Minek a férfi? Nélküle is fel tudom nevelni a gyereket. Furcsa vélemény, de nem ritka. Főként persze a szélsőségesen emancipált hölgyek hangoztatják, hogy apára pedig nincs szükség, s nekik talán valóban nem hiányzik az ellenkező nemű partner, a gyereket pedig nem kérdezik. Pedig nem csak anya, de apa is csak egy van és minden kutatás azt erősíti, szükség is lenne rá. A Három királyfi - három királylány mozgalom tanácskozásán arról hallhattak a résztvevők, miként változott meg az apai szerep a 21. században, milyen következményekkel jár a gyermek életében az apahiány és miért nem találják helyüket változó családi szerepükben a férfiak? Erről kérdezték a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a tanácskozás két előadóját, Léder László pszichológust és Spéder Zsoltot, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóját.

"A termékenységgel foglalkozó vizsgálatok alapvetően a nőkre vonatkoznak, mi azonban azt vizsgáltuk, hozzájárul-e egy új típusú apaság, melynek lényege a sokkal erőteljesebb részvétel a gyermeknevelésben, a családi feladatok ellátásban, a gyermeklétszám növekedéséhez, vagy csökkenéséhez" - mondta Spéder Zsolt.

A férfi identitás lényege, hogy biztonságot, anyagi biztonságot adjon a családnak, és ez az elvárás tovább él a társadalomban. Ehhez zárkózott fel az az elvárás, hogy a férfiak legyenek olyanok, akik az érzelmeiket kimutatják, részt vesznek a család ellátásában, nemcsak focimeccsre viszik a gyermekeiket. A férfiakkal szemben (is) kettős elvárás él: elvárják, hogy keressen, és azt is, hogy résztvevő apa legyen.

Arra a felvetésre, miszerint a kétkeresős családmodell a szocializmus öröksége, a szakember azt mondta: amikor szárnyaltak a bérek, Nyugat-Európában egy keresetből el lehetett tartani akár három-négy gyermeket is, mára azonban megváltozott a helyzet. Az a jellemző, hogy azokban az országokban születik több gyermek, ahol mindkét szülő dolgozik, és megfelelő gyermekellátó rendszer is rendelkezésre áll.

Ahhoz, hogy a megfelelő modell alakuljon ki, kell az, hogy a férfiak akarjanak részt venni a gyermeknevelésben. Az is, hogy a nők engedjék ezt. A munkaadóknak el kellene fogadni, hogy ne látástól vakulásig legyünk a munkahelyünkön. És azt is, hogy a férfi legalább egy hónapig otthon lehessen megszületendő gyermekével, és az „apahónapban" megtapasztalja a gyermeknevelés boldogságát és nehézségeit.

Résztvevők az 1Úton, zarándoklat a családokért elnevezésű rendezvényen. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A férfi szerepköre megkérdőjeleződött, másodlagossá vált az anya-gyermek kapcsolathoz képest - véli Léder László, aki szerint ezt ma is szenvedjük. Megszenvedik az apák, akik nem értik, mi a szerepük, megszenvedik az anyák, akik nagyon sokszor túlterheltek, a legnagyobb áldozat pedig maga a gyermek. Ez a jelenség sok pszichés problémához vezet: identitászavarhoz, bizonytalansághoz, depresszióhoz, szorongáshoz.

A statisztikák szerint egyre több gyermek nő fel apa nélkül. Egy átlagos magyar gyermeknek az első tíz éve többnyire nők között telik el, hiszen a szociális-nevelési rendszerekben elképesztő a nők aránya - tette hozzá.

A pszichológus elmondta azt is: 1995-ben jelent meg az Apátlan Amerika című könyv, ami kimutatta, hányszoros a rizikója a bűnözésre, a különböző pszichés betegségekre azoknak, akik apátlan társadalomban nőnek fel.

Az apa-gyermek kapcsolat egyedi, teljesen más jellegű, mint egy anya-gyermek kapcsolat, és erre a gyermeknek szüksége van. Az emberek azt gondolják, és ezt a hollywoodi sztereotípiák erősítik, az a jó apa, aki kicsit ügyetlen, de ő is pelenkázik és vasal. Egy apa azonban nem ettől jó. Az apának minőségi időt kell együtt töltenie a gyermekkel, ugyanúgy szeretet kell adnia és figyelmet kell szentelnie a gyermekének, mint az anyának. Az összes kutatás azt mutatja, hogy az apák szerepe a gyermek érzelmi fejlődésében elsőrangú. Amíg az anya a gondoskodó attitűdöt képviseli, addig az apa a játékosságot, ami úgy tűnik, mintha valami felesleges dolog lenne, mégis a végigkíséri az apa-gyermek kapcsolatokat. A gyermek kommunikációt, empátiát, érzelmi kontrollt tanul az apától - hangsúlyozta.

Beszélt arról is: a szélsőségesen női attitűd erőltetése rendkívül káros a párkapcsolatra és a gyermek fejlődésére is. Muszáj azt tudomásul vennünk, hogy egy gyermek egészséges fejlődéséhez szükség van az apai és az anyai mintára is. Sok sztereotípia él az anyai és az apai szerepekkel kapcsolatban. Tévhit, hogy az anyának kell a szeretetet, a lágyságot, a gondoskodást adnia, az apának pedig fegyelmeznie. Ez nem így van a valóságban, mindkét szülőnek kell szeretet is adnia és szabályoznia is. Az anya nagyon fontos szereplő abban, hogy a férfi megerősödjön, apának érezze magát - hangoztatta.

Megemlítette: nőnek lenni ugyanúgy nehéz, a vezetők körében például nagyon kevés a nő. Akik bekerülnek, azok is férfias módon próbálják a munkájukat végezni. Pedig szükség lenne minél több olyan női vezetőre, aki a nőiességét is fel tudja használni a munkában. Ez a kombináció lenne a jövő, elhinni azt, valaki attól, hogy családanya, gyermekei vannak, felvállalja a hagyományos női értékrendet, attól még teljes értékű emberré válhat - hangoztatta a pszichológus.