A Magyar Természetjáró Szövetség és konzorciumi partnerei gondozásában 2,7 milliárd forintos hazai és uniós támogatásból újult meg az Európában is egyedülálló, két és félezer kilométer hosszú, egybefüggő túraútvonal, az Országos Kékkör.

Az Országos Kékkör három része közül a legismertebb az Országos Kéktúra, amely a Kőszegi-hegységben található Írott-kőtől Hollóházáig tart. A nyugati országrészt járja be a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra (Írott-kőtől Szekszárdig), míg a keleti tájakat az Alföldi Kéktúra (Szekszárdtól Hollóházáig). Az emblematikus túraútvonalon évente 150 ezer turista fordul meg.

Az Unió a regionális operatív programok révén biztosította a felújításhoz és fejlesztésekhez szükséges keretet. A 2,7 milliárd forintos (9 millió euró) támogatás révén megtisztították a benőtt növényzettől a gyalogos utakat, helyreállították a forrásokat, az úton található kilátókat és pihenőhelyeket felújították, kerékpáros nyomvonalat jelöltek ki. Újrafestették a nyomvonalról tájékoztató kék jelzéseket, egységes információs táblákat helyeztek ki. Több helyen modern turistaszállásokat hoztak létre.

A magyarországi Országos Kékkör így olyan ökoturisztikai attrakcióvá vált, ami egyaránt igénybe vehető pihenési, rekreációs, üdülési és teljesítménytúrázás, sport céljára.

Nyugat-dunántúli fejlesztések

A Nyugat-Dunántúl régióban történt fejlesztések kapcsán összesen mintegy 50 kilométernyi szakaszt, ezen belül 8,3 kilométer kerékpáros útvonalat érintett a felújítás. Ennek keretében öt darab fedetlen, és további három fedett pihenőt alakítottak ki a túrázók kényelmére, valamint megújították három forrás környezetét is, Sümeg és Zalaszántó közelében. A projekt régióra eső költségvetése 97,2 millió forint, amiből 93,3 millió forint volt a hazai és uniós támogatás összege.

Kihelyezésre kerültek a turistákat informáló, modern tájékoztató táblák, újdonság az ún. Ranger-rendszer: az Országos Kékkört hasonló hosszúságú távokra bontották, ezek mindegyikének személyes felelőse lesz annak érdekében, hogy a felújítást követő állapotok minél tovább szolgálják a túrázók kényelmét. A Rangernek jelenthetők a kirándulás során tapasztalt károk - például a nyomvonalra dőlt fák - , aki mielőbb gondoskodik a helyreállításról.

 

AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA TÖRTÉNETE

Az Országos Kéktúra nemcsak hazánk, de Európa első hosszútávú turistaútja is. 1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az, akkor még 910 km-es, út dr. Cholnoky Jenő - a Magyar Turista Egyesület elnöke - kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turista vándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint öt évente tartottak volna jubileumi túrákat.

A Háborút követően 1952-ben - az akkori "MHK (Munkára, Harcra Kész)" illetve az "Ismerd meg hazánkat" mozgalom keretében - keltik új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya - Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére - 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedő összesen 25 szakaszra osztott 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelenik meg az első Kék-túra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint négyezren birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.

1961-re már valóban országos méretű a mozgalom, és megalakul az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kék-túra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely "Az Országos Kék-túra útvonala mentén" címet viselte.

Hollókő a Cserhátról

Később a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s "Másfélmillió lépés Magyarországon" címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kék-túra történetében. 7 évvel később ismét útra keltek és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a Dél-Dunántúli Kék-túra nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el "Még egymillió lépés ..." megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé "Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra" néven. Ezzel egyidőben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált "Kerekek és lépések ...", kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az "Alföldi Kék-túra" első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kék-túrát.

A Kék-kör útvonalát bejárva több helyi (megyei, tájegységi) túramozgalom is teljesíthető. A legrégebbi külön is túramozgalomként számon tartott túramozgalmak a Veszprém megyei Kék-túra, a Dorogtól-Nógrádig túra, illetve a Bükk-Mátra útjain túramozgalom. Az évek alatt fokozatosan kiépült Alföldi Kék-túra szinte minden szakasza önmagában is teljesíthető. Külön érdemel említést a Kohász Kék-túra. Az 1960-as évek óta teljesíthető túramozgalom útvonala az észak-magyarországi kohászvárosokat köti össze. Salgótarjántól Ózdon át Miskolc-Diósgyőrig vezet. Nyomvonala egy rövid szakasztól (Dédestapolcsány - Mályinka) eltekintve nem esik egybe a Kék-kör útvonalával. Hasonlóan önálló útja van a Balaton-felvidéki Kék-túrának, mely a badacsonyi hajóállomástól Pétfürdőig húzódik 94 km-en át. Ennél rövidebb de szintén említést érdemel a Börzsönyi Kék-túra mely Szobtól Nagybörzsönyön és Kemencén át, érintve Drégely várát Diósjenőig tart.

A szentbékkállai kőtengert is érinti a Kéktúra útvonala

A Kék-túra kapcsolata az európai túramozgalmakkal:

Itthoni kiépülésével párhuzamosan a 80-as évektől a Kék-kör útvonala fokozatosan integráns részévé válik az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. Előbb 1980. október 26-án a keletnémet (NDK), a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopane-ban határozatot hoznak az EB (Eisenach-Budapest) vagy más néven "Barátság" Nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek záró szakaszává válik az Országos Kék-túra keleti fele. Az évtized végére pedig, az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz válik E4 keleti végévé. Az akkori tervek messze esnek a mára megvalósult állapottól. Azóta az EB út megszűnt. Az E4 pedig magába foglalja a teljes Országos Kék-túra mellett az Alföldi Kék-túra észak-keleti szakaszát is, mely utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. A 90-es éveket beárnyékoló balkáni háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig Kék-körünk frissen elkészült dél-magyarországi szakaszai (Dél-Dunántúli Kék-túra, Alföldi Kék-túra) jöttek kapóra. 1998 nyarára elkészülnek a szlovén és a román határig tartó bekötő utak is. A "hivatalos" beiktatás azonban még 3 évet várat magára, amíg 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán végighalad a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája.

(dr. Rosztóczy András)
Forrás: kektura.eu

Hollókő vára

Kapcsolódó írásunk:

Másfélmillió lépés Magyarországon: állami kitüntetést kaptak a filmsorozat alkotói

2014.03.05. - 11:30 | vaskarika.hu / mtsz.hu - Fotók: mti, mtsz

Nemzeti ünnepünk alkalmából rangos állami kitüntetést nyújtottak át az Emberi Erőforrások Minisztériumának tükörtermében a Másfélmillió lépés Magyarországon c. film egykori alkotóinak. A kitüntetéseket Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől vehették át az érintettek.