Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként évente több millió elhangzási adatot vizsgál, felhasználási csatornánként is - rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás - mérni tudja a hazai és külföldi zenefogyasztási arányokat. Az egyesület szerzők által megbízott munkaszervezete egyenként végzi a műsorok beazonosítását, a jogdíjak ez alapján történő felosztását. Emellett 2012-től már zenei ujjlenyomat-technológia alapján, automatizált módon is beazonosítják az elhangzott műveket.

Debütáló szerzők, új dalok

Tavaly 1501 új szerző (zeneszerző, dalszövegíró) regisztrált az Artisjusnál, ami minden eddiginél több: meghaladja még a rekordnak számító tavalyi évet is, amikor 1385 szerző bízta meg az Artisjust jogai kezelésével.

2014-ben összesen 15 934 darab új magyar zeneművet jelentettek be a szerzői egyesülethez. Ha a tavaly született dalokat egyhuzamban lejátszanánk, akkor 33 napig éjjel-nappal, megállás nélkül csak zenét hallgatnánk. Élen járt a pop műfaja (20%), az electro / dance (15%) és a rock (15%).

Erősödő szerzői középosztály

2014-ben összesen 13 495 magyar szerzőnek fizetett ki 107 905 darab zeneműre jogdíjat a szerzői egyesület. 

A modernebb mérési technológiáknak köszönhetően két év alatt megduplázódott a „szerzői középosztály": 2014-ben majdnem kétszer annyian kerestek havonta 50 és 500 ezer forint közötti jogdíjat, mint 2012-ben.

Magyar jogdíjak aránya

A fenti adatok csak a magyar szerzőkre vonatkoznak, miközben az Artisjus a külföldi szerzőknek is beszedi és kifizeti az őket megillető jogdíjakat. A tavalyi évben az elutalt jogdíjak 47 százaléka jutott a hazai szerzőkhöz és 53 százaléka külföldi kollégáikhoz. A különböző kategóriák közül az online lejátszások esetében a legalacsonyabb a hazai arány: itt a magyar szerzők az összes beszedett jogdíj 30 százalékát kapták meg. A koncerteknél a legmagasabb a magyar-külföldi szerzők részére kifizetett jogdíjak aránya - ezen összegek 70 százaléka vándorolt hazai alkotókhoz és csak 30 százalék külföldi szerzőkhöz. A televíziós elhangzások és a hangfelvételek esetében nagyjából egyenlően osztoznak a magyar és külföldi alkotók a jogdíjakon, míg a rádióktól befolyt összegeknél a jogdíjak 38 százalékát kapták meg hazai szerzők.

A magyar zeneiparral kapcsolatos további érdekességek az Artisjus által működtetett Dal+Szerző blogon: www.dalszerzo.hu

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket - egyebek  között profitszerzési céllal - nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.

www.artisjus.hu