„Fűzfa" árnyékában nevelkedett, majd ballonkabátba bújó két fiatalember - Ricsi és Kristóf - nem ismeretlen a szombathelyi kultúrvilágban kicsit is alámerülők körében. Közösen és külön utakat járva is számtalanszor felléptek már, így a különböző slam poetry- , irodalmi-, zenés estek, rendhagyó irodalomórák, ünnepi megemlékezések, rendezvények alkalmával számos apró, de annál mélyebb kulturális lábnyomot hagytak maguk után. 

Az elmúlt másfél hónapban a Bájolóban elhangzott beszélgetések során két életutat ismerhettünk meg, hisz Kristóf és Ricsi külön-külön mutatkozott be. Végül a közös, harmadik alkalommal minden apró gondolat, érzelmi darab és küldetéstudat a helyére került, amit ők dalaikban, verseikben képviselnek. 

Mindketten nagyon fiatalon kezdtek el az irodalommal foglalkozni

Kristóf 5 évesen már Zelk Zoltán verset szavalt, melyet a sorban Weöres Sándor, Arany János, Kosztolányi Dezső, József Attila, Latinovits Zoltán és Parti Nagy Lajos művei követtek. Azóta számos irodalmi díjjal büszkélkedhet. Az évek múlásával példaképei segítségével megtalálta önmaga lírai hangját, hisz verseket, parafrázisokat ír, emellett a slam poetry estek szövegcentrikusságában is elmerült.

Rozmán Kristóf: Nem tudom (részlet)

"Légy a tenger, én a sivatag homokja,
légy a hó, míg én napnak sugara,
légy szél, mi hódít messzi világokat,
s én a rög, mely épít komor árkokat. 

Légy az ének, mi szívet melenget,
én a csend, mi feladja a kenetet.
Légy az élet, és légy a sírás,
és én majd leszek az írás."  

Ricsi novelláira (A bűnügy, A génmanipuláció és a történelmi igazságszolgáltatás) jellemző az örkényi egyperces, vicces, groteszk-ironizáló stílus, valamint a folyamatos nyelvi játékosság.  Rövidek és sűrítettek. Viszont a szokásosnál jobban igénybe veszik az olvasó képzelőerejét, játékosságát. Verseiben, dalszövegeiben, slam szövegeiben megjelenik egyfajta társadalomkritika és a tömegkultúra nyers bírálata is (Celebgyerek, Az égig érő ballonkabát), továbbá az apró hétköznapi dolgoktól való indulás minden mozzanatától, annak végső kibontakozásig (Félember, Bögre). Magyartanárként küldetése a Z-generáció minél színesebb, érdekesebb szálon való összefűzése az irodalommal: költők újraértelmezése parafrázisokban, mai nyelvezetre való fordítása, versek megzenésítése.

A három alkalmat nehéz szavakba önteni, hiszen mindazt, ami szóba került, csak átélni lehetett igazán. Ez nem volt más, mint a lélek megmártózása az elmerülő gondolatok, kivetített képek, átélt pillanatok, szavakba öntött érzelmek, fájdalmak, iránymutató küldetések - irodalommal és zenével átitatott - masszájában.

Hol húsba maró lélektörők, hol őszinte gyermekkort idéző diófák, hol önfeledt érzelmi játszmák, hol pedig eltörött, de végül mégiscsak összeállt képek vetültek ki a közönség által képviselt fehér vászonra. A föleszmélő ember tudatának, a lét értelmének és a világról alkotott társadalomkritikus képének fontos pillanatait láthattuk magunk előtt: gyerekkor, álom, felismerés, szeretet,  magány, bánat, párkapcsolat, boldogság, hallgatás...

Átélt momentumok sorozata, melyek közül néhányat lelkünk bugyraiból előhúzva, nevesítve elevenítünk fel: Bencze Imre művében, az Édes, ékes apanyelvünkben rejlő játékos nyelvi szópárbajokat, a porcelán napsugárral átitatott bögre nyarat, József Attila Eszmélet című megzenésített versébe szőtt hipertextes sorokat, végezetül pedig Bereményi Géza elmélkedését, arról, hogy mit is jelent csöndnek lenni egy másik ember számára.

Képekre épülő szavak, melyek sorokká, végül verssekké, dalszövegekké duzzadnak. Szóba kerülnek a belső érzelmeket kifejező alkotások, szívkereszteződések, lélektér és persze az a sokszor emlegetett minél erősebb és nagyobb lábnyomhagyás az élet ingoványos területén. Mindennek a nyertese pedig a közönség. Mert aki látni és érezni képes mindazt, amit Ricsi és Kristóf „küldetésük során" a sorokba bújtatva közvetít, abban ott lakozik a képesség a szépre, a jóra, az emberségre, az elfogadásra, a reményre, a változtatásra, a segítésre és a tenni akarásra.

Így zárult a 2014 januárjában indított "Bájoló" irodalmi, zenés, beszélgetős barangolássorozat első féléve. A tervek szerint a program ősszel folytatódik, így a Berzsenyi Dániel Könyvtár továbbra is nyitott kapukkal várja a bemutatkozni vágyó, gondolataikat, érzelmeiket, kreativitásukat kifejező középiskolás és egyetemista fiatal tehetségeket. Jelentkezni a Berzsenyi Dániel Könyvtárban a programsorozat szervezőjénél, Boros Ferencnél lehet.

A Bájolóról megjelent írásaink:

Nem középiskolás fokon... - Bájoló: Irodalmi barangolás Puskás Mátyással és Doma Bencével

2014.02.13. - 19:30 | Boros Ferenc - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Zene és a költészet összefonódása - Bájoló: Irodalmi barangolás Puskás Mátyással és Doma Bencével

2014.01.31. - 00:20 | Boros Ferenc - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Január 29-én, a Berzsenyi Dániel Könyvtárban megrendezett Bájoló irodalmi barangolássorozat első alkalmával, Boros Ferenc koordinálásával, Puskás Mátyás és Doma Bence, a Kanizsai Dorottya Gimnázium két végzős diákja betekintést engedett alkotói és előadói kedvteléseibe, továbbá irodalmi és zenei példaképeik világába.