Western. Egy szó, mely sokakban ugyanazt a képet hordozza. Aki nem szereti ezt a műfajt, mindig azzal kezdi az érvelését, hogy minden western egyforma. A cselekmény ugyanaz, csak a ló változik. A jó és a rossz párbajára a poros főutcán kerül sor, ahol is a kamera átkukkol a nekünk háttal álló figura terpesztett lába között. Egy kis amerikai plán (térdtől felfelé mutatva a szereplőt, így fontos szerep jut a hősök oldalán logó fegyvernek), és az elengedhetetlen arc közeli képek. A ló mindig az ablak alatt parkol. A hatlövetűvel újratöltés nélkül 9-11-et lehet lőni. A kártyában pedig általában csalnak. A western hőse rendszerint az Idegen, akit leginkább a múltja mozgat, és aki a történet elején fáradt lován porosan beporoszkál a kisvárosba, rendet teremt, majd a végén lassan ellovagol a végtelenbevesző prérin. Ő a magányos lovas, aki a semmiből jön, és a semmibe megy, akinek múltjáról és jövőjéről egyaránt nem tudunk semmit. Útjuknak nincsen tehát térbeli végpontja, csupán időbeli: a halál.

A western nem csak egy műfaj: Amerikának a dicső múltat jelenti, hisz az Egyesült Államoknak nem voltak évszázados hősei, legendái, ezért polgárai a valóság átformálásával alkottak egy olyan világot, egy mítoszt, amire büszkék lehetnek. A western a filmtörténet legrégibb és egyik legnépszerűbb műfaja volt, jelen pillanatban is az, és a jövőben lesz is. Porter A nagy vonatrablás (1903) című, mindössze 10 perces filmjével teremtette meg a western, a vadnyugati film műfaját. Ebben a műben a műfaj minden fontos kelléke megtalálható már: colt, üldözés, vasút, táncos, kocsma, préri, a rajtaütés, és a leszámolás, ökölharc, lovas hajsza, bandita. Ha western akkor sokaknak Amerika ugrik be, majd a spegetti western őshazája Olaszország, és végül az NSZK-s Winnetou filmek. Nagyon kevesen vannak akik hallottak már vörös westernről, kimcsi westernről, ausztrál, csehszlovák, japán, vagy épp magyar westernről. Pedig vannak... Igaz, hogy néha a celluloidra ráragadt vasrag porréteget lefújva találkozhatunk velük, de vannak olyan alkotások amiért nem is kell olyan távoli időbeli utazást tennünk, hogy a szemeink előtt pörögjenek az összecsapás képkockái. Ezen alkotásokat gyűjtöttük össze egy csokorba szedve némi hangulati trailert mellékelve.

PROPOSITION - AZ AJÁNLAT

Kezdjük egy kenguruwesternnel. John Hillcoat ausztrál rendező most készíti második játékfilmjét, az Oscar-díjas Cormac McCarthy (Nem vénnek való vidék) regényéből a Road című utópista thrillert. Hozzánk nem is olyan rég jutott el 2005-ös alkotása Az ajánlat. Egy zseniális remekmű ami megújította a műfajt. Nick Cave írta a történetet, amely a durva és kietlen Ausztráliában játszódik. Itt nincs egyértelmű jó és rossz, a jellemek összemosódnak. Stanley kapitány (Ray Winstone) rajtaüt a retteget Burns fivérek bandáján, de a legelvetemültebb testvér még hiányzik a gyűjteményből. A kapitány ajánlatot tesz a középső testvérnek (Guy Pearce) vagy megöli a pusztában rejtőzködő bátyját, vagy öccsét (aki teljesen ártatlan) karácsonykor fel fogják akasztani. A film stílusa az ellentétekre épül: egy véresen mocskos darab ahol a kapitány személyében (Ray Winstone felejthetetlen alakításában) ütközik az kötelességtudat, a félelem, a megfelelés, és az igazság. A többi szereplő jelenléte és kisugárzása is szintén nagyon erős. Balladai félhomályú emelkedettség, metaforikus tájképek, realista brutális képsorok váltják egymást. Andalító, máskor pedig hosszan kitartott dallam tovább fokozza az őrült feszültséget. Az ajánlat egy kegyetlenül brutális álomszerű simogató szépség. Kötelező darab: 5 pont

