Magyar Kultúra Napja. 1989 óta ünnepeljük január 22-én a Magyar Kultúra Napját annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le nemzeti himnuszunkat. Az ország és a főváros készült a jeles dátumra, egymást érték a kulturális, irodalmi rendezvények. Véletlenül vagy sem, de a több mint három éve fennálló Hadik Irodalmi Szalon 34. estje is erre a napra esett. Egy gombostűt sem lehetett leejteni a Hadik Kávéházban a januári estén, melynek vendégei Erdős Virág, Rutkai Bori és Kollár-Klemencz László voltak. Szokás szerint, már jóval a meghirdetett kezdés előtt a Bartók Béla úton kígyózott a bejutni vágyók sora, de picit várni kellett: az izgalmas estre TV-stáb is érkezett, hogy összefoglaló adást készítsen korunk meghatározó művészeiről, az estről, s a népszerű Szalonról.

Különleges hangulat lepte el a Hadik Kávéházat ezen az esten. Azt már megszokhattuk, hogy minden „Hadikos" est valamiben új, különleges, a meghívott vendégek izgalmas képviselői kultúránknak, de valahogy ezen a rendezvényen egyszerre volt jelen erő és szemérmesség, vers és zene, kép és szín, sok humor, sok mondanivaló, sok szépség. Erdős Virág és Rutkai Bori a kezdés előtt fél órával két kényelmes fotelban ülve beszélgettek, mikor befutott Kollár-Klemencz, majdnem elkésve, sáros csizmában - ennek okát az est folyamán gazdagon el is mesélte.

Kollár Klemencz rögvest egy Kistehén nótával indította az estet, majd in medias res belevágtak a beszélgetők abba, mi is az a Rájátszás, az a sorozat, ami 2011 óta mozgalommá nőtte ki magát, s a kortárs irodalmi és zenei élet jeleseit kapcsolja össze egymás munkáinak feldolgozása által. Vajon költőnek, vagy zenésznek van nehezebb dolga a Rájátszásban? S hogyan viszonyultak az elején a közös „project" ötletéhez? A költészettel szemben a dalok sokkal nagyobb közönséghez jutnak el, egyes társadalmi üzeneteket így még erősebben, pontosabban meg lehet fogalmazni? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések jellemezték az est első részét, majd Erdős Virág legutóbbi, Adjon az isten című kötetére, naptárára terelődött a szó és kép.

Ugyanis, Virág nemcsak felolvasta a művet, hanem saját illusztrációit is levetítették - mint kiderült, eredetileg Rutkai Bori készítette volna a rajzokat a könyvecskébe, de külföldi tartózkodása miatt ez elmaradt - így maga az írónő alkotta meg őket. Egyszerű vonalak, letisztult képek, formák, piros-fehér-zöld nemzeti színek jellemzik a rajzokat. Az „ötvenhárom originál haza-ötlet" képben és versben gyönyörű egységét óriás tapssal díjazta a közönség. Rutkai Bori és Erdős Virág régóta gondolkodnak közösen, ennek egyik megvalósulása a Távoli barátnő című Rutkai kép és Erdős hozzá írt, Profán zsoltár egy nagy, boldog asszonyhoz című verse. Rutkai közel húsz festményének vetítésével mutatta be képzőművészeti munkáinak válogatását, s a színgazdag, álomszerű, lenyűgöző képek mellett legalább olyan élénk érdeklődés fogadta a képek címeit, melyeket akár egy saját dalszövegből vagy versből vesz rendre kölcsön.

Az esten többször említette Juhász Anna alapító-háziasszony, milyen gazdag személyiségek vendégei, hisz Erdős Virág amellett, hogy versei páratlan népszerűek, jelentősek drámái, drámaírói tehetségét Szép Ernő- és Vilmos-díjjal jutalmazták, prózakötete és gyermekirodalmi munkája is szóba került. Rutkai Bori képzőművészként mutatkozott be, az Iparművészeti Egyetemen végzett videó-tervezői szakon, de még itt, az Iparon lett zenekara, ami ugyan a diploma körül megszűnt, majd nemsokára megalakult a Special Gizda, majd a Specko Jedno. Ma a legtöbbet a Hébe-Hóba Bandával, - mely gyerekeknek szóló zenekar - foglalkozik, dolgozik, de ne feledjük, a Budapest Bár oszlopos tagja.

A műfaji sokszínűség Kollár-Klemencz Lászlót is jellemzi. Építőmérnök karon, tájrendező szakon végzett, majd korán mint forgatókönyvíró, rendező, animátor, gyártásvezető, rövidfilmek zeneszerzője kezdett dolgozni. Arra a kérdésre, mikor vált főszereplővé a zene az életében, érdekesen válaszolt: nem mondaná, hogy főszereplő. Fontos, meghatározó része, valóban, de ha főszereplőnek neveznénk, azonnal a többit lefokoznánk, kizárnánk, ezt meg nem szeretné. Mint megtudtuk, a sokszínű zenész elvégezte az állatorvosi egyetemet, lovas oktató, Szentendre mellett él egy tanyán (itt mesélte el a sáros csizma történetét..), s ír - novelláiból nemsokára kötet jelenik meg.

A Hadik Irodalmi Szalon estje a vetítés, felolvasások és Kollár László még egy dala (egy Erdős Virág feldolgozás) után énekszóval zárult: Rutkai Bori énekeltette meg a közönséget, s habár erre még nem volt példa a Kávéházban, be kell vallani, igen kellemes és vagány emlék marad.