Az nagy havazás ellenére is teltházzal indult a Café Frei idei kiállítási hulláma. Az év első megnyitóján Marosits József művész 35 év munkáiból hozott válogatást. Linómetszetek, hengertípiák, és vegyes technikával készült grafikák sorakoznak a falon, melyek fő témája a nő, a szerelem, s ezen keresztül a tavaszvárás, az élet szépsége és igenlése. Nem csupán egy kiállítási anyag megnyitóján vehettünk részt, hanem egy verses órán is, melyen az alkotó saját írásait hallhattuk. A verseket maga a művész és két barátja, Németh Judit és Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház színészei szavalták. A képek így az irodalom által is életre keltek, majd Vincze Attila gitárjátékával egészült ki az egy órás megnyitó.

„Eléggé öreg gyerek vagyok már, de vénnek nem érzem magam"- mondta a művész, aki életének jelentős élményeibe is betekintést engedett. Beszélt gyerekkoráról, arról, hogyan indult el a művészi pályán, s miként csapta meg orrát a festék és a terpentin illata. Édesanyjáról nagy tisztelettel mesélt: megtudtuk, hogy kellett neki néhány hét mire feldolgozta fia önkényes és hirtelen pályamódosítását. Marosits József később elkezdett versekkel foglalkozni, amik előbb a Kisalföld, majd a Vas Népe hasábjain köszöntek vissza. 2000-ben jelent meg első verses kötete Az angyal hívása címmel, melyet saját grafikáival illusztrált, majd Vallomások című kötete jelent meg.

Sok anyaggal, sok technikával dolgozik, közülük többet saját maga fejlesztett ki.

Az Erato sorozat - melyet Babits Mihály szerelmes versei ihlettek - 21 képből áll, aminek nyolc tagja egy svédországi szállodában látható, a többi neves intézmények, múzeumok falait díszíti. 

A kiállítás 2013. február 10.-ig látható a Café Freiben.