A Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület éves beszámoló közgyűlésén döntöttek a megye aktív és nyugdíjas népművelői a Közösségi Kultúráért Díj odaítéléséről. Az idén is szépszámú jelölt közül választottak 10 személyt és 2 közösséget.

A Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület 1993 óta ad ki Közösségi Kultúráért Díjat azoknak a személyeknek és közösségeknek, akik közösségi munkájukkal önkéntesen járulnak hozzá kisebb-nagyobb közösségek működéséhez. Életük, szervező tevékenységük például állítható nem csupán szűkebb pátriájukban, hanem megyei szinten is. A díjazottak általában más elismerésben, díjazásban nem részesülnek, miközben önkéntes munkájuk nélkülözhetetlen közösségük működtetésében. Az általában nem hivatásos művelődésszervezők-népművelők igazi apostolként sokszor a létükkel tartják működésben közösségeiket. E munka és hivatásszerű életvitel előtt tiszteleg a megye népművelői közössége. 

A köszöntők sorát Horváth György, a dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület elnöke nyitotta, aki beszédében kiemelte, hogy 21. alkalommal adják át a Közösségi Kultúráért Díjat azoknak, akik sokat tesznek saját közösségükért. „Azoknak, akik napról-napra azon dolgoznak, hogy felhívják a figyelmet a közösségben rejlő értékekre, mint az egymásra figyelés, a közös gondolkodás, összefogás és cselekvés fontosságára."

Elnök úr beszédét V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár köszöntője követte, melyben kiemelte, hogy a „kultúra nem könyvesláda, tele avult, bár tisztes fóliánsokkal. A kultúra: mozgás, cselekvés, a továbbgondolkodás képessége. A kultúra egy közösségi kötőanyag, és akik munkájuk során azon fáradoznak, hogy minél szélesebb rétegekhez eljuttassák, azokról gondoskodik a dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület. Gondoskodik arról, hogy ők ne váljanak észrevétlenné környezetükön kívül sem. Nekik ez a mai kitüntetés segít, hogy lendületük ne törjön meg, lelkesedésük ne adjon alább".

A köszöntők után a díjak átadására került sor, melyet ünnepi műsor színesített. Fellépett Kőszeg Város Fúvószenekara, a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes, a Be-Jó Történelmi Táncegyüttes, a Dance Jam, és a Kisgöncöl. Az eseményt Huber László, Kőszeg város polgármesterének pohárköszöntője zárta.

A díjazottak bemutatása:

Szombathelyi Pedagógus Kórus  

„Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosak dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja." - Kodály Zoltán

1973. október 13. péntek, minden híresztelés ellenére szerencsés nap ez a Szombathelyi Pedagógus Vegyeskar indulását illetően, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy 2013-ban ünnepeltük a kórus fennállásának 40. évfordulóját.

1973. október 13-án az első összejövetelen 26 női és 22 férfi énekes jelent meg, karnagyként pedig Móricz Iván rumi ének szakos tanár állt élre és 18 évig vezette jókedvűen, nagy szakmai hozzáértéssel a kórust próbáról próbára, fellépésről fellépésre, idehaza és külföldön, számos felejthetetlen pillanatot szerezve dalolóknak és az őket hallgatóknak egyaránt.

De mert a karnagy is elfáradt egyszer, 18 év után átadta, a karmesteri pálcát a gencsapáti általános iskola énektanárának, Bencsikné Hajkó Gyöngyinek, aki további 13 éven át irányította az énekkart nagy precizitással, beleérzéssel, szakmai igényességgel és eleganciával.

2004-ben követte őt egykori főiskolai tanítványa Lakner Bognár Nóra, aki friss végzősként fiatalos mentalitást és lendületet hozott magával.

A jelenlegi karnagy Hidas Gabriella 2011  őszétől dolgozik a kórussal, akinek kedves egyénisége, türelme és szakmai tudása biztosíték arra, hogy az egyre nehezebb körülmények ellenére is sikerre vigye a további munkát.

