A nyolc döntőbe jutott előadó közül szinte mindenkit szívesen látnánk a svéd versenyen, de azért vannak fenntartásaink. Akit nem: ByeAlex (semmiképp), Rácz Gergőt csak módjával, az Agárdi-Pál duót pedig leginkább csak rémálmunkban. A többiek felőlünk mehetnek. Ennek tükrében nézzük újra végig a nyolc versenyző produkcióját.

Vastag Tamás dala egy normál mezőnyben nem érne el nálunk ilyen helyezést, de ahol a fent említett társai jelen vannak, ott bizony egész más a megközelítés. Szimpatikus a versenyző nyilatkozata: „Nem engedhetem meg magamnak, hogy hamisan énekeljek." Nem ám! Ettől függetlenül még mindig az a véleményünk, hogy ha musicalt akarnánk hallgatni, akkor a Szinetár-Bereczki (ex)házaspár valamelyik örökérvényű csodáját nyomnánk be a lejátszóba, de hát ez van. A fiú jól énekel, szerény és rokonszenves.

Keresztes Ildikó meglehetősen fura kinézettel rukkol elő erre az estére, de ezt az X-faktorok esetében már bőségesen megszokhattuk, a hangja pedig magáért beszél. A rockmama kitesz magáért, belead apait-anyait, szenvedélyes és erős.

Kállay-Saunders András továbbra is aranyos, nagyon jól énekel, üdítően friss és pezsgő a produkciója. Főleg a dal vége a kitűnő, ahol a vokálosok körbeállják, táncolnak és énekelnek. Vicceljük meg Malmőt! Küldjük ki Andrást.

Radics Gigiről és daláról az elmúlt héten főleg a mondvacsinált plágium-ügy kapcsán hallhattunk, de nincsenek illúzióink: mindez ugyanúgy lehetett reklám, mint támadás, sőt. Gigi szép ruhában, nagyon elegánsan jelenik meg (bár a ruhában elég nehéz járni). Most egyáltalán nem mutogat, ez jót tesz a dalnak. Helyette viszont a vokálosok mutogatnak, ez viszont fura. A szar szöveg ellenére Gigi csodásan énekel, mehetne ez a dal is a nemzetközi mezőnybe: szép lány, erős hang, büszkék lehetnénk rá.

Rácz Gergő dala még mindig nem jön be, sajnálom. Ő maga személy szerint jó fejnek tűnik, de ez a dal erőtlen, mély, a csípőmozdulat, amit a végén művel, na az meg egyenesen nevetséges. Hiányzik valami plusz, amitől elkezdene élni az egész - Rakonczai Viktornak igaza van.

A Pál Dénes-Agárdi Szilvia duó dala egy blöff. Nem is igazi dal. Nem maradandó, nincs normális dallama, nem értem, másnak miért jön annyira be? Sajnos visszatértünk a fehér zakóhoz, és Szilvin is valami (egyébként elegáns) fehér ruházat van. A tartásán egy picit érdemes lenne javítani, mert most púposnak tűnik, pedig nagyon csinos lány. Mindenesetre a dal nem tetszik, és szerintünk nem kellene ezt a dolgot erőltetni.

Cserpes Laura nyilatkozata kedves, mi is úgy érezzük, hogy már azzal is nyert a lány, hogy bejutott a döntőbe. Sajnos úgy tűnik, nem számítottak erre, mert a többi énekesnővel ellentétben ő most is ugyanabban a fehér ruhában van, mint eddig. Sebaj, elvégre nem a kinézetet értékeljük, és amúgy is nagyon csinos lány. Ez alkalommal sokkal stabilabban, tisztábban és erősebben énekel, mint a múlt alkalommal. Úgy tűnik, jót tesz neki a versenyzés. Kár a végén becsúszott kis hibáért, de a többi nagyon jó volt.

A végére maradt ByeAlex, aki a mezőny legfurább figurája, és a legfurább dalt hozta, amit csak lehetett. Nekünk inkább műmájernek tűnik, de ettől még persze lehet szerethető (másoknak). Idegesít ez a nadrág-zokni-cipő trió. Ja, és annak ellenére, hogy nemigen tud énekelni, a refrénben még hamis is... Jáj.

Ami az este egyik meglepetése, hogy a zsűri ez alkalommal az éles eurovíziós versenyhez hasonlóan pontoz. Ki is választják a szerintük legjobb négy versenyzőt, akik közül a közönség dönti el, ki legyen a végső nyertes. A legjobbnak ítélt négyes tehát: Vastag Tamás, Radics Gigi, Kállay-Saunders András és (a  meglepetés) ByeAlex... Kedves Közönség, kössétek fel a gatyát, legyetek kedvesek. (Ami pozitívum, hogy a megható duó nem is kapott pontot, ami negatívum, hogy Keresztes Ildi meg Cserpes Laura sem sokat.)

Amíg azonban a hozzáértő közönség szavaz, két extra produkciót láthatunk. (Valószínűleg imába foglaljuk, hogy vége a műsornak, mert már erősen gondolkodtunk a „köztévéshow-ban látható extra produkcióktól ments meg minket" kitételen...) Az első megmozdulás a viszonylag elviselhető (és legalább élő) Compact Disco a Magyar Rádió szimfonikus zenekarával fűszerezve. Kicsit már a könyökünk könyökén jön ki a Sound of our heart, tekintve, hogy az egész show folyamán minden alatt, előtt és után folyamatosan ez szól, de mindegy... A második úgynevezett „extra" viszont egy cseppet felháborító, tekintve, hogy az Anti Fitness Club elvileg élő zenekar volna (az most mindegy, hogy szeretjük, vagy nem szeretjük), viszont képtelenek voltak élőben megoldani a tavalyi eurovíziós nyertes, Loreen: Euphoria című (sokat emlegetett) dalának sajátságos feldolgozását. Gratulálok, gyerekek, leülhettek, elégtelen.

A következőkben már csak a szokásos szócséplés zajlik: kire szavazzatok, miért szavazzatok, mi miért adtunk ennyi meg annyi pontot, eddig kétszázharmincezer sms érkezett... stb. Végül nagy nehezen kiderül a végső szavazás eredménye: aki pedig Malmőbe megy idén, és Magyarországot képviseli a 2013-as Eurovíziós Dalversenyen, az nem más, mint ByeAlex.

Nos itt akad meg az ember torkán a szó, és nem érti, ami történik. Világos, hogy a szavazóknak valószínűleg elege lett abból a trashből, amit ezek a tehetségkutatók és egyéb populáris szarságok folyamatosan tolnak az agyukba, egyetlen aprócska probléma van ezzel: hogy EZ SEM JOBB, sőt. Felháborítónak gondoljuk, hogy egy énekelni nem tudó, sőt, az egész verseny iránt semmiféle érdeklődést nem tanúsító, eddig semmit fel nem mutató ember kapta meg ezt a lehetőséget. Persze amikor Rúzsa Magdi még a pontozás előtt elszólta magát, mondván, hogy „bízzuk a közönségre", hogy ByeAlex megy-e ki a versenyre, már kezdett körvonalazódni a dolog. Úgyhogy gratulálunk, Magyarország. Sajnos ennek a versenyzőnek mi nem fogunk a világversenyen szurkolni. (Meg aztán utolsó helyet énektudás nélkül is el lehet érni.) Sok szerencsét.