Az 1975-ben Zalaegerszegen született, a Sydneyben megrendezett nyári olimpiai játékokon 25. helyezést elért súlylökő először az életéről beszélt. Gyermekkorában két nagy szerelmének élt, a biológiának és a sportnak. Apja egyszer fecskefarkú lepkével ajándékozta meg, amit saját maga fogott a fiának, ekkor kezdődött a rovarok iránti szeretete. Gyűjtőszenvedélye az évek múltával egyre jobban megerősödött bogarakkal, lepkékkel egyaránt foglalkozott. Később azonban a tanárképző főiskolára jelentkezve a testnevelést helyezte előtérbe. A Haladás VSE sportolójaként kétszeres országos bajnoki, illetve országos csúcstartó címet sikerült szereznie. Sajnos azonban betegség és műtétek miatt az aktív sportolástól vissza kellett vonulnia, ami lehetőséget teremtett arra, hogy újra intenzíven tanulmányozhassa a természetet.

Éjszakai vagy nappali lepke?

Ezután néhány lepkefaj bemutatása következett. A lepkék(Lepidoptera) rendje tudományos nevét a testüket és szárnyukat borító, tetőcserépszerűen elhelyezkedő pikkelyekről kapta. A lepkéknek körülbelül 1700 000 fajukat ismerjük, rendkívül változatosak és alkalmazkodó képesek. Megkülönböztetünk nappali és éjszakai fajokat, bár ez az elnevezés kicsit csalóka, mert az éjszakai lepkék is repülhetnek nappal. A nappali lepkéket onnét ismerhetjük fel, hogy általában élénk a színük, nappal tevékenykednek, vékonyabb testűek és a csápjuk bunkós. Az éjjeli lepkék csápja fonalas vagy fésűs, a bunkó hiányzik róla. Testük és lábuk pedig vastagabb a nappaliakénál.

Néhány éjjeli lepkefaj

Vetített képek, illetve preparátumok segítségével ismerkedhettünk meg a különböző fajokkal. Éjjeli lepkék például az araszolók, melynek fajai világszerte elterjedtek. Nagy termetű, erőteljes testfelépítésűek az éjjeli pávaszemek. Színes szárnyaikon szemfolt vagy átlátszó folt található. A szövőlepkék családjába tartoznak. A selyemlepkék onnét kapták nevüket, hogy selyemfonálból szőtt gubóban bábozódnak. Hernyóik az eperfák vagy a csalánfélék leveleit fogyasztják. Hernyóselyem előállítására tudatosan tenyésztették Magyarországon is. Bár a bagolylepke éjszakai életmódot folytat, hímje nappal is kirepül. Hernyóik éjjel táplálkoznak. A bagolylepkék a torkukon lévő ultrahangot érzékelő szervük segítségével tájékozódnak. A medvelepkék családjába tartozó fajok hernyói sűrűn szőrösek, ezt nevezik papmacskának. A madarak és egyéb ragadozók ellen védekeznek így, a kampós végű szőrszál beleakad a bőrbe, ott fájdalmat okozva. Sokuk mérgező, mert mérgező növényeket fogyasztanak, és ezeket a mérgező anyagokat kellemetlen folyadék formájában ki is választják testükből. Kiss Szilárd beszélt még a szenderekről és a háziasszonyok életét megkeserítő molylepkékről is.

Nappali lepkék

Nappali lepkék közé tartozik a répalepke, amelyik szintén világszerte elterjedt. A fehérlepkék családjába tartozik, és a káposztalepkékhez hasonlóan a hernyója a káposztaféléken és más keresztesvirágú növényeken él. Megismerkedhettünk a pillangókkal is. A pillangók nagy termetűek, szárnyuk feltűnő, és szintén nappali lepkék. Sok faj hátsó szárnyán farok nyúlvány, úgynevezett fecskefarok található. Sokunkat elbűvöl a nappali pávaszem egyedülálló mintázatával.

Lepkegyűjtési módszerek

Bár napjainkban magánszemély számára a természetvédelmi törvény értelmében tilos a lepkegyűjtés és preparálás, megismerkedhettünk a különböző lepkeelfogási módszerekkel. A lepkék begyűjtésének egyik módja a higanygőzlámpa használata. A sötétben kifeszítenek egy lepedőt, a földön is elhelyeznek egyet, majd a kifeszített lepedőn megjelenő fénycsapdára odasereglenek a lepkék, és kloroformos üveggel elkábítják őket. Régebben UV fényt használtak higanygőzlámpa helyett, de az UV sugarak tönkretették a gyűjtők szemét. Még mindig használják a hagyományos, lepkehálós befogást is, bár ez egy kicsit időigényesebb. Szex feromonok segítségével könnyen csapdába lehet ejteni a lepkéket. Az illatanyagot ragacsos lapra kenik, és a színes rovarok odaragadnak. A kutatók saját maguk is nevelhetnek hernyókat, illetve a természetből begyűjthetik a gubókat.

Kutatási területek

Kiss Szilárd a kutatási területeit is bemutatta. A váti katonai repülőtéren, az Őrségi Nemzeti Parkban, a Kissomlyón, a Ság hegyen, illetve a Kőszegi hegységben végzett megfigyeléseket. Megfigyelte a növényzet állapotát, mennyi található az őshonos flórából, és milyen a kertgazdálkodás hatására kialakult másodlagos növényzet aránya. Ennek függvényében észrevehető bizonyos lepkefajok elszaporodása vagy kipusztulása. Érdekes például, hogy az óriási medvelepke Magyarországon csak a Kőszegi hegységben található.

Az előadás végén az érdeklődők saját maguk is preparálhattak az előadó által régebben begyűjtött lepkékből.