Az okleveles élelmiszeripari mérnök, táplálkozáskutató és táplálkozástudományi tanácsadó fontos feladatot vállalt fel: tevékenységének fő célkitűzése évek óta az egészségtudatosság szemléletmódjának elmélyítése. Hisz benne, hogy helyes életvezetéssel és étrendi szokásokkal, természetes módszerekkel mindannyian felvehetjük a küzdelmet az életminőséget rontó betegségekkel, erősíthetjük szervezetünket a külső hatásokkal szembeni ellenállásban és a stresszhez való alkalmazkodásban.

Előadásaiban a prevenciót és a személyes felelősséget hangsúlyozza, táplálkozás-élettani elveket, biokémiai ismereteket közvetít közérthető formában. Ok-okozati összefüggéseket tár fel, de konkrét gyakorlati tanácsokat is ad hallgatóságának. Így volt ez Szombathelyen is. Jól szerkesztett, érdekfeszítő előadásában rámutatott az emésztőrendszer belső összefüggéseire, a szervezet bioritmusára, és alapvető táplálkozási tanácsokat adott.

Elhivatottságának komoly támogatást, iránymutatásainak népszerű fórumot ad mind a mai napig a Class FM E-mentes övezet című műsora. Minden egy egyszerinek gondolt meghívással kezdődött; a műsor hallgatottsága azonban olyannyira felszökött, hogy a műsorszerkesztők próba elé állították a vendéget. Csupán véletlen, vagy tényleg ekkora érdeklődést váltanak ki ezek a témák az emberek körében? Tóth Gábor kiállta a próbát; az E-mentes övezet állandó rovattá lépett elő a rádió életében, s népszerűsége két éve töretlen.

Tóth Gábor, az élelmiszeripari mérnök az élelmiszeripar legelhivatottabb és leghitelesebb hazai kritikusa. Ő az, aki be meri vallani, hogy egy élelmiszermérnök feladata nem más, mint hogy azon dolgozzon, hogy a fogyasztó lehetőség szerint jobbnak becsülje a terméket, mint amilyen az valójában. Az előadó Kennedyt idézte: „Régen az volt a fontos, hogy ki vagyok; ma az, hogy kinek látszom."

S mert az ember ily módon megváltozott, megváltozott az élelmiszer is, amelyet előállít és elfogyaszt. Ennek következtében ma már az ember a legszennyezettebb szervezetű élőlény a Földön, aki - a túlzó mennyiségű táplálékfogyasztással, a minőségi táplálék hiányával, a mozgásszegény életmóddal, az egészségkárosító szenvedélyekkel, a minőségi alvás hiányával - rendszeresen lépi át saját testének küszöbértékeit. A szervezet számára pedig minden egyes ilyen túlkapás stresszt jelent.

Selye János Életünk és a stressz című klasszikus művében rámutat arra, hogy minden emberi szervezetnek van egy stresszhatára. Ha a szervezet ezt a stresszhatárt átlépi, megbetegszik. A régi korok emberei azzal, hogy szalonnát ettek, nem lépték át a stresszküszöböt. A szalonna nem betegítette meg őket, mert a felkelő nappal keltek és a lenyugvó nappal ők maguk is nyugovóra tértek, mert életük része volt a mozgás, mert harmóniában éltek a természettel, és mert nem zsákmányolták ki saját szervezetüket. Számukra az étkezés nem egy szenvedéllyé váló aktus volt; azért ettek, hogy éljenek, és nem azért éltek, hogy egyenek. Ma már másként van. Ha derű, ha ború, mindig van okunk az evésre.

A káros anyagoknak csaknem háromnegyede ma a táplálkozással jut szervezetünkbe - mutatott rá az előadó a döbbenetes adatra. Az általunk megvásárolt készételek, a látványpékségek ínyencségei, a gyorséttermek menüi, az élelmiszeripar töretlenül népszerű, adalékanyagokkal feldúsított és kicsinosított termékei szépek és kívánatosak ugyan, de gyakran fogyasztásra alkalmatlanok. Mert messze nem azok, mint aminek látszanak.

Az élelmiszeripar tévútra tért. Hamis élelmiszerekkel etet minket. Neves szakemberek megvásárlásával, népszerű személyek ajánlásával, professzionálisan kialakított rendszerben, tudományos érvekkel, szakmai szóhasználattal, a legkülönfélébb árképzési stratégiákkal, akciókkal és beetetési módszerekkel egyszerűen átdobnak bennünket a palánkon.

Ám nemcsak az ipar a hibás. Mi, fogyasztók is azok vagyunk. Az élelmiszer rabjává váltunk. És a láncokat soha nem könnyű elhajítani.

Az utóbbi időben a média kedvelt - gyakran komoly kritikát kiváltó - témája a menzareform. A törekvés jó - vallja a táplálkozástudós -; a hiba nem abban keresendő. A hiba ott van, hogy hagyományos ételeken felnőtt, mindeddig hagyományos ételeket készítő, szakmai képzésük során a hagyományos ételek elkészítését elsajátító emberektől, az egészséges ételek elkészítésére irányuló képzés nélkül várják a változtatást. Az egészséges ételek is finomak, ha jól vannak elkészítve. De ezt is tanulni kell. S ha az étel egészséges és ízletes, s az ember - felnőtt és gyerek egyaránt - megszokja az egészséges táplálkozást, akkor az nem lesz számára gyötrelem.

S hogy mi kell a változáshoz? Ami minden más kitűzött cél eléréséhez kell: információ, idő, akarat, motiváció, céltudatosság, gondolkodás és döntés. Ha mindezek megvannak, és megértettük az egészségtudatos élet belső összefüggéseit, ok-okozati viszonyait, akkor ráléphetünk a változás útjára. Ne hagyjuk, hogy mások (például az élelmiszeripar mágnásai) éljék helyettünk az életünket!

Tóth Gábor a tudomány és életmód sorozatban eddig megjelent könyvei: Az E-számokról őszintén; Candida és allergia kalauz; Ne veszítsd el a csontjaidat!; A kézben tartott idő; Beteg táplálékaink; Génháború; Hogyan védekezzünk világjárványok idején; Édesítsünk okosan.