A zene, az éneklés öröme összetartó közösséget teremtett, a szakmai munka mellett sohasem hiányzott a jókedv, a közös szórakozás, kikapcsolódás sem, ahogy ezt a felvillanó képek is tanúsítják.

A 40 éve folyamatos, magas művészi színvonalú munka és közösségépítés elismeréseként a Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület vezetőségének felterjesztésére díjazzuk a Szombathelyi Pedagógus Vegyeskart.

A kórust Bencsicsné Hajkó Gyöngyi, korábbi karnagy köszöntötte.

APUKA!
(Dr. Tilcsik György, a Savaria Legio elnöke)

Ez a név Önöknek nem mond semmit. A Savaria Legió Hagyományőrző és Ismeretterjesztő Egyesületben azonban mindenki tudja, hogy Tilcsik Györgyről van szó. Hivatalos titulusa: Elnök Úr. Ha mérgesek rá, csak ordítanak, hogy Gyuriii. Valójában azonban soha sem mérgesek rá. Az alapító tagok már csak homályosan emlékeznek arra, hogy miért Ő lett az elnök. Az biztos, hogy kerestek egy írástudó embert, és az sem lenne baj, ha köztiszteletben álló személy lenne. Meg hát értene is hozzá. Így esett a választás Tilcsik Györgyre. S mivel ő lett az elnök, rögtön családiasra vették a figurát, Elnevezték APUKÁNAK. Ne tessék izgulni, anyukának nem neveztek el senkit.

Tudják Önök mennyit nyom egy legios felszerelés? 30 - 40 kilót. Télen - nyáron. Nyáron kicsit többet, mert melegebb van. Ő viszont egyszerű legionariusként 15 éve hordja az alakzatban, vonulva, harcolva. Pedig katona sem volt. Van is tekintélye. Van ereje, épít, tudást, erődöt, sáncot, rönköt, hoz-visz, ás, fúr, farag, kalapál, akár szeget is, kovács tűzön. Összetart, rávilágít, feltár, indokol, dönt. Mije van még? Az a hatalmas szakmai, lexikális tudása, amellyel hozzájárul ahhoz, hogy az Egylet a szakmaiságot és a korhűséget folyamatosan fenntartsa. 

A Savaria Legio immár 15 éve folyamatosan ápolja, megjeleníti Szombathely és Pannónia római kori hagyományait, fáradhatatlanul dolgozik e nemes hagyományőrzésen. Méltán szerzett hazai és nemzetközi hírnevet.

A Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület vezetőségének felterjesztésére díjazzuk őt.

Tilcsik Györgyöt egykori kollégája, Bariska István, nyugalmazott levéltár igazgató köszöntötte.

Kozma Gábor, Éhen Gyula Kör egyesület elnöke, újságíró

Önvallomás:

„Nem voltam se jó tanuló, se jó katona. Mindig volt bennem valami lázadásféle. Talán ezért is lettem újságíró. Soha nem tetszett az, ami van - ma sem. Mindig azt kerestem, ami kicsit eltér a dolgok megszokott rendjétől"

Kozma Gábor tősgyökeres vasi gyerek, Szattán született, Szhelyen gyerekeskedett, Körmenden volt középiskolás s végül ismét Szhely következett - a népművelő-könyvtár szak, bár friss diplomásként a Vas Népe újságírója lett, vonzalma a népművelés iránt soha nem szűnt meg. Imád utazni, megismerni idegen tájakat, embereket, de minden utazásában volt valami rendhagyó esemény. Pl. amikor Csehszlovákiában Dubčekkel beszélgetett, anélkül, hogy tudta volna ki a tóparton sétálgató férfi. 1988-ban rendhagyó módon civil kezdeményezésre megalakuló Éhen Gyula Kör egyik megalapítója, ma már 25 éve működő kör vezetője.

Az Éhen Gyula Kör megalakulásakor még alternatív szervezetnek számító, afféle várospolitikai egyesületként működött, de egyre inkább szakmai, várostörténeti kezdeményezései, programjai váltak meghatározóvá.

