A Hadik Irodalmi Szalon sikere minden bizonnyal leginkább az irodalom, a művészet közvetlen megközelítéséből adódik, abból, hogy minden alkalommal a kulturális élet legkiválóbbjai ülnek le a Hadik Kávéház foteljeibe, s ismerősként beszélgetnek a háziasszonnyal, Juhász Annával alkotásról, életről, ihletről, saját, illetve az őket körülvevő világról.

A márciusi A művészet anatómiája estet bizonyos szempontból megelőzte az előző, a sorozatban második Generációk estje. Itt alkotó szülőket és alkotó gyermekeiket hívták meg a szervezők (Závada Pált és fiát, Pétert, Cserhalmi Györgyöt és lányát, Sárát, Cakó Ferencet és szobrász fiát, Dánielt, s legutóbb Dés Lászlót és fiát, Andrást, valamint Esterházy Pétert és fiát, a képzőművész Marcellt). Arra voltak kíváncsiak, hogy - Grecsó Krisztián könyvéből, a Mellette elférszből kiindulva - amellett, hogy tekintetet, mozdulatot, formát, ízlést öröklünk szüleinktől, felmenőinktől, akár döntést, élet-reakciókat, tehetséget vagy művész-sorsot is örökölhetünk-e? Áldás vagy átok egy nagy név, alkotó szülő gyermekének lenni?

Március 26-án tehát megtelt a budai Hadik Kávéház, ahol A művészet anatómiája esten kissé másik oldalról közelítették meg a korábbi elemzett témát. Először kapcsolódott be a Hadik Irodalmi Szalon estjeinek sorába az orvostudomány és a kutatás - a magyar művészeti élet kiemelkedő alkotóit vették górcső alá és keresték a választ a kérdésre, min múlik, hogy valaki kiemelkedő művész: költő, festő vagy zeneművész lesz.

A világ tele van rejtélyekkel. Egyik ilyen rejtélyesen működő folyamat maga az öröklődés, amelynek révén egy utódban egy előd alakja, specifikus sajátosságai vagy tulajdonságai megjelennek. A genetika ugyan már nagyon sok mindent megállapított erről a folyamatról, ennek ellenére újabb és újabb megválaszolatlan kérdések merülnek fel.

Czeizel Endre orvos-genetikus 1973 óta végez genetikai tanácsadást. Azt mondja: „Az emberi tehetség legnagyobb természeti kincsünk, ezen belül a géniuszok képviselik az emberiség legfőbb értékét."

Kiemelten sokat foglalkozik a művészek: költők, festők, zenészek génjeinek kutatásával. Az esten ő szólalt fel először a háziasszony kérdésére, s rövid, vetítéssel és hangbejátszással egybekötött prezentációjában Pilinszky János életének állomásait, családját, alkotásának hátterét elemezte.

Az irodalom után a képzőművészet következett: Virág Judit különlegesen érdekes előadásában Csontváry Kosztka Tivadar működésébe pillanthattunk bele, s a vetítés alatt képeiben is gyönyörködhettünk. Külön kiemelte a Traui sorozat képeit. Czeizel Endre Csontváryhoz és az ezután következő Gulácsy Lajos elemzéshez is bekapcsolódott, s lett kettejük beszélgetése kerek egész.

A program másik vonala, amely szervesen kapcsolódott az előbbiekhez, Horgas Eszter művésznő jelenléte volt. Kiderült, művész családból származik, szülei az irodalom terén jelesek, nagyapja híres orvos, emellett a képzőművészet csodálója, gyűjtője volt. Ahogy mondja: „Óriási szerencsének tartom, hogy ebbe a családba születtem. Három testvéremmel, tulajdonképpen, az anyatejjel szívtuk magunkba a kultúrát. A szabadság, a gondolkozás, a szeretet működésének alapjait."

Horgas Eszter előadásait több bejátszás is illusztrálta, s megtudhattuk kedvenc szereplési helyszíneit, mesélt ihletett állapotról és a hangszerhez fűződő viszonyáról is.

A márciusi három vendég a hivatás, az alkotás három különböző területéről érkezett ma a Kávéházba, de egyek abban, hogy életük nagy részét meghatározza a kultúra, a művészet.

Az est végén a vastaps a közönség részéről (ahol felfedezhettük Juhász Ferenc költőt, Vásáry Tamás zongoraművészt, Finta József építészt is) jó hangulattal indította a további kötetlen beszélgetést.

A Hadik Irodalmi Szalon programjairól bővebben informálódhatnak: www.facebook.com/hadikszalon!