Bóbita és Galagonya szombathelyi üdvözlete - Weöres Sándor oladi békessége
2014.04.03. - 00:30 | Joó Ágnes
Weöres Sándor százéves születési évfordulójára emlékeztünk 2013-ban. Mit adott Szombathely városának az Emlékév és mi a folytatás? Hencseiné Kondics Judit, a szombathelyi Weöres Sándor Óvoda vezetője mesél a tavalyi Emlékévről, rendezvényekről, majd az idei aktualitásokról, és a 3-6 éves korú kisgyermeknek adható élményekről.
A Weöres Sándor Óvoda a Centenárium 2013 programsorozatban aktívan bekapcsolódott és hozzájárult a városi programok színesítéséhez: a gyermekeknek versillusztráló rajzversenyt; megyei vers- és mesemondó versenyt; óvodapedagógusoknak pedig gyakorlati-szakmai bemutatót hirdetett meg. A természet közelségének igénye, szeretete mellett a természetesség szemléletét, Weöres Sándor költészetét a nevelési programjuk hogyan gyakorolja? Milyen specifikumokkal kínálják ezt az Ön intézményében?
Elég megnézni az óvoda elhelyezkedését: erdőszélen, patakparton, rét mellett, egy nyugodt, a gyermeki felfedező tevékenységekhez a legideálisabb környezetben vagyunk. Programunkban a közvetlen környezeti adottságokra építünk: erdőpedagógia foglalkozásaink vannak, madárbarát óvodakertet ápolunk. Az erdei-természeti játékokkal tesszük érzékennyé a gyerekeket a megfigyelés, a gondozás, a természeti értékeink megismerésére és védésére. A dolgokat egészében tapasztaltatjuk meg: látjuk, érezzük, halljuk azokat, közben táncolunk, énekelünk, verselünk.
Intézményünkben kiemelten fontos a természet megismerésén és megszerettetésén túl az anyanyelv művelése, fejlesztése, ebben adnak remek lehetőséget Weöres Sándor versei, amik ugyan nem gyermekversek, mégis minden gyermek ismeri azokat. Egész weöressándoros hetünk volt tavaly áprilisban, de nálunk minden nap a természet és Weöres jegyében telik - hol egyik, hol másik hangsúlyosabb. Az óvoda komoly értéket, kultúrát ad a városnak saját rendezvényeivel és jelenlétével, hisz a név kötelez.
Intézményük névválasztása miért éppen a költőre esett?
Vas megyei üdvözletében említi meg Weöres Sándor: „Sokszor megyek Szombathelyre, gondjaimtól szabad helyre és mellette Oladon békességem fogadom." Kell-e ennél több magyarázat?
Szombathelyi születésű, kötődésű költő, büszkén viseljük a nevét. A gyerekek szívesen mondják: én a Weöres Sándor oviba járok! Esetünkben telitalálat a névválasztás.
A Pedagógiai Múzeum és Könyvtár meghívására óvodavezető asszony Budapestre utazott december elején. A Weöres Sándor Emléknap magas színvonalú, egész napos műsorral várta a vendégeket a Könyves Kálmán utcában.
A rendezvényen kolléganőmmel, Szabóné Bogdán Krisztinával képviseltük városunkat, intézményünket. Jó volt a hasonló gondolkodású, lelkületű emberekkel ezt a napot Weöres szellemében eltölteni. Visszatekintve a decemberi napra, tele voltunk csodával. Weöres csodájával, szellemiségével, tudásával. A nap hangulatával. A jelenlévők „erejével". Emlékezetes marad Sebő Ferenc előadása, az „Ellentétek" közös éneklése és hangszerekkel való megszólaltatása, a kisiskolások-gimnazisták gitárral, furulyával kísért versösszeállításai - néhányat kiemelve az egész napos gáláról - katartikus élmény volt! Weöres velünk volt...
Vers és szó, gyermek és játék, ritmus és hang - a hat szót egyik-másikkal összekapcsolva is társíthatjuk. Mást kapunk...
Igen, erre Budapesten kaptuk meg a választ, amikor közös játékba vont be minket Cseri Piroska, de az összes előadás a verssel való szabad játékról szólt. Weöres Sándor köztudottan játszott a szavakkal. Hogy szabad-e, mégpedig a költő soraival játszanunk? Megtapasztaltuk, hogy igen, merjük tenni, szabadon!
A délutáni folytatásban került sorra a szombathelyi Weöres Sándor Óvoda bemutatkozó előadása.
A rendezvényen Weöres Sándor nevét viselő nevelési-oktatási intézmények vettek részt, és mutatkoztak be. Először a gyerekek verses összeállítását láthattuk, majd az intézmények az egyéb specialitásaikat mutatták be.
„Falu végén van a házunk,
a bozótból ki se látszik,
de a cinke, ha leröppen,
küszöbünkön vacsorázik." - ezekkel a sorokkal kezdtem a bemutatkozást, amit a költő mintha az óvodánkról írt volna.
Szakmai munkánkról, elveinkről, értékeinkről beszéltem, majd egy a versmondó versenyünkön előadott gyermekverses műsorunkból kiragadott rövidfilmet vetítettem le, melynek összeállításában a Szombathelyi TV segített!
A versekkel, szavakkal mi is mertünk játszani... több volt, mint egy emléknap! Hasznos volt-e? Mindenképpen, mivel nemcsak az intézményekben őrzött eszmei értékek átadása, megosztása volt a cél, hanem az országban működő Weöres Sándor intézmények egymásra találása! Intézményünk nyitott a Weöres Sándor szellemiségét őrző más intézmények, társaságok, kezdeményezések, civil szerveződések felé. Kapcsolatunk van a csöngei Weöres Sándor Óvodával; Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel, a Weöres Sándor Baráti Kör Elnökével, aki versmondó versenyeink zsűrielnöke; Mesterházyné Jánosa Magdolnával, a csöngei Weöres Sándor hagyatékát ápoló alapítvány elnökével. Most már a névrokon pápai iskolával és Dr. Bokányi Péter irodalomtörténésszel is, akik nemcsak vendégei, de szereplői is lesznek április 23-ai szakmai napunknak. Weöres Sándor minden korosztályt megszólaltat, az óvodástól az egyetemista fiatal felnőttig, és üzeni, hogy merjél játszani - szabadon!
Hallottam közönségvéleményt a nemrégiben látott Szent György és a sárkányról, hogy nincs kézzelfogható, bizonyos dolog és befejezettség, és nem is véges történet. Nem is oldoz fel... szokatlanul, idegenül hagy... meg akar hökkenteni és örül, ha nem tudunk vele mit kezdeni. Ön szerint miért? Kell miért?
Természetesen én is láttam a darabot! Igazi weöressándoros, nem a könnyen fogyasztható darabok közé tartozik! Weöres Sándorral kapcsolatban nem kell a miért. Őt elég olvasni... illetve nem lehet elég sokat olvasni.
Új hozzászólás