"Azokban az osztályokban, ahol a tanárok élnek a szabad választás jogával a kötelező olvasmányok esetében, az olvasási hajlandóság is nagyobb."

Több tinédzser olvas, mint régebben, bár nem a klasszikus műveket. A fantasy műfajú könyvekre rákaptak a fiatalok - ezt tapasztalja Schiller Mariann, aki 30 éve tanít magyart középiskolásoknak.

Nagy Attila olvasáskutató szerint a Budapesten és a nagyvárosokban élő gimisek valóban többet olvasnak, mint régen, de ez nem mondható el általánosan minden fiatalról, sokan nem szeretnek vagy rendesen nem tudnak olvasni.

A tinédzserek körében is megfigyelhető egy olvasói elit, ugyanúgy, mint a felnőttekében. Általánosságban véve a gimnáziumba járó diákok többet olvasnak, mint a szakközépiskolában tanulók - ezt Pétefi Rita olvasásszociológus mondta a hirado.hu-nak.

Harry Potter hozta meg az olvasási kedvet

A Harry Potter-könyvek hozták meg igazán a fiatalok olvasási kedvét. J. K. Rowling regénysorozata eloszlatta azt a tévképzetet is, hogy a nagyon hosszú könyvektől irtóznak a tinik. A hét kötetből álló terjedelmes sorozatot is szívesen olvasták és olvassák most is - mondta Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja.

(MTI-fotó: Honéczy Barnabás)

Kedvencek

A lányok nagyon kedvelik a kilenc részből álló A Szent Johanna gimit, és még mindig népszerű A neveletlen hercegnő naplója című könyvsorozat, míg a fiúk inkább a fantasy könyvekért rajonganak. Rengeteg ifjúsági regény van, amit olvasnak. Népszerű például a Bradley, az osztály réme, az Emlékek őre, valamint a görög mitológiát megelevenítő Villámtolvaj is. A Vámpírnaplók, a Twilight és Az éhezők viadala című könyvet is falják a gyerekek annak ellenére, hogy régebbiek - mondta el tapasztalatait Schiller Mariann. 

A tíz legtöbbet kölcsönzött mű

	LÁNYOK	FIÚK
1.	SZENT JOHANNA GIMI	ÖRÖKSÉG
2.	VÁMPÍRNAPLÓK	SZENT PÉTER ESERNYŐJE
3.	MAXIMUM RIDE	EGY ROPI NAPLÓJA
4.	HŰVÖSVÖLGYI SULI	BARTIMAEUS
5.	AZ ARANY EMBER	ELVESZETT HŐS
6.	EGY ROPI NAPLÓJA	KŐSZÍVŰ EMBER FIAI
7.	SECRET CIRCLE	MAXIMUM RIDE
8.	ÜVEGVÁROS	TITOKFÖLDE
9.	BÁNK BÁN	BÁNK BÁN
10.	ÁBEL	CANDIDE

(2014.10.08-2015.10.08 között, a 14-18 éves lányok és fiúk körében. Forrás: Pest Megyei Könyvtár)

A tanárok dönthetnek a kötelező irodalomról

Az éhezők viadala trilógia kötelező olvasmány lett nálam - mondta Schiller Mariann. A könyv egyrészt népszerű volt a diákok körében, másrészt sok olyan tartalmi és a narratológiai jellemzővel bír, ami különösen alkalmas a tanításra. Profin megírt, népszerű regények ezek, sok gyereknél meghozzák az olvasási kedvet. Véleménye szerint elsősorban olvasókat kell nevelni, és a Magyartanárok Egyesülete nevében elmondta, hogy nincs meggyőződve arról, hogy ma feltétlenül Jókait kell olvasniuk a fiataloknak.

A tanároknak a kötelező irodalom megválasztásában egy bizonyos kereten belül van szabad mozgástere - hívta fel a figyelmet az olvasásszociológus. Péterfi Rita szerint nem feltétlenül kell A kőszívű ember fiait kiadni kötelező olvasmányba, az néha még egy felnőttnek is kihívás. Azokban az osztályokban, ahol a tanárok élnek a szabad választás jogával, az olvasási hajlandóság is nagyobb - tette hozzá.