E folyamat gerjesztője, életben tartója kitüntettünk Kozma Gábor.

„Egy nép a történelmi ismerte, származása és kultúrája nélkül olyan, mint egy fa gyökerek nélkül" (Bob Marley)

E gyökerek, az Éhen Gyula-i szellemi hagyaték feltárása, ápolása és mai várospolitikai gondolkodás e szellemben történő alakítása érdekében végzett újságírói, közművelői, írói, közgondolkodói tevékenysége elismeréseként díjazzuk.

A fentiek alapján a Dr Kiss Gyula Kulturális Egyesület elnökségének felterjesztésére kapja meg „Közösségi Kultúráért" elismerő kitüntetésünket.

Kozma Gábort Goják Sándor, a Vasfüggöny Múzeum alapítója köszöntötte.

Barki Katalin, NYME SEK Könyvtárigazgató

„A műveltség nem ünneplőruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete" - Németh László

Egy könyvtáros bemutatáshoz mi sem illik jobban, mint Németh Lászlót idézni. A műveltség kötelező érvényű egy könyvtárosnak, hiszen sok rétegű a feladat, amit el kell látni. Ha a Savaria Egyetem könyvtárát tekintjük, amely munkahelye, igazgató és könyvtáros és rendezvényszervező és animátor ... és még sorolhatnánk. Elég ha csak ahhoz gratulálunk, hogy pár nappal ezelőtt vehette át a Nemzeti Színházban a minősített könyvtár címet.

Ha egyesületünket nézzük: olyan együttműködő partner, aki támogatta kiadói kezdeményezésünket, emlékülést, tudományos tanácskozást szervezett, iskolatörténeti anyagokat gyűjtött és dolgozott fel, kiépítette a népművelő képzés adatbázisát, amelyet honlapon elérhetővé tett, figyelemmel kísérte tagjaink alkotó munkáját, könyvbemutatókat, író-olvasó találkozót szervezett számunkra.

A Savaria Egyetem könyvtára a város közművelődési életében egyre jelentősebb helyet foglal el, növekszik a nyitott könyvtári programok száma, gyermekek nagy száma emlékszik vissza szívesen a könyvtár által szervezett táborokra.

Mi pedig, az egyesült tagjai szívesen emlékszünk vissza az óriási kosár sós kiflire, amit csak Barki-kifli néven emlegetünk.

A közösségi kultúráért díjat a korszerű, nyitott, széleskörű könyvtári munkáért és a népművelő képzés múltjának felkutatásában, dokumentálásában nyújtott támogatást kívánja elismerni civil közösségünk.

Barki Katalint Horváthné dr. Molnár Katalin elnök-rektorhelyettes, Pallósiné Dr. Toldi Márta PhD, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár igazgatója, és Dr. Tilcsik Györgyné a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Vas megyei Szervezetének elnöke köszöntötte.

Györke Gyuláné

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra nem szerzi magának. " - Kodály Zoltán

Hogyan lesz egy költségvetési szakemberből a gyökereit kutató, a hagyományokat életben tartó, a történelmi emlékezetet mindennapjaik részévé tevő ember? Úgy, hogy maga is megéli mindazt, amit mások számára átéltetővé tesz azzal, hogy megírja, hogy összegyűjti, hogy kiállítja. Györke Gyuláné ezt tette, mert gyermekként megélte, mit jelent kitaszítottnak, kiszolgáltatottnak lenni, elveszteni a szülőhely biztonságát.

Már fiatalon ráérzett arra, hogy a szülői ház biztonsága mellett szellemi biztonságra is szükség van. Ezért fordult a hagyományok ápolása felé, vált szervezőjévé és aktív résztvevőjévé a falu rendezvényeinek. A település hagyományőrző és kulturális egyesületének titkára.

20 éve az Őrségi Katolikus Karitász vezetője, a Karitasz Hungarica-díj tulajdonosa. Szervezésében több éven át kárpátaljai és gyimesi-csángó gyermek csoportok érkezhettek az Őrsége. Kezdeményezte és adománygyűjtéssel biztosította a Szent István mellszobor felállítását.

