A könyv szerzője, Tóth Eszter Zsófia történész úgy fogalmazott: "reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból".

Tóth Eszter Zsófia megemlítette: a sok fényképpel illusztrált kötetben szerepel egyebek mellett a délegyházi nudista strand létrejöttének története, az NDK-s turistalányok megjelenése a Balatonon, a Postinor tabletta bevezetésének körülményei. Ezenkívül megjelenik a könyvben a prostitúció kérdése a Kádár-korszakban, továbbá a szex feltűnése a magyar filmekben.

Megemlítette, hogy a Rákóczi téri prostitúciót titkosrendőrségi jelentések és rendészeti források alapján új szemszögből ismerhetjük meg a kötetből. Egyrészt a szocialista időszakban "dologtalan, léha életmódot hajhászóknak" látták az örömlányokat, másrészt kategorizálták őket, így külön elbírálás alá esett a szállodai prostitúció.

Szólt arról is, hogy a magyar naturista mozgalom egyik alapító atyja az 1982-ben elhunyt Streitz Gusztáv mérnök volt, aki a vonyarcvashegyi naturista kempinget is tervezte. 1961-től foglalkozott a mozgalom szervezésével, a vonyarcvashegyi és a Szelidi-tó partján létesítendő kempingekkel és 1966-ban Hollandiában részt vett a nemzetközi nudista kongresszuson. Az első nudista strand hivatalos engedélyezése mégis csak 1983-ban történt meg. A délegyházi meztelenül fürdőzők eleinte rendőri atrocitásoktól, erőszakos hatósági fellépéstől tarthattak, így ez egyfajta lázadásként is értelmezhető volt a rendszerrel szemben.

1985-ben - több mint ötven év kihagyás után - Magyarország szépe versenyt rendeztek. A verseny szervezője a Magyar Média nevű cég volt, osztrák licenc alapján. A verseny kiírása szerint 16-26 év közötti, legalább 160 centiméter magas hajadonok jelentkezhettek. A több mint kétezer induló közül a tragikus sorsú Molnár Csilla Andrea fonyódi gimnazista nyerte el a koronát, majd megnyerte Bécsben az első osztrák-magyar szépségversenyt is, a Máltán rendezett Miss Európa-választáson pedig 3. helyezett lett 1986-ban. Nagy port vert fel, hogy 1986. július 11-én Magyarország szépségkirálynője öngyilkos lett - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra: a szépségkirálynő-választás volt az első alkalom a szocialista időszakban, amikor olyan bikinis lányokat láthattak akár a televízió nézői is, akik nem modellek voltak. A női test öncélú értéke is megjelent akkor, amikor a szépségverseny döntőseiről aktszobrot készítettek és az erről készített fotókat kicsempézték az országból, külföldi erotikus tartalmú magazinban jelentették meg a versenyzők beleegyezése nélkül. A szépségkirálynő-választás jelentőségét az adta, hogy első "szocialista" szépségversenyként a közbeszéd, a sajtókritika fókuszába került, majd a győztes tragikus halálát követően a nyomtatott és mozgóképes publicisztikák általánosabb társadalomkritika megfogalmazásának lehetőségét látták az események feldolgozásában - mondta el Tóth Eszter Zsófia.

A Libri Kiadó gondozásában megjelent kötetet május 8-án mutatják be az AGORA Savaria Filmszínházban. A képekkel és filmrészletekkel illusztrált könyvbemutatón a szerzőkkel Kozma Gábor újságíró beszélget.

Délegyházi nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, Veres doktor - és persze mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Tóth Eszter Zsófia történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, egyben az ELTE oktatója nagysikerű, 2010-ben megjelent Kádár leányai című monográfiája után ezúttal Murai András filmesztétával, a BKF és a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatójával közösen írt könyvet a szex és a szocializmus kérdéséről.

A szerzők gazdag képanyaggal illusztrált kötete egy mára letűnt korszakba kalauzol bennünket, amelyben csak csempészve lehetett pornóújsághoz jutni, és sokszor képtelenség volt Kelenföldnél kiszállni. Az olvasmányos történelmi munka elsődleges célja, hogy megismerjük a Kádár-kori szexuális felvilágosítás működését, és azt, miként lehetett akkoriban a szexualitásról beszélni. Aki ifjúságát a Kádár-korban töltötte, most saját kellemes emlékeit is újraélheti olvasás közben, a fiatalok pedig bepillantást nyerhetnek abba a világba, ahol a gátlásos tizen- és huszonévesek az Ifjúsági Magazin társkereső rovatában keresték az életre szóló gyengédséget.

Részlet a könyvből.