Amíg bennem zeng a lélek - Bognár Szilvia és az etNoé lemezbemutató koncertje Bükön
Képgaléria megtekintése2014.01.12. - 01:00 | Waldo - Fotók: Szokol Gábor
Január 11-én a Büki Művelődési Központban Bognár Szilvia és az etNoé lemezének bemutatóján jártunk, és igazi lélekemelő koncertben lehetett részünk. Az első hangok inkább az egymásra hangolódásról szóltak, aztán az egészből olyasmi kerekedett ki, ami lassan "adta meg magát", ám felemelő érzés volt a ráhangolódás. Szilvia szétáradó mosollyal tekintett végig csapatán, s miután az összes hangszer „összerázódott", elindulhatott a koncert. Erre pedig már a mi lelkünk is megérkezett, lenyugodott.
Az elsők közt hallhattuk az Ileana című dalt, majd egy igazi Szent Iván éji dal következett, a Virágok vetélkedése, amit a Vasi Népdalstúdióból induló Szilvia Tanai Erzsébettől kapott útravalóul. Egy igazi lassú dalt hallhattunk, és közben jó volt látni, hogy amikor ének nélkül, csak a hangszerek szóltak, Szilvia olyan arccal hallgatta a zenét, mintha ő is a közönség soraiban fedezné fel a népdal csodáját. Minden hangot újra és újra.
Hallhattuk a bőgőszólóból kibomló összes fájdalmat a „Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem" kezdetű dalban, ami a végére ritmusában is olyanná változott, mintha magunkból kiáltanánk a világ felé minden bánatunkat.
A lírai dalok után az énekesnő arca megváltozott, és előbújt belőle a kislány. Elmesélte, hogy 2012. novemberében Gencsapátiban édesapja születésnapi koncertje volt, és miután a színpadról is megköszönte, hogy szülei vállalták a lemez kiadásának költségeit, egy különleges dalt jelentett be. Édesapjának ugyanis másnap születésnapja lesz, így Szörényi Levente Utazás című dalát hallhattuk ebből az alkalomból. Ahogy ott áll a mikrofon előtt és szabadkozott: „Bocs, apu, hogy papírról nézem, de azért ez mégiscsak hét hosszú versszak", és ahogy izgatottan fogta a dalszöveget a piros mappában, nekünk is mosolyogni támadt kedvünk.
Szilvi olyan énekesnő, akinek fontosak a gyökerek, aki a színpadról köszöntötte a közönség soraiban megjelent Tanai Erzsébetet, aki édesapjának névnapi köszöntőt énekelt, és ebben a dalban egy igazi kislány volt - az édesapja kislánya. Különös érzés volt ott ülni - ilyet még nem éreztünk koncerten - de most igazán izgultunk érte, hogy jól sikerüljön ez a mai - talán legfontosabb - dal.
A vidám önfeledtség az „Addig élek, amíg élek, amíg bennem zeng a lélek" kezdetű dalban folytatódott.
Az egész koncert közben éreztük, hogy a zenekar tagjai nagyon szeretnek zenélni, szeretnek együtt zenélni. Éreztük, hogy egymás iránti alázattal tudnak a zenekar tagjai hátrébb húzódni, ha arra van szükség, és együtt zenélni, ha éppen azt kívánja meg a ritmus.
Ráadásként egy nagy igazságról énekeltek, az „Oly jó együtt dalolgatva jó sört inni" kezdető csuvas dalban, amit Szilvia Berecz András műfordításában énekelt.
Örülünk neki, hogy részesei lehettünk ennek az estének, és örülnénk, ha Bognár Szilvia és az etNoé többször jönne ide haza, Vas megyébe zenélni.
Azt pedig kimondottan üdvözöljük, hogy Bük városa felvállalta az etNoé lemezbemutatóját a koncertszezon legelején, s egyértelműsítette, hogy a város ebben az évben is minőségi és tudatos kulturális irányvonalat jelölt ki! Sok sikert a kultúra iránt elkötelezett vezetésnek, nagy szükség van értékeink őrzésére, bemutatására, amit az etNoé koncertje is hitelesen reprezentált.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás