Mindkét kiállításon Nagy Gábor György munkái láthatók, aki adjunktusi minőségben hat éve oktatója az Vizuális Művészeti Tanszéknek. A "Re..."  kiállításcím  arra utal, hogy alapvetően egy reprodukciós helyzet jellemzi mind a két kiállítást. A most 40-es évei végén álló művész Zéro Galériában lévő kiállításának főképe, a „Gyöngyfolyosó" című alkotás. A 2001-ben készült kép ihletője a Római Hangszermúzeum folyosója, amivel a művész a Római Magyar Akadémián, 2001-ben eltöltött, 2 hónapos ösztöndíja alatt találkozott. A téma folytatását a Bogáti Festetics kastély folyosóján találta meg. Az itteni folyosó képe inspirálta a kastély első emeletén kiállított kilenc képet. Az egyetemen kiállított munkák pedig válogatást adnak a művész negyedévszázados pályájának különböző állomásaiból.

Rézkarcok a 90-es évekből, olajképek és fotó alapú printek a kétezres évek elejéről, és igencsak friss, homokfújt üvegtechnikával készült, sajtosdobozokra ültetett objektek. Mindegyik munkáján a gömb, és kör, mint mértani forma a főszereplő. A művész már az egyetemi évek alatt kísérletezett a kör szerepeltetésével. Diplomamunkája is két, majdnem kétméteres táblakép volt, ami két alapjaiból kiszakadó, hatalmas fekete kört ábrázolt. Az el soha nem érhető "tökéletesség" keresése azóta is foglalkoztatja, és ez végigvonul egész életművén.

A művész kiállítását Készman József művészettörténész nyitotta meg, aki a művészt már főiskolai évei alatt ismerte, és számos régebbi kiállításának méltatója, katalógusainak szerkesztője, cikkírója volt. Jelenleg - szinte már egy éve -, az NYME SEK Vizuális Művészeti Tanszéken kollégák is. 

Nagy Gábor György 1966-ban született Debrecenben.  Biológia-rajz szakos tanári diplomát szerzett 1990-ben Nyíregyházán, BGYTF-en.  A  Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Károlyi Zsigmond és Molnár Sándor festőosztályán diplomázott, majd ugyanitt sokszorosító grafikából mesterdiplomát is szerzett.

A művész képei számos hazai és külföldi köz és magángyűjteményben megtalálhatók. Munkássága során több, mint 20 díjat nyert el, tetőpontjaként 2012-ben megkapta a Munkácsy Mihály-díjat.