"Romantikus, szürrealista festő vagyok. A brutalitástól a legfinomabb vonalakig, a gag-ek, a durva irónia és az élettel járó fájdalom, tele misztikummal mind megtalálhatóak képeimen. Nagy hatással vannak rám a kövek, a sziklák, a gyökerek, a csend, a misztikus zene. Ihletőm a Hold, a boszorkányok, az ördögök, manók, tündérek, s mindaz, ami megmagyarázhatatlan - ámde létező - annak, akiben megvan még az örök, sodálkozó gyermek, aki tud hinni és ezáltal látni." /Gombor József/

A művész aznapi szürkésbarnás alapú, színes vonalakkal teli öltözéke, színkavalkáddal teli nyakláncai, és az egész megjelenése egy boldog embert rejtett, aki szereti azt, amit csinál, és aki mindvégig önmagát adja. Sokan romantikus, szürreális festőnek tartják, néha még ő is ezt állítja magáról, viszont ezen a napon így vélekedett alkotásairól: képeim nem tartoznak se a szürreális, se az expresszionista, se az avangarde vonultba, hanem egy külön kis világot alkotnak, melyek nem hasonlíthatóak semmihez, hisz ez maga a nagybetűs GOMBOROLÓGIA! A különös fantáziadús képei nem skatulyázhatóak be sehova, hiszen világa mérhetetlenül egyedi, sajátságos. Alkotásai készítése során áthatja és bekebelezi őt a misztikum. Naponta egy-két képet készít meditatív, földtől elrugaszkodó, magával ragadó zenére, és a végeredmény stílusa mindig az adott lelkiállapotát tükrözi. Festett már Barbie-lábtól kezdve fésűvel, fülpiszkálóval, ronggyal, zsinórral, tulajdonképpen mindennel, ami eszébe jut, hisz a gyermeki fantázia határtalan.

Az emberi szépség és rútság, a boldogság, a szerelem és az öröm legfinomabb vonulatai, a szomorúság mélabú jellemvonásai, a brutalitás és fájdalom zaklatott színei, és az önirónia - Nézz rám ma itt vagyok, Nem baj Gábor, Késő esti merengés - mind-mind megtalálhatóak, akár egy képen belül is. Élénk színek, groteszk, néha provokatív félarcok és arcok - az Együtt utaztunk két szörnyszerű, túlvilági, egymásnak feszülő arcpárja,vagy épp a Páros kép buja, túlfűtött alakjai kerítik a látogatót a fenti érzések hatalmába. Erős képzelőerő, és csodálatos, őszintén örülő gyermeki báj. Nagy hatással vannak rá a kövek, a sziklák, a gyökerek, melyekből mind emberi arcok, vagy arcvonások ágaznak szerteszét (Szeretlek, Álmaim gyökere, Alázat, Kicsi sárga folyó). A mesevilág (Mesében jártam, Meseváros) a Hold, az árnyékok és a leskelődő manók formájában jelenik meg, akik figyelik az élők minden egyes mozdulatait, rezdüléseit, átélik boldogságukat, és depressziójukat. A tündérek, az ördögök a boszorkányok, a sarokban megbújó gonosz, aki sokszor hiúzfülű, emberarcú macska (gombori kifejezéssel muszi) képében ölt testet - a Ház és lakói töviskoronás figurái, valamint a zöldesszürkés árnyalatú, misztikus Kastély, két pirosszemű kőőrzővel, mely számunkra az egyik részleteiben leggazdagabb alkotás, hisz minden egyes pontján el tud az ember percekig vagy akár óráig merengeni.

Ebben az egy órában - a képeket látva, és a "való világ" történéseit feledve és kikapcsolva - egy teljesen más világban szárnyalt a képzeletünk tovább. Ha feledni akarjuk néhány percre a mindennapok monotonitását, akkor érdemes  Gombor József kiállítására szentelni néhány órát, amely június 7-ig az Agora- Művelődési és Sportház galériájában tekinthető meg a rendezvények ideje alatt.

A művész további alkotásai ide kattintva megtekinthetők.