Kölcsönhatásban a filmváltozattal

Vannak fiatalok, akik a történet megfilmesítése után veszik kezükbe a könyvet, mert érdekli őket a részletesebb sztori. A Harry Potterrel és Az éhezők viadalával is ez történt. Vannak, akik azért nézik meg a filmet, mert korábban olvasták a könyvet, de vannak, akik azért olvassák el, mert látták a filmet - mondta az olvasásszociológus, aki szerint a könyvek és a filmek egy oda-vissza folyamat, kéz a kézben járnak.

Budapest, 1977. február 3. Szerencsi Éva a Szabó Magda regényéből, Zsurzs Éva rendezésében készülő Abigél című film jelenetében. A női főszerepeket Szerencsi Éva és Piros Ildikó alakítja. (MTI-fotó: Friedmann Endre)

Kvázi filmforgatókönyvként alkotja már az írás pillanatában sok szerző a könyvét - ez ma megfigyelhető az olvasásszociológus szerint, aki hozzátette: 45 évvel ezelőtt Szabó Magda nem így írta meg az Abigélt, de már akkor is megfigyelhető volt, hogy a történet a megfilmesítése után keresettebb lett, sokan akarták elolvasni az ifjúsági regényt.

„Skimming" - érdekes változás az olvasásban

Az olvasásszociológus felhívta a figyelmet egy érdekes változásra. A szépirodalmi szövegek olvasása mellett megjelent, és egyre inkább jelen van az információszerző, azaz a „skimming" olvasás. Ez a szöveg felületes átfutását és kizárólag a lényegi információra összpontosító olvasást jelenti, például az internetes információszerzésnél tapasztalható ez.

A nagy dilemma, örök kérdés

Örök kérdés, hogy kinek a felelőssége az olvasás megszerettetése a gyerekkel. Sok szülő úgy gondolja, hogy ez az iskola feladata. Ez a szülői nézet Nagy Attila olvasáskutató szerint téves.

„A családban alakul ki, ott dől el, hogy a gyerek megszereti-e az olvasást vagy nem" - véli a kutató, aki szerint minden a beszélgetéssel, a meséléssel, az énekléssel és a zengő szójátékokkal kezdődik. Ha ilyen közegben cseperedik a gyerek, akkor iskolába már a könyvek iránti természetes érdeklődéssel megy.
Szombaton tartják immár 3. alkalommal az Olvasás éjszakáját. Könyvbemutatók, irodalmi játékok és zenés programok is várják az érdeklődőket számos helyszínen Budapesten és vidéken.
Ezen a véleményen van Péterfi Rita olvasásszociológus is, aki szerint nulla éves kortól, azaz a gyermek születésétől kell elkezdeni kialakítani az olvasáshoz való pozitív viszonyt. A szakember szerint nagyon fontos, hogy „beszélő környezet" vegye körül a gyereket, mert „olvasó felnőtt a történelem iránt fogékony gyerekből lesz".

Sokan küszködnek az olvasással

Nagy Attila olvasáskutató az árnyoldalra is rávilágított. Ha az ország egészét nézzük, akkor azt látni, hogy minden évben a 14-16 évesek legalább 10 százaléka nem jár iskolába, a 8. osztályt sem tudták elvégezni. Korai iskolaelhagyók, mert nehezen vagy alig-alig tudnak olvasni. Ennek a korosztálynak a 20 százaléka funkcionális analfabéta, azaz sem olvasni, sem írni, sem számolni nem tudnak megbízhatóan.

Empátia, nyitottság, érzékenység - erre jó az olvasás

Érdemes az olvasás szeretetére nevelni a gyereket. Nemcsak hogy gazdagodik általa a fiatalok szókincse, hanem fontos kérdésekkel szembesülnek az olvasás által. Empatikusabbak, nyitottabbak, a világra érzékenyebb felnőttek válnak belőlük. A könyvek által jobban megértenek és átlátnak majd helyzeteket, a problémamegoldásuk, a konfliktuskezelésük és az önismeretük is fejlettebb lesz azoknak, akik fiatalon olvasással is töltik szabad idejüket.