Június 18-án, a nyári szünet előtt utoljára ismét megtelt a Hadik Kávéház, hogy a lassan négy éves Hadik Irodalmi Szalon - Juhász Anna és Bonta Gáspár irodalmi, kulturális sorozata - szezonzáró rendezvényén a zene, irodalom, tánc egy speciális, latinos összeolvadását ismerjék meg a látogatók. Tóth Evelin énekesnő, Keck Mária ének-és táncművész, Leandro Bianchi gitárvirtuóz mellett Szabó T. Anna költő is a vendégek között volt - nem véletlenül. Anna verseit már korábban is feldolgozta Tóth Evelin, de most kerültek a művek először spanyol, flamenco hangulatba. A közös gondolkodás és az eredmény különleges, s közelről figyelve megható élmény volt.

Keck Mária az est legelején már elvarázsolta a közönséget - tánca betöltötte a Hadik Kávéházat, míg Tóth Evelin és Leandro Bianchi egységet alkotva egészítették ki az előadást. Keck Mária nagyrészben Madridban él, s mint elmesélte, évekkel ezelőtt ébredt fel benne a vágy, hogy az autentikus helyszínen, környezetben tanulmányozza és tegye magáévá a flamenco tánc-és dallamvilágot, életet. Előadásában a tradicionális flamenco zsigerekig hatoló ritmikája személyes táncstílusának ízeivel és a saját maga által alkotott, énekelt dallamokkal találkozik. Személyisége finom,törékeny, halk. Mégis: ahogy feláll a székről és táncra perdül, megjelenik a fojtott szenvedély, a fegyelmezett, határok közt tartott, de féktelenséget és erőt sugárzó tánc, az ezerszínű tekintet.

Tóth Evelin maga a nő. Megjelenése annyira erős, nőisége annyira sugárzó, hangja annyira érzékeny, hogy nehéz másra figyelni, ha ő jelen van. Így volt ez a Hadik Irodalmi Szalon Dívák estjén is, két éve - amit közösen felidéztek Juhász Annával: a közönség akkor is megcsodálhatta különleges személyiségét, hangját, előadását - akkor Yengibarjan Dáviddal közösen zenéltek. A mostani esten Keck Máriával mintegy kiegészítették egymást - dalok felépítésében, a szereplés súlyozásában, megjelenésben, figyelemben. Tóth Evelin senkivel össze nem téveszthető hangja, ereje, s ezen keresztül személyisége tökéletesen megmutatkozott a spanyol-flamenco előadásban, habár az egész előadás alatt ülve maradt, mégsem volt háttérben.

„Az a jó a boldogságban,  / hogy figyelni enged:  / észrevenni a világban  / ritmusát, a rendet." Ez a pár sor jutott eszünkbe a költőtől, miközben az est folyamán figyeltük. Mert nézni, látni, figyelni kellett őt is - mennyire átadja magát a zene áramlásának.
Szabó T. Anna a műsorvezető mellett, a sarokban ült, így csak kevesen láthatták, milyen meghatódva, milyen elmélyülve része az előadásnak. Az erkélyről azonban tökéletes rálátás nyílt, így láthattuk: a zene, tánc alatt az ő lába, keze is jár, csukott szemmel adta át magát a flamenco ritmusának, az est hangulatának.

Már az első zenés rész után a beszélgetésben kiderült: a közös gondolkodás Evelin és Szabó T. Anna között nem új keletű, hisz az énekesnő már több versét is feldolgozta korában Annának, sőt, a szintén író férj, Dragomán György sokáig 3-4 percnyi Tóth Evelin éneket hallgatott írás közben. A beszélgetés során Elhagy című verseskötetéből felolvasott - nem a Flamenco, hanem a Tangó című verset. Megható pillanat volt, mikor személyes történetét mesélte el Tóth Evelin, zsebéből elővéve egy kissé kopott, szakadozott papírdarabot: egy koncertje során Szabó T. Anna verset írt hozzá, neki, s most ez a vers is megszólalt, már megzenésítve az előadáson. Madárdalok, szárnyalás, szenvedély, hangfoszlányok és csodálatos gitárhang jellemezte az estet: a Madridban élő Leandro Bianchi spanyol-argentin gitárvirtuóz lenyűgözött mindannyiunkat. Keveredett itt a magyar népzene, a cigány zenei motívum, a spanyol hangzás és eredet - s az egész estéből egyfajta szenvedélyes küzdelem áradt - legfőképp a tánc lépései, a kendő suhanása, a tekintet, a vágyak megjelenítése során.

Az este egyszerre volt jellemző a végletesség, a zenében és táncban egyaránt kifejező és megindító őszinteség, a szigorú pontosság énekben, táncban, tekintetben és a leheletfinom lágyság. Mindez emberien, pontosan, meghatóan.

Habár igencsak elhúzódott a program - bőven este 21.00 óra után ért véget - ezért senki sem reklamált: gyönyörű hangulatban, egy nyárra kitartó spanyolos erővel távoztunk mindannyian, s már alig várjuk az őszi folytatást. Köszönjük ezt a sok munkát, gazdag évadot, számtalan művészt, alkotó estet, Hadik Irodalmi Szalon!