A Heki nem jön ki

120 évvel ezelőtt született az a piarista szerzetes, fizikatanár, aki csaknem negyven, főleg fizikai jelenségekkel kapcsolatos könyvet írt, közben a magyar televízióban és rádióban elsőként készített a természettudományt népszerűsítő műsort. Öveges József, vagy ahogy a tévénézők megszokták, Öveges professzor egyik legismertebb kísérletének alanya Heki volt. A rezonanciakutya mozgásának magyarázata a következő: a ház papír fala a hanghullámok terjedésének következtében megrezdült, ami miatt a falhoz rögzített könnyű lemezke rövid időre kilendült eredeti helyzetéből, ezzel megszakítva az áramkört, a rugó pedig kilökte Heki kutyát.

Öveges József professzor kísérletezik. (Az otthonában.)

A kísérletnek mindig örülni kell

Öveges professzor népszerűségének titka azonban ennél jóval összetettebb. Ugyanazokat a kísérleteket mutatta be, mint kollégái, de olyan látványosan, ahogy ő elmagyarázta, kibontotta, mit látunk, senki nem tudta. Olyan kérdésekre kereste a választ, amelyek a mai napig foglalkoztatják a tudomány iránt érdeklődőket, jellegzetes hanghordozásával, gesztusaival pedig arra törekedett, hogy a fizikát minél hétköznapibb jelenségeken keresztül értesse meg környezetével. Nagyon jó szeme volt ahhoz, hogy a játékban meglássa a fizika törvényeit, ráadásul minden mozdulatában érződött, hogy szereti, amit csinál. Az volt a hitvallása, hogy mindig örülni kell a fizikai kísérletnek a bemutatón, érezni kell a gyereknek, milyen fantasztikus dolog, amikor meg tudjuk fogalmazni, mennyire gazdag a természet. Tudta, hogy a kísérleteknek rendkívül nagy motiváló hatása van, az, hogy az ember a saját kezével kipróbálhat, kitapinthat valamit, nagyobb kedvet ébreszt, és a tanulást is segíti.

Esernyő helyett könyv

Öveges professzort a televízió tette ismertté, szinte minden lakásba beköltözött a kísérleteivel, de a fizika iránt érdeklődők már az '50-es évek előtt is különleges egyéniségnek látták őt. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a diákokkal megszerettesse a fizikát, írt tankönyveket, ezeket is rendkívül közérthető nyelven, de elsődleges célja a tudomány népszerűsítése lett. Az időjóslás és időhatározás című legelső könyvét 1929-ben tatai piarista tanárként írta. A kiadó igazából nem bízott a könyv sikerében ezért kétezer előfizetőt kellett összegyűjtenie. Öveges ekkor a tatai lapban egy hirdetést adott föl, amelyben arra buzdította az olvasókat, adják el esernyőjüket, és vegyék meg az időjóslás és időmeghatározás című könyvet.

 

Az adakozó tudósember

Az ország tanítója a Kossuth-díjat is megkapta, de rendkívül szerényen és visszafogottan élt. Mindössze egy váltóruhája és egy pár inge volt. Mindent a szegényeknek adott, a Kossuth-díjjal járó pénz felét is. Nem volt köztudott, hogy piarista szerzetes, a televízióban a 100 kérdés 100 felelet című műsorban mint Öveges professzor szerepelt. Ezekre az előadásokra rengeteget készült, az élő adás miatt ugyanis nem lehetett hibázni, a kísérletnek sikerülnie kellett....

A 120 évvel ezelőtt született Öveges József pedig aktuálisabb, mint valaha. A fizikus szerzetes, keresztény emberként komolyan gondolta, hogy a világot isten teremtette, keresztény tudósként pedig úgy gondolta, hogy az a dolgunk, hogy a világ ismeretlen titkait fölfedezzük.