Számos alkalmi és időszakos kiállítás mutatta be a település helytörténeti értékeinek felkutatásában, gyűjtésében végzett munkája eredményét.

Közreműködött a Bajánsenyéről és a környékéről történő kitelepítések bemutatásában, az ezt bemutató kiállítás helyi vezetője.

2011-ben megnyitották az általános iskolában azt az állandó helytörténeti kiállítást, mely méltán reprezentálja a teleülés és környéke értékeit és mintegy összegzi azt az óriási munkát, mely csak ilyen elkötelezettséggel és példaértékűen végezhető, ahogy azt Györke Gyuláné tette. A díjjal ezt a munkát köszönjük meg és kívánjuk elismerni a Vas Megyei Honismereti Egyesület és Zsámboki Árpád egyesületi elnök felterjesztésére.

Györke Gyulánét Zsámboki Árpád, a Vas Megyei Honismereti Egyesület elnöke köszöntötte. 

Vitalitás Galéria  

„Háromféle ember van: akik kultúrát teremtenek, akik kultúrát vásárolnak, és akik abszolút tesznek a kultúrára. Igyekezzünk az első két kategória valamelyikébe tartozni!" - Karim Rashid

Ha nem célzottan keressük a helyet, fel sem tűnik, olyan szerényen simul a zsákutca házainak sorába. De ha belépünk az ajtón, olyan, mintha a hazaérkeztünk volna. Barátságos, egymáshoz kapcsolódó terek, meleg színek finom mívű, simogatni való formák és felületek. És mindenekelőtt sok-sok ismerős arc: alkotók és barátaik, művészetbarát látogatók, ünnepélyes zsongás, tea, sütemény. És persze legfontosabbak, a művek.

Hanem a galéria alapítói Schreiber Katalin építész-bútortervező és férje nem kevesebb célt kívántak megvalósítani, mint hogy színvonalas tárlatokkal járuljanak hozzá Szombathely művészeti életéhez és támogassák a Vas megyében élő alkotók kiállítási lehetőséget nyitva ismertté válásukhoz. E cél megvalósításában társsukká választották Várnai Vali festőművészt, egykori kollégánkat, és Kratochvil Mimi művészettörténészt, akik közreműködésével számos helyi alkotó ill. nemzetközi elismertségű művész mutatkozhatott be  a Galéria kiállításain.

A tárlat megnyitókon elismert művészettörténész mellett a társadalmi élet kiválóságai, barátok, pályatársak elemzéseit hallgathatta a közönség a társművészetek (zene, irodalom) képviselői közreműködése után.

Egy olyan találkozóhely a Vitalitás Galéria, mely nevében hordozza a benne történő események jelentőségét. Találkozóhelye a művészetet, a kultúrát szerető embereknek. Hankiss Elemért idézve „A kultúra nem luxus, hanem élet-halál kérdése. Az emberiség elveszett volna, ha nem lett volna képes szimbólumok bonyolult rendszereivel körbevenni és megvédeni önmagát."

A művészet, ezen belül a vas megyei alkotóművészet támogatásában, népszerűsítésében végzett munka elismerése céljából a Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület vezetőségének felterjesztésére díjazzuk a Vitalitás Galériát.

A galéria képviseletében megjelenteket Horváth János tanár, a kuratórium tagja köszöntötte.

Szórádi Enikő, a Répcelaki Művelődési Otthon és Könyvtár igazgatója

Kultúra annyi, mint tanulás; megszerezni, színvonalon tartani nehéz, elveszíteni könnyű" Kodály Zoltán

Népművelő, 1984-től a Répcelaki Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója. Több mint negyed százados szakmai múlt gazdag tapasztalatával rendelkezik; munkájával, aktív pályázati tevékenységével nagymértékben elősegítette Répcelak kulturális fejlődését. Kezdeményezései hatására alakult át a művelődési ház tevékenysége, vált nyitott művelődési intézménnyé. Felkarolta a Répcelaki Szabadegyetem, Répce Galéria, és az Ümmögő Népzene Néptánc Egyesület tevékenységeit.

