Templomkert és ördögvilla - Picture on Fesztivál 2014 Bildeiben
Képgaléria megtekintése2014.08.10. - 19:45 | Molnár Krisztina-Hufi - Fotók: Puskás Markó
Ha augusztus eleje akkor Bildein, Templomkert… Sajnos idén nem sok honfitársunk gondolkozott így, az előző évekhez képest érezhetően kevesebb magyar szót hallhattunk. Pedig a Picture On minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami miatt érdemes ezt az alig 25 km-t megtenni Szombathelytől. Igényes zenei felhozatal, tüneményes helyszín, mosolygó biztonsági őrök, vegetáriánus büfé, és még folytathatnánk sort…
A tavalyi évhez hasonlóan már csütörtök este a camping területén felállított színpadon - ráhangolódásként az igazi fesztiválra - három zenekart láthatott a közönség. Elsőként az érdekes nevű grazi Bedroom Chocolates csapott a húrok közé, kissé visszafogott lendülettel. A nagybőgővel, hegedűvel kiegészített kellemes muzsikájuk üdítően hatna egy kávéház kerthelyiségében, vagy egy kisebb klubban, viszont fesztivál-kezdetnek valami ütősebbet vártunk volna.
Amit meg is kaptunk a körmendi Soulwave-től! Már első számukkal mozgásba lendítették az egyelőre még szerényebb létszámban megjelent pinkarockereket. Ez a lendület ki is tartott a koncert végéig. Érdekes volt látni, hogy az osztrák fiatalok mennyivel jobban felpörögtek a muzsikára, sajnos ilyen mértékű intenzitást nem nagyon tapasztalunk a banda itthoni koncertjein. Reméljük ami késik, nem múlik. És természetesen jövőre a Picture On nagyszínpad is jár már a fiúknak. Az est zárásaként ismét egy osztrák banda, a The Overalls következett. Dallamosan-zúzós-ugrálós egyvelegükkel kellő alapot adtak a másnapi folytatáshoz.
A pénteki nap két magyar zenekarral indult, fél 4-kor az Ivan & the Parazol tett meg mindent a közönség szórakoztatásáért. Sajnos ez a kora délután még eléggé álmos időszak a pinkarockerek számára, pedig a fiúk igazán hozták a formájukat. Utánuk a Ladánybene 27 volt színpadon. (Sajnos Daniel Bambaata Marley végül lemondta európai turnéját, helyette került be az utolsó pillanatban a magyar reggie zenekar a programba). Ők már sokat bizonyítottak hosszú évek során, nyilván nekik sem kedvezett a kora délutáni időpont.
Majd a helyiek nagy örömére Norbert Schneider, a szimpatikus, bécsi gitáros-énekes állt színpadra és varázsolta el a nagyérdeműt kifinomult, minőségi dalaival. Utána egy kis műfajváltással a Skid Row következett. Aki szereti őket, biztosan örült a jelenlétüknek. Számunkra nem ők jelentették az est fénypontját...
A 26 éve aktívan zenélő The Busters, a német SKA egyik legeredményesebb zenekara. Fellépésükkel a fesztiválhangulat tetőpontra ért. Nehéz dolga volt ezután a brit hard rock- legenda Nazarethnek. De a rock örök, és míg a Föld a kerek, mindig lesznek rockerek...
Eközben az Almáskertben (nem szokatlanul) egészen más műfaj képviseltette magát: a Depeche Ambros nevű osztrák formáció. Igen, a Depeche név eléggé beszédes a zene műfaji meghatározása szempontjából. Kicsit lazultunk kedvenc Kurier-os nyugágyunkban, hogy éjfél után a nagyszínpadon megtekintsük az aznapi late-nite-special-t, a berlini illetőségű, kultikusnak számító német punk bandát, a Terrorgruppe-t. Felrázó élmény volt!
Szombaton két osztrák zenekarral kezdődött a program (őket kihagytuk), majd 16.15-től az Anima Sound System vette birtokába a bildeini deszkákat. Néhány magyar nyelvű sláger is felcsendült, de a közönség nagyobb része még ekkortájt is a campingben ébredezett vagy a büfékben frissítette magát. De a jelenlévők fogékonynak bizonyultak Fanni lelkes, közönséget motiváló fellépésére.
Fiva, alias Nina Sonnenberg immár ötödik stúdióalbumát adta ki, idén Bildeint is érintette turnéja során. Az extrém szóhasználatáról híres müncheni rapperlány előadását mi magyarok sajnos annyira nem tudtuk élvezni, (nyilván a magyar rappel is így vannak külföldön) lényeg, hogy a helyiek jól érezték magukat, nem is volt sok szabad hely a templomkertben.
És ezután jött a Triggerfinger! Számunkra ez a belga trió jelentette a fesztivál legemlékezetesebb másfél óráját. A három szimpatikus „fiatalember" pályafutása már több mint egy évtizede tart. Hagyományos, régivágású, ha kell keményvonalas, lendületes és feszes tempójú - vagy, ha a hangulat úgy diktálja - finoman átszellemült, illetve őszintén érzelmes rockot játszanak. Annyit még hozzáteszünk, hogy mindezt rendkívül eredetien. Mindhárman egyedi, jó arcok.
Koncertjük végén már eléggé összegyűltek az esőfelhők. Jó egy óra hosszat zuhogott, de a program ettől függetlenül haladt tovább, egy újabb német kedvenc, a Bonaparte műsorával. Majd a nap húzóneve, a new yorki rock banda, a Life of Agony lépett színpadra a késő esti órákban. Megjelent jó néhány, a szombathelyi zenei életben meghatározó arc is. Három év szünet után nagy érdeklődés előzte meg fellépésüket. A nem igazán fesztiválbarát időjárás ellenére a rajongók egytől egyig elégedetten távozhattak a helyszínről.
A fesztivált a bécsi Alkbottle nevű rock csapat zárta, akik már szintén régóta, 1990 óta vannak a pályán. Bár extremitásukból adódóan sikerük is megosztó, felléptek már több neves nemzetközi előadó előtt. Az ő muzsikájuk szintén inkább az osztrák füleknek való, így teljesen elázva, ugyanakkor zenei szükségleteinket a két nap alatt kielégítve, sátrat bontottunk.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás