Azt mondták, ez a rock and roll – 27. Sitkei Rockfesztivál

Képgaléria megtekintése2013.09.01. - 21:00 | Jene Bogi - Fotók: Jene Sándor

Azt mondták, ez a rock and roll – 27. Sitkei Rockfesztivál

Augusztus 31-én huszonhetedik alkalommal várta az érdeklődőket a sitkei Hercseg-hegy, ahol a rockzenéért rajongók legnépszerűbb megyei eseményét rendezték meg. A fesztiválon színpadra lépett a Galeri, a Dead But Happy, a Karak, a Zorall, a Kárpátia, a Lord, a Tankcsapda és a Hooligans.

HIRDETÉS

Huszonhetedik alkalommal rendezték meg a Sitkei Rockfesztivált. A rendezvény sikere ennyi év után is töretlen, hiszen fölvirradt a nagy nap, és a rock katonái újra együtt voltak. Ez a mondat talán kevésbé találó így, hogy bánatunkra az Ossian idén nem szerepelt a fellépők között, de jól ismert daluk tökéletesen tükrözi Sitke hangulatát - jelvények és zászlók, farmerek, bőrök, felvarrók és láncok! 

Megérkeztünk, és a megszokott látvány fogadott minket: gyönyörű kilátás, a kápolna a völgyben és persze rengeteg ember a domboldalon. Minden korosztállyal találkozhattunk, fiatalokkal és idősebbekkel egyaránt,  köztük jó néhány hétköznapinak nem nevezhető arccal, de úgy tapasztaltuk, hogy a zord külső általában barátságos embereket rejt.

A jó társaság mellé jó zenék is társultak. A Karak zenéjében felfedeztük az indies dögöt, a Zorall hozta zúzós feldolgozásait, és persze a két táncos lány sem maradt otthon. Ahogy az várható volt, a férfi nézők figyelmét jobban lekötötte a két művésznő, mint maga a koncert, de azért a tombolás és pogózás sem maradt el. Ez utóbbihoz a kápolna előtti domb valószínűleg nem a legpraktikusabb helyszín, de a tömeget nem tántorította el egy-két hatalmas borulás.

A Kárpátia koncertjén nemzeti színekbe öltözött az egész domboldal. Előkerültek a zászlók, a Nagy-Magyarország pólók, és még a dobok is piros-fehér-zöld színben pompáztak. Egyre többen érkeztek, a közönség már a színpadtól egészen a domb tetejéig ért. Több ezer ember zengte együtt a dalokat, a vidámabbakat, mint a Pálinka, és az egészen komolyakat, mint a Székely Himnusz.

Nincs Sitke Lord nélkül. Már a beállásnál hallhattunk ismerős dallamokat, mikor Erős Attila a szokásos német dalocskával próbálta ki a mikrofont. A koncert sem okozott csalódást. Nem maradhatott el az a dal sem, ami már szinte összeforrt az együttes nevével: a Vándor, aminek első sorai alatt az egész közönség leguggolt. (Bár akadtak jópáran, akik elveszítették a harcot az alkohol, vagy a domboldal dőlésszöge ellen, és inkább letérdeltek a fűbe.)

A Lord líraibb dalai után ismét zúzósabbra váltott a hangulat a Tankcsapda húrtépésével. A Tankok jól felrázták a közönséget, egyből beindult a headbangelés. Egy-két régi számot hiányoltunk, de ezt talán a korlátozott idő rovására írhatjuk. A TCS-koncert összességében így is elég pörgősen zajlott, a punkok pedig felszólítás nélkül is pogóztak.

A Hooligans volt az este utolsó fellépője, de a közönség még mindig nem fáradt el. Az első sor lakói a koncertek közti átszerelés között sem hagyták ott megszerzett helyüket, sőt, úgy szorították a színpad előtti korlátot, mintha az életük múlott volna rajta. Szerencsére nem sokáig kellett várniuk. A technikusok kitettek magukért, a koncertek közt rövid idő telt el, a hangosítás mégis remek volt. A hangulat és a hallgatóság lendülete a "huligánok" koncertje alatt is kitartott, így bulizta át magát Sitke népe nem csak a másnap hajnalba, de egyben a szeptemberbe is. 

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Zsegraics Klára 2013.09.02. - 18:16
Helyesbítenék: a Lord Vándor c. balladája alatt nem leguggol a közönség, hanem fejet és térdet hajt tisztelete és megemlékezése jeléül, amely az "örök rockereknek" szól. Javítsatok ki, ha tévednék. :)
BLH 2013.09.02. - 18:34
Megfogalmazás kérdése, szerintem Bogi is erre gondolt. :) Ez a "guggolás" már kb. annyira hagyomány, mint Pohl Misi "konnektingpípl"-je, ami persze nem az, hanem a rajongói feszültségkioldás jelképe! :DD