Nagy szerepe van a Nyitott Tér Egyesület létrejöttében, taglétszáma kialakításában és folyamatos bővítésében; annak megalakulása óta tölti be a titkári tisztséget.

Tevékenységének, kapcsolatrendszerének, igényességének köszönhető, hogy az Egyesület rendezvényei magas színvonalat képviselnek, és látogatottságuk folyamatosan nő. A Répce Galéria az utóbbi években a megye egyik rangos kiállítóhelye lett.

Az Egyesület szinte minden rendezvényén jelen van, ötletekkel, tanácsokkal látja el a szervezőket, a technikai kivitelezőket, és személyesen is közreműködik a megvalósításban. Sokat tesz az egyesület megfelelő publicitása érdekében.

2010-ben „Kistérségi Közművelődési Díj' kitüntetésben részesült - Répcelak város kultúrájáért az egyesület keretében végzett munkája miatt.

Szórádi Enikőt kultúraszervező munkájáért, a képzőművészeti műveltség terjesztéséért, népművészeti örökségünk ápolása és továbbadása érdekében végzett tevékenységéért, a közösségi kultúra fejlesztéséért, a Nyitott tér egyesület és Répcelak hírnevének öregbítéséért- Garas Kálmán, a Nyitott tér egyesület elnöke felterjesztésére díjazzuk.

Igazgató asszonyt Nagy Ferencné, a Nyitott Tér Egyesület titkára köszöntötte.

Virágh Árpád, Vépi Veterán és Nosztalgia Jármű Egyesület

Mindenki ismeri a mondást: Vép a világ közepe, mintegy jelezve, hogy bármilyen kicsi is egy település, azért történhetnek benne olyan fontos események, amik naggyá teszik.

Amikor Virágh Árpád saját nosztalgiájának engedve megalapította a Vépi Nosztalgia és Hobby Jármű Egyesületet, valószínűleg az a szándék vezette, hogy ami saját magának is örömet okoz - a motorok iránti vonzódása, szeretete - azt másokban is felébressze, megismertesse az együtt-motorozás szabadságélményével azokat is, akik eddig külön-külön hódoltak e szenvedélynek.

S miközben motoroztak, egyre messzebbre jutottak nemcsak a távolságokat illetően, hanem a közös élmények együttes élvezetében, a közösségéért való tenni akarásban.

Igazi lokálpatriótaként önzetlenül vesznek részt immár 6. alkalommal a veterán és hobbijármű kiállítás megrendezésében, ugyancsak 6. a sorban a vépi motoros találkozó, melyet a Világ Közepe Fesztivál részeként rendeznek meg, és a térségi, országos motoros találkozókról sem hiányoznak.

Szívügyök a vépi Erdődy kastély megmentése, ahol tevékenyen kivették a részüket az állagmegóvás munkálataiból.

Lelkes, aktív civil közösséggé formálódott a klub Virágh Árpád vezetése alatt, aki az immár városi rangú település közéletének fontos szereplője, aktív résztvevője.

Az évek óta kitartó, önzetlen közösségformálásban végzett példamutató munkáját szeretnénk a kultúra napja alkalmából elismerni, Iszakné Koszorús Judit a Művelődési Ház és Könyvtár igazgatójának felterjesztésére.

Virágh Árpádot Kovács Péter, Vép polgármestere és Iszakné Koszorús Judit, a Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója köszöntötte.

Konti Zoltán, a séi Demizson Klub vezetője

Megálmodója és vezetője Konti Zoltán asztalos mester. Feleségével, Zsuzsanna asszonnyal ezekre az alkalmakra zsíros kenyeret készítenek, a nők süteményeket hoznak, a férfiak egy-egy üveg bort. A programokat követően együtt maradnak a résztvevők és órákig beszélgetnek.
A különböző foglalkozású és életkorú embereket az együttlét öröme köti össze, egymás tanítóivá válnak. Arra is példát mutatnak, hogy a vendéglátás részese lehet a közművelődési intézmények életének, a közösségi találkozásoknak.

A legtöbb alkalommal Konti Zoltán a falu egy-egy „nevezetes" lakójával (fodrásszal, autószerelővel, cukrásszal, rendőrrel, stb) beszélget s abba kapcsolódik egy idő után a közönség. Hétköznapi hősöket szólaltat meg. Ők a maguk kultúráját adják, azt tanítják egymásnak, maguk, magukról, maguknak tartják a foglalkozásokat. Az itt erősödő barátságok a mindennapi élet során is kamatozódnak.

Bemutatkozhatnak itt a helyi intézmények, egyesületek (pl. az SOS Ház) a ezáltal ők is könnyebben illeszkedhetnek a falu életébe.

A településen kívüli vendégek elsősorban Konti Zoltán baráti köréből tevődnek össze. Barátokat hoz a barátaihoz. Szerepelt a klubban Varga „Cserga" Péter, dr. Jankovics István professzor, Schaffer Erzsébet újságíró, Ambrus Lajos főszerkesztő, Sebestyén Zoltán és a kemenesmagasi citerazenekar és még sokan mások.

Beindította a Nyitott Porta akciót, ilyenkor a klub egy tagjának házában és annak udvarán találkoznak. Szó szerint vendégSÉbe érkeznek egymáshoz.

Oszkóból a Hegypásztor Kör tagjai vendégeskedtek a klubban, viszonzásként a Hegypásztor Pincékhez. 50 személyes zarándokbusz indult Séből. Az utazásra a szomszédos falvakból is érkeztek résztvevők.

Konti Zoltán régiók találkozásának, közeledésének szervezője, a baráti kapcsolatok létrejöttének katalizátora. A díjjal ezt a munkát köszönjük meg és kívánjuk elismerni a Dr. Csider Sándor felterjesztésére

Konti Zoltánt Sörös István, Sé polgármestere köszöntötte.

Bősze Krisztián, egervölgyi Közkincs Kerekasztal szervezője 

„Lakjál bármilyen kis eldugott helyen, számodra az a nagyvilágot jelenti, ha akarod!"

Egervölgy egy alig 400 fős kicsi falu a vasvári térségben, ahol egyre csökken a népesség, egyre több az időskorú, alig akad fiatal. Tipikus aprófalvas jelenség.

De ami nem tipikus, hogy itt igenis akad egy olyan fiatalember, Bősze Krisztián személyében, aki nem nyugodott bele a visszafordíthatatlannak tűnő folyamatba, nem fogadta el, hogy a hervadás egyenlő az inaktivitással, és meglátta a kifelé vezető utat. Autodidakta módon tánctanulásba kezdett, majd maga köré gyűjtötte először a tizenéveseket - negyvenévesekig, majd később az idősebb korosztályból is az érdeklődőket. A próbák során csoporttá, majd közösséggé alakultak és túllépve a falu határain a térség más közösségeivel, falvaival is jó kapcsolatot építettek ki. Rendszeresen fellépnek a falunapokon, a Vasi Hegyhát kulturális szemlén, a Hegyháti Toborzón.

Bősze Krisztián részt vett a falu honismereti életének gyűjtésében is, amelynek eredményeként látogatható kiállítás rendezett be a községben.

Személy szerint is részt vesz a Közkincs Kerekasztal munkájában. A község közösségi életében húzóerőként van jelen, tevékenysége a fiatal korosztály számára példaértékű.

Munkájának elismerésére, a tevékenységének további inspirációjára javasolták a díjra a Hegyháti Közkincs Kerekasztal kollektívája, a Hegyháti toborzó szervező gárdája, és Gergye Rezső Nagy Gáspár Művelődési Központ igazgatója.

Bősze Krisztiánt Auer Gyuláné polgármester köszöntötte.

Horváth Miklós, Velem község polgármestere  

„A magyar értelmező szótár meghatározása szerint a hagyomány: egy közösségben tovább élő - tudatosan ápolt - szokás, ízlés, szellemi örökség."

