Utazás a filmzene tengerén - Mozi-Zene koncert Körmenden

Képgaléria megtekintése2013.10.21. - 00:10 | Waldo - Fotók: Büki László 'Harlequin'

A 20th Century Fox szignállal kezdődött az első – és reméljük, nem az utolsó – Mozi-Zene koncert Körmenden, a szentgotthárdi és a körmendi fúvószenekarok közös előadásában. Hallhattuk többek közt a Csillagok háborúja betétdalát, felcsendült egy csokorban néhány James Bond film zenéje, és igazi fináléként magyar rajzfilmekből kaptunk egy igazán derűs, méltó koncertbefejezést.

A színházban az előadás előtt zsúfolásig megtelt a nézőtér, a színpadon pedig soha nem látott számú hangszer és kottaállvány fogadta a közönséget. A két zenekar - Körmend és Szentgotthárd város fúvószenekara - egy éve készült a nagy vállalkozásra, karnagyaik, Rápli Róbert (Szentgotthárd) és Morvai András (Körmend) vezetésével. Külön-külön nem tudták volna megszólaltatni, prezentálni azt a hangzást, aminek szombaton lehettünk fültanúi, és amelyet már Szentgotthárdon hallhatott a közönség.

Nagyon érdekes volt hallani az ismerős dallamokat, hiszen amikor filmet nézünk, inkább a cselekményre összpontosítunk, leköt minket az adott mozi mondanivalója. Lehet, hogy csak néhány filmzenét tudnánk kapásból eldúdolni, de ahogy felcsendültek az első hangok, azonnal tudtuk, hogy gondolatban "mit nézünk" éppen.

Igazi utazás volt ez az első pillanattól, először egy messzi-messzi galaxisba, ahonnan fokozatosan közelítettünk kis hazánk rajzfilmslágerei felé. Csukott szemmel könnyen megelevenedett előttünk, ahogy az Avatarban Jake és Neytiri egyre közelebb kerül egymáshoz, a Titanic klasszikus, hajóorrban álló romantikus jelenete éppúgy, ahogy a Karib-tenger kalózai című filmben Jack Sparrow hamiskás mosolya.

A James Bond-filmek talán legismertebb betétdala, a Goldeneye Farkas Alexandra előadásában szólalt meg. Utánozhatatlan hangzást eredményezett, ahogy az énekhangot két város zenekara kísérte, s ahogy szinte megelevenedett közben a film néhány képkockája.

A filmzenék közül nem hiányozhattak Zorro dallamai, ahogy a lassú kezdés után a maga pajkosságával vitt minket háztetőkre, és harcolt a jó oldalán sajátos humorával. Szinte vártuk, hátha a színház függönyén is megjelenik egy „Z" betű... Ha filmzene, akkor nem feledkezhetünk meg talán az egyik legnagyobbról, Ennio Morriconeról sem, aki a western filmek koronázatlan filmzene királya. Hallhattunk lódobogást, és láttuk a végeláthatatlan horizontot, ahol messze egy lovas húz porfelhőt maga után.

A zenék csak vittek minket, és az amerikai filmek után a Valami Amerika jelentette az „átkötést" Magyarországra, hogy a fináléban újra gyerekek lehessünk, és hallgathassuk többek közt a kis Vuk, a Nagy Ho-ho horgász, a Mézga család, a Dr. Bubó vagy a Mátyás király mindenki által jól ismert zenéit. A két zenekar által elhozott zenék közül talán ez a csokor volt az, amit mindenki ismert és azonnal a szívébe zárt.

Érezhettük azt a rengeteg munkát az előadott zenék alatt, amit a két város zenekarának összehangolása jelentett. Köszönjük az élményt - talán írhatjuk - az első körmendi Mozi-Zene koncerten, és kívánjuk, hogy a zenekarok évről-évre megajándékozzanak minket egy csokorral azokból a zenékből, amik önmagukban is népszerűek, a válogassanak olyanokból is, amikre talán a filmnézés közben kevesebb figyelem jut.