„Az Ő rám árasztott kegyelme, nem marad bennem eredménytelen"(Szent Pál)

Először Ödön apát gazdag életútját ismerhettük meg, és megtudhattuk, hogy életének jelentős eseményei időbeni eltérésekkel ugyan, de szinte mindig június 12-re estek. 1948. június 12-én vehette át érettségi bizonyítványát az államosítást megelőző, utolsó premontrei osztály végzőseként a gimnázium udvarán. Ezt követően kérte felvételét a premontrei rendbe. Két évet töltött Csornán, majd a szerzeteseket fenyegető meghurcoltatások elkerülése végett a rend vezetői jobbnak látták hazaküldeni a rend nem örökfogadalmú tagjait, ezért 1950. június 12-én visszatért Szombathelyre.

Tanulmányait a szombathelyi Szemináriumban folytatta, majd a budapesti Hittudományi Akadémián fejezte be: 1952. június 12-én szentelte pappá Kovács János megyéspüspök. Szintén június 12-én egybehangzó szavazatokkal választották apátjukká, prépost prelátusukká egykori tanárai, majd ebben a minőségében nyithatta meg a diákok előtt a Premontrei Gimnáziumot.

A lelkipásztori munkája, oktató nevelő tevékenysége, példaértékű életútja elismeréseként 2012. március 15-én vehette át a Magyar Érdemrend Lovag Keresztjét. Munkásságának eme kézzelfogható eredményeit a Jóisten kegyelmének tulajdonítja. Horvát Ödön apát elmondása szerint az élet tulajdonképpen egy körforgás, melyben vannak visszatérő, meghatározó momentumok, melyek nem történnek véletlenül. Ilyen meghatározó visszatérésnek tekinti Szent Norbert megvilágosodását is, aki 1115-ben már Isten útjára tért vissza.

A premontrei rend kialakulása, magyarországi története

Xanteni Norbert 1080 körül született, majd gazdag németalföldi hercegként és a birodalmi káptalan reguláris kanonokjaként élt. 1115-ben élete mulandóságának és Isten szeretetének felismerését követően vándorprédikátorként bejárta egész Nyugat-Európát, közben hirdette az Isten evangéliumát. Követőinek Szent Ágoston Reguláját jelölte ki, így lettek a rend tagjai reguláris kanonokokká.

A rend gyorsan elterjedt, és száz évvel Szent Norbert halála után a Premontrei Rendnek körülbelül hatszáz háza volt Skóciától Itáliáig, Britanniától Lengyelországig, sőt, még a Szentföldön és Ciprus szigetén is.

A történelmi képes krónika szerint a fehér kanonokokat II. István királyunk hívta Magyarországra. 1130-ban, Nagyvárad városától északra található dombtetőn emeltek monostort Szent István tiszteletére. A rend tagjai feladatuknak tekintették a prédikálás mellett a lelkipásztori szolgálat ellátását is: ők a világ felé erősen nyitó, lelkipásztorkodó rend voltak.

Fehér kanonokok a megye kulturális életének szolgálatában

Tóth Kálmán és Horváth Ödön apát a Premontrei rend kiválóságai közül elsőként Szenczy Imre életútját, múzeumi kötődését ismertették, melyet Balogh Lajos botanikus, muzeológus, valamint Kiss Gábor régész, muzeológus kapcsolódó rövid előadásai színesítettek.

Szenczy Imre (1798-1860)
1821-től több alkalommal tanári hivatást teljesített a keszthelyi és szombathelyi premontrei gimnáziumban, ahol egy időre az igazgatói feladatokat is ellátta, emellett Keszthelyen krónikus tüdőbetegségének enyhítésére különféle gyógynövényeket gyűjtött. A magyar botanika kiemelkedő vidéki flórakutatójaként 1825-től gyűjtötte a vadon és az üvegházban nevelt növényeket. Növénytárának, herbáriumának mintegy négy és félezer lapos anyaga a Savaria Múzeumban található meg.

Pákay Pauer Arnold (1885-1968)
Tudós premontrei tanárként jelentős tevékenységet folytatott a Savaria Múzeumban, 1929-ben Bendefy Lászlótól átvette az ásvány- és kőtár gondozását (1933-1944) gyakorlatilag haláláig itt is dolgozott. Feldolgozta Szenczy Imre herbáriumát, valamint a Nyugat-magyarországi kerti kultúra történetét.

Lipp Vilmos (1835-1888)
Lelkipásztori és tanári tevékenysége mellett, kiemelkedő a Savaria Múzeum régészeti tárában teljesített munkássága.
Az 1858-tól Keszthelyen oktató Lipp Vilmost Rómer Flóris tette érzékennyé a múlt kincseinek, értékeinek felkutatására. 1866-ban született meg Lipp Vilmosban egy önálló régészeti gyűjtemény kialakításának gondolata, majd Vasvármegye értelmiségeire támaszkodva szervezte meg 1871-ben a Vas megyei Régészeti Egyletet, amelynek első titkára, régiségtárának őre is volt. Az egylet gyűjtőköre elsősorban Vasvármegye régészeti emlékeire, leleteire terjedt ki, a gyűjteményt ajándékozás, vásárlás és ásatások során gyarapította. A kollekció a püspöki palota díszes földszinti termében (Sala terrena), szakszerű körülmények között került kiállításra. 1879-ben ugyan a rend a keszthelyi algimnázium igazgatójává nevezte ki, kapcsolatát a Vas megyei Régészeti Egylettel nem szakította meg, sőt haláláig ajándékaival gyarapította annak gyűjteményét.

Az összejövetel utolsó bemutatásra kerülő személyisége Kárpáti Kelemen volt, kinek Múzeumhoz köthető munkássága a néprajzi vonatkozásban jelentős.

Kárpáti Kelemen (1859-1923)
Mint a Vas megyei Régészeti Egylet titkára, régiségtárának őre 1890 és 1900 között számos ásatást vezetett a város területén, valamint ma is jelentős régészeti lelőhelyeken - például: Velem, Hegyháthodász, Pinkafő -, ugyanakkor a néprajzkutatás megyei katalizátoraként is tekinthetünk rá, hisz gyűjtőmunkája megteremtette a későbbi néprajzi tár alapjait. Alapító tagja volt a Vasvármegyei Kultúregyesületnek, majd a jelenlegi Savaria Múzeum épületének felavatását követően múzeumigazgatói funkciót töltött be. 1919. évi nyugállományba helyezését követően a türjei rendház főnöke lett, egészen haláláig.

A rendezvény zárómomentumaként Kárpáti Kelemen, az oladi népélet jelentős pillanatait összegyűjtő, megörökítő színdarabját - Képek az oladi népéletből címmel - a Savaria Múzeum aktív dolgozói elevenítettek fel a közönség előtt.

Apát úr elmondta, hogy amit az elődök elindítottak azt az utódok kötelesek folytatni. Zárószavaiban azt kérte jelenlevő diákjaitól, tanáraiktól, hogy a múltban létező szoros kapcsolat a Savaria Múzeum és a premontrei rend között  a jelenben is folytatódjék. „Azáltal, hogy jöjjenek a diákjaink, tanáraink vezetésével a szombathelyi múzeumokba, az új látványtár megtekintésére, és ami akkor elkezdődött, az folytatódjék. Legyen szoros kapcsolat a város műveltségével!"

Az előadáson bemutatott premontrei rendi tudós tanárok részletesebb életútjait a www.muzeumbarat.hu Vas megyei arcképcsarnok menüpont alatt található digitális életrajzi lexikonban olvashatjuk.