Tündérországban Koncz Zsuzsával – koncert az Agora-Művelődési és Sportházban

Képgaléria megtekintése2014.04.16. - 10:30 | Rozán Eszter - Fotók: Büki László

Örökzöld és új dalok hangzottak el Koncz Zsuzsa koncertjén az Agora- Művelődési és Sportházban. Az énekesnő óriási lendülettel és lelkesedéssel lépett színpadra, az első perctől az utolsóig fogva tartva közönségét, szívhez szóló dallamaival és elgondolkodtató szövegével bebizonyítva, hogy a művészet halhatatlan és örök, és művelőjét is megfiatalítja.

Telt ház és vastaps fogadta Koncz Zsuzsát Szombathelyen. Az énekesnő fiatalos, lendületes, karcsú, szinte hihetetlennek tűnik, de március 7-én betöltötte 68. évét. A kor talán csak a hangján érződik egy kicsikét, ám mosolygós arca, mozdulatai, töretlen kedve a régi. S valóban, a csinos, piros és fekete ruhába öltözött Koncz Zsuzsában ott lapul az a kislány, aki 1962-ben az első Ki mit tud vetélkedőn vált ismertté. Most legújabb lemezével, a Tündérországgal turnézik, melynek egyik állomása volt Szombathely.

A Kossuth - díjas énekesnő méltán lehet büszke a harmincnyolcadik lemezére, mely alig két hónap után platinalemezzé vált. Az album szövegében és hangzásában is kivételes, 12 új, illetve korábbi felvételeken nem szereplő dalt találhatunk rajta. A zenei anyagában sokszínű lírai zenék szövegét Tóth Krisztina, Bródy János és József Attila írta, zenéjét pedig többek között Tolcsvay László, Závodi Gábor, Gerendás Péter szerezte. A lemez egyik érdekessége, hogy Bódi László két, eddig nem publikált dalát is tartalmazza.

Koncz Zsuzsa koncertjét az album címadó dalával, a Tündérországgal indította, szerzői Maróthy Zoltán és Bródy János; de hallhattuk például a Sárkányok földjén-t, illetve a Század utca 21-et is. A dalok elgondolkodtatóak, a mai kor emberéről, a mai kornak szólnak, ezért érdemes odafigyelnünk nemcsak a dallamra, hanem a szövegre is.

Ahogy a koncerteken lenni szokott, a legújabb dalokon kívül előkerült néhány régebbi is, mint például a Mr. Alkohol, a Mama, kérlek, a Valahol egy lány, vagy a Jöjj kedvesem. A közönség hálásnak bizonyult a "múltidézésért", az, hogy szinte itta a dalokat, nem elég erős kifejezés - együtt énekeltek, majdhogynem elmerültek bennük. Ez különösen az idősebb korosztály számára jelentett sokat, mert alkalmuk nyílt arra, hogy újra átéljék ifjúságukat. Több nagymamakorú hölgy ringott a zene ritmusára, csápolt lelkesen, vagy szorongatta párja kezét.

Koncz Zsuzsa dalai örökzöldek, kiállják az idők viharát, ma is megszólítanak minket. Egy tizenéves lány például a Mama, kérlek című szám alatt anyja mögé guggolt, és gyengéden átölelte, mintegy üzenve, hogy ez a dal az ő saját édesanyjáról szól. A szintén örök Jöjj kedvesemnél pedig többen párjukhoz bújtak. Ahogy az idő haladt, a hangulat egyre fokozódott, az énekesnő és a nézők szinte eggyé váltak.

Nem szabad elfelejtkeznünk a megzenésített versekről sem. A szöveg és a zene egybefonódása rendkívüli erővel bír. Elhangzott Kányádi Sándor: Nekem az ég című verse, Heltai Jenő Szabadság című 1941-es versét Cipő (Bódi László) zenésítette meg Koncz Zsuzsa számára. Sajnos Cipő már nem lehet velünk, de a műsorban helyet kapott a rá való megemlékezés, Bródy János Nyáréjszakán a 67-es úton című számával. A Kertész leszek című József Attila költemény szintén lelkes fogadtatásra talált. A koncertek megszokott forgatókönyvéhez tartozik a ráadás. Két kedvencet, a Ha én rózsa volnék-ot, és a Miért hagytuk, hogy így legyen-t hallottuk a nézők tombolása közepette.

Koncz Zsuzsa kitett magáért, fiatalos lendületéért, kitartásáért mindannyian példaképünknek tekinthetjük. Ahogy egy lány kifelé menet megjegyezte:

- Én is ilyen szeretnék lenni ennyi idős koromban.