Hagyomány és építészet csoport

Az elméleti és a gyakorlati foglalkozások során a résztvevők megismerkedtek az építészet alapvető fogalmaival, a társadalom és építészet, az épített környezet és az ember viszonyával. A helyi értékek bemutatása, egyetemes stílusok közötti elhelyezése, a különbségek és hasonlóságok tanulmányozása során a tanulók felfedezhették környezetünk értékeit. Az építészeti formáról szerzett tudás birtokában képesek értő módon olvasni az épített környezet formáit.

A tanulók megismerkedtek a mérnöki ábrázolás alapjaival, a vetületi ábrázolással és a térláttató ábrázolásokkal.
A foglalkozásokon megfigyelt épületek, konstrukciók elemzésével fejlődhetett a térlátás, a konstruáló képesség és az elemző gondolkodás. Az építészeti térben - elsősorban saját életterükben- elvégzett mérési gyakorlatok és az azt rögzítő felmérési rajzok tudatosították a naponta megtapasztalt háromdimenziós tér sajátosságait, az ember és tér viszonyát, az arányok fontosságát.

A tapasztaltakból kiindulva tervezési alapgyakorlatokat végeztünk el, minimális életterek tervezésével. A terveket 1:50-es léptékben feldolgoztuk, majd megépítettük. Az ott elkészült munkamodellek voltak az első modellezési gyakorlatok. A megrajzolt és megmodellezett tereket, térelhatároló szerkezetek helyét aztán a valós térben „kitűztük".
A természeti környezetbe szervesen illeszkedő népi építészet anyaghasználatával, szemléletével megismerkedve megvitattuk a környezettudatos építés módszereit, szerkezeteit, a környezetvédelem és energia előállítás jelenlegi problémáit. Ezek a beszélgetések a problémák több nézőpontból való megvitatását és az egyéni tapasztalatok egymás közötti megosztását helyezték előtérbe. A tanulók a kurzus végére közelebb kerültek a környezettudatos gondolkodáshoz, a környezet- és energiatudatos építés problematikájához, megismerték a természetes anyaghasználat előnyeit.

Az épületek vizsgálata során kiemelt szempont volt az építészet és a praktikum, a funkció és a forma összefüggéseinek, szoros viszonyának megértése. Parasztházat mértünk fel, a helyszínen készült fotókat és szabadkézi vázlatokat, felmérési rajzokat feldolgoztuk. Ez a tapasztalat adta aztán az alapját a modellek megépítésének, ahol parasztházakat építettünk 1:50-es léptékben. Az elkészült modelleket fényképeken dokumentáltuk.

A gyakorlatok során a résztvevők megtapasztalhatták, hogy a rajzi tehetség, a térlátás, konstruáló képesség mennyire erősségük illetve milyen területekre kell még több energiát fordítaniuk, amennyiben az építészet, a tervezés, a mérnöki munka felé orientálódnak.

A képzés vezetője Bakucz András volt.

Film reál csoport

A csoport tagjai először megismerkedtek a televíziós műsortípusokkal, a hír és hírszelekció szabályainak alkalmazásával, a dokumentumfilm történetével, továbbá bepillantást nyerhettek a helyi televízió műsorgyártási folyamatába. Különböző filmtörténeti és kortárs alkotások során megtanulták a dokumentumfilm, az interjú és a portréfilm sajátos műfaji jegyeit. Minden gyermekben benne rejlik az alkotás képessége. Alapvető célkitűzés volt a közösség- és személyiségfejlesztés, a kreatív elméleti és gyakorlati alkotás.
A gyakorlatok az interjúkra jellemző helyes beszédkészséget, a kérdések pontos kialakítását, a vizuális látásmód fejlesztését, valamint a mozgóképi alkotói folyamat lépéseinek gyakorlati alkalmazását erősítették. Számos rövid interjú készült el ebben a szakaszban.

A dokumentumfilm célja a valóság "dokumentálása". A portréfilm pedig maga az emberi élet; értékmentést, a múlt megőrzését, az élet történéseit és a megismételhetetlen pillanat elkapását jelenti. Mnden részvevő diák feladata egy portréfilm elkészítése volt: az alany kiválasztásától a kérdések megfogalmazásán és a riportalany életére jellemző archív anyagok begyűjtésén, valamint vágóképek felvételén át, egészen a kész mű megszerkesztéséig.
Két film (Pete Liliána és Makkai Dóra alkotása) bemutatásra került a Celldömölki Art Moziban, a Totál Plán független filmfesztivál keretében. Horváth Gergő filmje a IX. Országos Göcsej Filmfesztiválon került bemutatásra.

A foglalkozásokon filmkészítéseken át fejlődött a diákokban a másik emberre való odafigyelés képessége, a tolerancia, az interaktív kommunikációhoz szükséges beszéd és a kapcsolatteremtő készsége, az általános műveltség széles körű kiterjesztése, az önálló és csapatmunka, a felelősségtudat, a tárgyilagos tájékoztatás, az emberek közötti kommunikáció sajátosságainak gyakorlata, valamint a mozgókép és médiaismeret műfajhoz tartozó technikai és szerkesztési ismereteket sajátítottak el. Az elkészült filmek megtekintése során a véleményalkotási és kritikai gondolkodást fejlesztettük.

Ebben az időszakban a fent említett kompetenciák sikeres fejlesztése mellett egy sikerekben gazdag alkotói folyamatot tudhatunk magunk mögött.

A képzés vezetője Boros Ferenc volt.