Holokauszt-emlékév - Köztéri műalkotással jelölték meg a volt szombathelyi gettó bejáratát

2014.07.06. - 18:40 | vaskarika.hu / MTI

Holokauszt-emlékév - Köztéri műalkotással jelölték meg a volt szombathelyi gettó bejáratát

Közösen emlékezett meg a holokauszt áldozatairól vasárnap Szombathely önkormányzata és a Szombathelyi Zsidó Hitközség, a deportálások 70. évfordulója alkalmából köztéri műalkotással jelölték meg az egykori szombathelyi gettó bejáratát.

HIRDETÉS

Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), a vasi megyeszékhely polgármestere a megemlékező ünnepségen azt hangsúlyozta: 926 szombathelyi család 3609 tagját hurcolták el és ölték meg haláltáborokban, akiknek egyetlen "bűne" az volt, hogy zsidó vallásúak voltak.

A városháza közvetlen szomszédságában található Gettó-kapu emlékhelyen Veres Gábor helyi szobrászművész fából és bronzból készült alkotását avatták fel: a mű egy kisgyermek ajtóra akasztott kabátját ábrázolja, a zsebből egy játékmackó feje kandikál ki, a kabátka bal oldalán pedig hatágú sárga csillag éktelenkedik.

Radnóti Zoltán főrabbi rámutatott: a megemlékezéseken évről évre az elhurcoltak és meggyilkoltak száma hangzik el, a puszta számok mögött azonban emberek, édesapák, feleségek, gyermekek, kollégák, szomszédok vannak, emlékük személyes és hetven év múltán is őrzik azt családjukban, közösségekben.


A 101 éves Spiegler Elemér, a legidősebb szombathelyi holokauszttúlélő (j2) a holokauszt 70. évfordulóján tartott megemlékezésen, Szombathelyen, a zsidó hitközség imaházában 2014. július 6-án. Az évfordulón a városháza szomszédságában felavatták a Gettó-kapu emlékművet. MTI Fotó: Kászoni László

Hozzátette: az érték, amit ezek az emberek képviseltek és további életükben a közösség javára megteremthettek volna, velük együtt hiányzik a társadalmunkból, így tehát valamennyien veszítettünk.

A főrabbi szerint nem húzódik semmiféle határvonal magyarok és zsidók között, zsidó vallású honfitársaink egyszerre zsidók és magyarok. A jövőben azon kell dolgozni, hogy a bennünket összekötő múltat és közös értékeinket minél jobban megismerjük - fogalmazott.

Radnóti Zoltán szerint a mai zsidó fiataloknak bátornak kell lenniük, felül kell emelkedniük a félelmeken, nem szabad zsidóságukat egy olyan sorsközösségként megélniük, amelybe beleszülettek, de nem kérték azt. Szavai szerint büszkén vállalható a zsidó hit és a zsidó kultúra, a zsidó identitás még akkor is, ha félelemre ma is van ok, ha sokakban, akik átélték a borzalmakat, még mindig rossz emléket ébreszt, "ha bakancsok csattognak egy ütemre az utcákon".


Egy férfi megérinti a Gettó-kapu emlékművet, amelyet a holokauszt 70. évfordulója alkalmából avattak fel Szombathely belvárosában 2014. július 6-án. A köztéri műalkotás az egykori szombathelyi gettó bejáratát jelöli, egy kisgyermek ajtóra akasztott kabátját ábrázolja, a zsebből egy játékmackó feje kandikál ki, bal oldalán pedig hatágú sárga csillag látható. MTI Fotó: Kászoni László

A szombathelyi megemlékezés részeként a helyi zsidó imaház előtti téren megnyitották az Élet Menete Alapítvány Elhurcolt életek című vándorkiállítását és felavatták a zsinagóga falán az egykori szombathelyi gettó zsidó tanácsának emléktábláját is.

Az imateremben ezután húszéves hagyományt követve emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól. A gyászszertartáson részt vettek a megye és a város vezetői, valamint a  társegyházak képviselői is. A szertartást Radnóti Zoltán és Fekete László főkántor vezette, a zsidó közösség tagjai kaddist, gyászimát mondtak az elhunytak lelki üdvéért.

A megemlékezés az egykori szombathelyi zsinagóga oldalánál, az áldozatok emlékfalánál koszorúzással folytatódott, este pedig a Bercsényi utcai zsidó temetőben gyászimával zárul.

Új hozzászólás