szikráját is elfojtották, a párthű szellem kinevelését már gyermekkorban elkezdték (kisdobosok, úttörők), a 14 év felettiek részére pedig létrehozták a demokratikus ifjúsági szövetséget.

A folyton mosolygó, tettvágytól égő fiatalokat ábrázoló képeslapokat, tulajdonképpen úgy érezhettük, hogy az 50-es évek az ország egy igazán sikeres időszaka lehetett, ám a hozott kincsek közül előkerültek olyan korabeli sajtóanyagok, mint például a Szabad száj viccei, melyek egyértelműen sejtetik a rendszer csupán látszatokra épült, az ünneplő tömegek hátterében javában folytak a törvénytelen perbefogások, a kitelepítések, a civil szféra teljes felszámolása. Spiegler Tibor hozott anyagai között megtalálható volt Rajk László perét fejtegető korabeli könyv is.


Bár a kommunizmus sok ember életében hagyott keserű emlékeket, ennek ellenére Molnár József és Spiegler Tibor előadásukat nem politikai célzattal állították össze, sokkal inkább gyűjteményük egy amúgy is ritkán látható, ám mégis érdekesnek, valamilyen szempontból értékesnek mondható részét kívánták bemutatni.

A rendezvény zárásaként a büféasztalról teljesen legálisan, pirospaprikából hintett, tiltott önkényuralmi jelképeket fogyaszthattunk el májkrémes és lekváros szendvicsekről.

Az előadás egyértelmű sikert aratott, a könyvtárból távozó tömeg már egy következő alkalom megrendezésére buzdította a két előadót.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás