A szabályozás azt tekinti majd jól beilleszkedettnek, aki biztos anyagi háttérrel - legkevesebb havi ezer euró átlagjövedelemmel - rendelkezik, büntetlen előéletű és az érettségi vizsga szintjét elérő németnyelv-tudással bír.
Kevesebb, középiskolai szintű németnyelv-tudással is honosítható hat év ausztriai tartózkodás után az a külföldi, aki legkevesebb három évig önkéntes, ingyenes közhasznú tevékenységet végzett az országban.

Mindkét esetben akkor adható meg az állampolgárság, ha a kérelmező a megelőző hat évben folyamatosan dolgozott vagy aktívan munkát keresett, nem vett igénybe szociális segélyt és befizette az adót.

Lényegében változatlan feltételek mellett válhat osztrák állampolgárrá az, aki legkevesebb tíz éve él Ausztriában és "megfelelően" integrálódott a társadalomba. Itt büntetlen előélet, középiskolai szintű nyelvtudás, átlagosan ezer euró jövedelem és egy sikeres állampolgársági teszt a feltétel.

Változni fog ezzel szemben az állampolgársági vizsga jellege. A kérdések között kevesebb lesz a történelmi ismereteket firtató, ehelyett több olyan kérdés szerepel, amely a társadalmi értékekre és az együttélésre vonatkozik.

Az új szabályozás "megjutalmazza a jól beilleszkedetteket", és nem szigorítja az előírásokat a kevésbé integrálódottak számára - jelentette ki Sebastian Kurz néppárti (ÖVP) politikus, a belügyminisztérium integrációs államtitkára. A tervezetnek bírálói is vannak. Már korábban viták folytak például arról, hogy arányos feltétel-e a hároméves önkéntes tevékenység.

Joachim Stern alkotmányjogász, a Bécsi Egyetem professzora szerint a hatéves várakozási idővel csak elenyészően kevesen tudnak majd élni. Demokráciapolitikai problémát jelent ezzel szemben az - mondta Stern az OE1 rádiónak -, hogy mintegy egymillióan élnek úgy a 8,3 milliós Ausztriában, hogy nincs választójoguk.

A tervezetet március közepén tárgyalja a kormány. Ha elfogadják, a jelenlegi tervek szerint június elsején léphet életbe.