SUKIYAKI WESTERN DJANGO

Akkor induljunk kicsit keletre, a vadkeletre. Japánban is szeretik a westernt, akárcsak nyugaton a szamurájos filmeket. Volt itt jónéhány adogatás a két égtáj képviselői között: A Hét szamuráj alapja, és nyugati változata a Hét mesterlövész, a Testőrré az Egy maréknyi Dollárért, amelynek nyomán elkészült Bruce Willis domborításával Az utolsó emberig című mozi. A lista jelenleg a Sukiyaki western django-nál tart, mely szintén e film alapjaiból merít, vegyítve egy kis Franco Nero-s Django modorral! Takashi Miike neve az elvakult filmbolondoknak (magam is beleértve e szépen körülírt típusba) a véres erőszakos alkotások - az 1999-es Meghallgatás, vagy a 2001-es, eléggé betegesre sikeredett Ichi the Killer - révén lehet ismerős. A rendező ezúttal egy vad westernfilmet készített, háttérben Quentin Tarantino tojásaival. Ebben az alkotásban keveredik a kelet és nyugat, a szamurájkard és a pisztoly, a sárkány motívumos dzseki és a cowboycsizma. Ráadásul a japán szereplők angolul beszélnek. A film alapja az 1966-os spagetti western, a Sergo Corbucci (neve sokaknak a Bud Spencer-Terence Hill filmekről ugorhat be) rendezte Django, melyben a kékszemű Franco Nero egy koporsóból előkapott golyószóróval darálja le az ellenség csapatát. Az alap sztori is ismerős sokaknak: két banda, két klán, két család uralja a várost, ahová megérkezik az ismeretlen idegen. Mindkét fél magának akarja megszerezni a kiváló harcost, ám ő inkább ravaszul egymás ellen uszítja őket. Miike receptje: végy két western klasszikust, adj hozzá pár ferde szemet, némi erőszak által szült vért, keverd össze egy szamurájkarddal, és tálaltasd fel Tarantinoval.
A végeredmény: 3,5 pont

THE GOOD THE BAD THE WEIRD - A JÓ A ROSSZ ÉS A FURCSA

A kimcsi (koreai) western megteremtője Kim Ji-Woon. Korábban olyan remek filmek születtek az ő neve alatt, mint a végig nyomasztóan borzongató horror dráma a Két nővér, vagy a Bittersweet life. Jelen film címe egyértelmű utalás Sergio Leone híres spagetti westernjére, A jó, a rossz és a csúfra, ahol adott egy térkép, három ellenfél, még néhány bandita, és egy hadsereg. A rendező az 1930-as évek Mandzsúriájának világába emelte bele a western műfaj kliséit. A sztori itt egy kincsestérkép körül bonyolódik, ami egy vonatrablás során kerül a tolvaj Yoon Tae-goo kezei közé. Aztán hirtelen megjelenik Mandzsúria legvérszomjasabb és legkegyetlenebb zsoldosa a kíméletlen Park Chang-yi, valamint az őt üldöző fejvadász Park Do-won, a különféle hadseregekről nem is beszélve. A hagyományos összetevők - a revolveres és puskás hősök, a pisztolypárbajok, vonatrablás, lepusztult koszfészek városok - mellé kapunk némi koreai fűszert, az indiánokat megtestesítő kínai szabadcsapatok a gépesített katonai alakulatok, a fáradt vagy leölt lovakat leváltó oldalkocsis motor képében. Eltalált karakterek, hatalmas poénok, látványos akciójelenetek, folyamatos izgalmas pörgés és fantasztikus filmzene tökéletes elegye biztos kikapcsolódást nyújt.
Így egyértelmű: 5 pont