Személyes élményt szeretnék megosztani önökkel:

Ha szép tiszta az idő, a gyöngyösfalui házunk udvaráról Szent Vid templomát látni, mely 570 m tengerszint feletti magasságon van és Velem község fölé emelkedik. Ősi hely, hiszen itt ment a híres Borostyánkő út, a hegy tetején őrizték azt a forrást, amelyből a rómaiak idején Savaria városa kapta az ivóvizet, s amelyből Velem község ma is táplálkozik.

Aztán itt a híres velemi gesztenye, mely őshonos növény, sok évvel ezelőtt a velemi családok megélhetési forrása volt, Budapestre irányvonatokon jutatták el.

Horváth Miklós, Velem polgármestere felmenőinek 150 fája volt, nem véletlen hát a gesztenye szeretete.  No meg falujának szeretete, hiszen közel 30 éve áll a község szolgálatában.

Hitvallása a „szolgálat" szó, amelyet egy idős bácsi bölcs meglátása szerint igyekezett ellátni, aki azt mondta neki: Fiam, ha erre a pályára lépsz, akkor téged azért is fognak szidni, ha süt a nap, azért is, ha esik az eső. De egyet fogadj el tőlem, próbálj ember maradni. S ő megpróbálta mindig a faluja érdekeit szem előtt tartani. Akkor is, amikor a falusiak szavajárása szerint gyüttmentnek számító városi népművelők továbbképző háza kezdte működését, majd számos népi kismesterség művelője kérte támogatását a velemi  kézműves népművészeti műhelyrendszer építéséhez, vagy amikor több évtizeddel ezelőtt  éppen a velemi gesztenye ünnepének apropója teremtette meg a térség és most már az ország egyik legszínvonalasabb őszi rendezvényét, a Gesztenyeünnepet, amely Velem hírnevét gyarapította, a helyben lakók számára pedig egy összetartó, közösségformáló eseménnyé vált.

A fentiek alapján a népművelőket, kézműves alkotókat segítő, támogató munkáját szeretnénk elismerni a Dr Kiss Gyula Kulturális Egyesület elnökségének felterjesztésére.

Polgármester urat Tóth Péter, alpolgármester és Dr. Kapiller Sarolta a járási hivatal elnöke köszöntötte.

Bakos Zoltán

Képzett pék-cukrász, sütőipari technikus. Genetikailag kódolt közművelődési tehetsége intézményes szinten 2000-ben bontakozhatott ki, amikor polgári szolgálatra felvételt nyert a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínházba. Kiváló munkavégzése alapján lett 2001. március 1-től kinevezett szakalkalmazott. 2005-ben végzett a Berzsenyi Dániel Főiskola művelődésszervező szakán.

Kőszeg Város Fúvószenekara elnökségi tagja, sokáig ki nem nevezett titkára. Sokat tett a zenekar új próbatermének megszerzéséért. Nevéhez fűződik a Fúvósfarsang - Giccs Party rendezvény megálmodása, mellyel a megye legnagyobb szabású farsangi bálját hozta létre, biztos anyagi bázist teremtve kedves zenekarának. Jelenleg is lelkes tubása a csapatnak.

Civil önkéntes munkája e mellett a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület elnökségi tagsága. A Douzelage (düzelázs) nemzetközi testvérvárosi egyesület konferenciájának állandó résztvevője, a Cáki Kulturális Egyesület aktív tagja.

Műszaki érdeklődése is sok esetben vitte önként vállalt feladatok ellátására. A Hajnalcsillag Néptáncegyüttes műsorainak műszaki vezetője, vagy a tavalyi Cirákulum koncertjének hangosítója. A Kőszegi Várszínház műszaki ügyeinek felelőse.

Természetesen a vár felújításakor is folyamatosan próbálta a legjobb műszaki megoldásokat kiviteleztetni.

Jelenleg a nettó 25 millió Ft-os KŐ-KÖZ-MŰ program egyik szakmai megvalósítója.

A Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület legjobb forgácsfánk készítő, képzett népművelője...