Üvegfestő Iskola és lovascoaching - Vadász Orsolya üvegfestő művész élete és munkássága
Képgaléria megtekintése2024.05.28. - 17:30 | Szipőcz Judit
Vadász Orsolya üvegfestő művész egyéniségével és megjelenésével üde színfoltja a sümegi régiónak. A falu határában él egy kis mobilházban legkisebb fiával. Elmondása szerint ezt a szellemi, lelki szabadságot nem cserélné el egyetlen milliomos életével sem. Tudatossága, letisztultsága mögött azonban rengeteg munka és küzdelem áll. Interjúnkban művészi pályafutásáról, valamint a kezdetekről, a gyermekkori művészi érdeklődés kialakulásának hátteréről, jövőbeli terveiről kérdeztük Orsit.
Honnan indult el az életed, hol volt az a pont, amikor felkiáltottál, igen, ez volt mindig a vágyam? Mikor és hogyan fogalmazódott meg benned az Üvegfestő Iskola gondolata?
Nagyon nagy szerencsém volt, ugyanis mindkét nagymamám kézműves, textilrajzoló illetve textilfestő, apukám pedig keramikus volt, az egyik nagymamám még könyvkötészettel is foglalkozott. Már gyermekkoromban magamba szívtam az önellátás, a mindent önmagunknak elkészítünk elvét. Családom a subázás, kötés, horgolás, hímzés rejtelmeire mind-mind megtanított. Akkoriban még nagy divat volt a zacskós tej. Nagy kedvencem volt a tejeszacskó felvágott csíkjaiból kötött lábtörlő. Gyakorlatilag tejeszacskón tanultam meg kötni. Alkotásaink során családom minden egyes tagja szem előtt tartotta, hogy amit EGYÜTT alkotunk, maradandó legyen.
17-18 éves koromban találkoztam először az üvegfestéssel, egy balatoni nyaralás mementójaként. Egy törött tükröt kellett elvinnünk az üvegeshez, ahol egy idős bácsi üveget festett. Akkor még félig gyerekként sertepertéltem az üveges műhelyben, mígnem az úr rám szólt, hogy inkább üljek le és fessek! Ez az üveges akkor már nem a Róth Miksa-féle ólomüveg technikával dolgozott, hanem már egy modern folyékony alapanyaggal. Ezután kaptam kedvet az üvegfestészethez.
Azokban az időkben, a budapesti Petőfi Csarnokban minden évben megrendezésre került a kreatív vásár, ahová én már úgy mentem üveget festeni, hogy kikontúroztam különböző rajzokat, mintákat, melyeket a helyszínen ki lehetett festeni. Akkoriban kezdtek felvirágozni a kreatív hobbi üzletek, ahol már fellelhetőek voltak ezek az üvegfestékek. A budapesti kreatív vásáron ismerkedtem meg a Pentart nevű céggel. Ők akkor kezdtek igazán felfutni, a festékforgalmazás előtt ragasztószalag gyártással, textilnyomással foglalkoztak. Elkezdtünk együtt dolgozni.
Később megjelent üzleteikben is az alkoholbázisú üvegfesték. Engem közben sodort az élet. Elkezdtem műkörmözni, amely szintén megalapozott egy olyan más területről hozott technikai tudást, melyet be tudtam építeni az üvegfestészetbe, hiszen a pici aprólékos mintákat a műkörmökre kizárólag nagyon vékony ecsetekkel lehetett felvinni. A Pentart-tal nagyon sokat dolgoztunk együtt, az én javaslatomra több különböző színt, csillámos üvegfestékeket dobtunk a piacra. Majd elsodort az élet Németországba, ott felépítettem egy kreatív boltot, ott egy kicsit eltértem az üvegfestéstől, mert új kihívásokat kerestem, mindent meg akartam próbálni. Németországban a pandémia erősen beleszólt - nagyon pozitív értelemben - életem addigi folyásába. Németországban a „Maradj Otthon" elég komoly formákat öltött. Az üzletek fél évre bezártak, nagyon sokáig nem volt az iskolákban tanítás, otthon voltunk a gyerekekkel. Eljött az életemben a befelé fordulás időszaka, hogy rendszerezzem, mit is szeretnék valójában az élettől. Egy nagyon komoly jövőtervezés gondolata fogalmazódott meg akkor bennem, intenzíven foglalkoztam a tudatossággal, nem kifelé, hanem befelé tekintettem. Nem a külvilág zajára, elvárásaira figyeltem, hanem a belső megérzéseimre, arra, aki valójában vagyok. Életem eme mozzanata alapozta meg bennem Üvegfestő Iskola megteremtését.
Néhány hónapja tértél haza Németországból. Hogyan esett éppen Sümegcsehire a választásod? Hogyan ismerkedtél meg a Papp családdal, és váltál Sümeg kulturális életének tiszteletbeli tagjává?
Másfél évvel ezelőtt megismerkedtem egy hölggyel, aki a webáruházamból vásárolt festéket. Mivel teljesen új vásárlóként 60 darab festéket vásárolt tőlem, felhívtam, hogy tudja-e milyen festék, hogy nem használható akármilyen felületen. Az üvegfestés tapasztalatot és sok ismeretet igényel. Nemcsak nehéz technika, de nem is olcsó, nem szerettem volna csalódást okozni senkinek. A hölgy elmesélte, hogy fest a gyerekekkel, mellette pedig lovakkal foglalkozik Sümegcsehiben, így ismerkedtem meg Goldschmied Andreával, a Pici Paci Lovasudvar üzemeltetőjével. Ebből a történetből egy olyan mély baráti kapcsolódás alakult ki, hogy Andrea kérésére hazaköltöztem fiammal Németországból. Amióta a Papp család megvetette a lábát Sümegen, fellendült a városban a kulturális élet. Úgy érzem, az emberek közül egyre többen fordulnak vagy fejlődés, vagy kikapcsolódás, feltöltődés szempontjából a művészetek, a kultúra illetve a hagyományok, a gyökereik felé.
A Papp családot Andi révén ismertem meg, ő ismerte Papp Ica nénit, a Várcsárda vezetőjét. Ica néni elmesélte a sümegi vár történetét, hogy mai színvonalára a Papp család emelte, új miliőt emelve ezzel Sümeg városának. Andival kértünk egy időpontot Papp Imre várkapitánytól és Böjte Évától, a Kapitány Hotel ügyvezető igazgatójától. A megbeszélésen Papp Ica néni is jelen volt. Szerettünk volna a hotelben egy kiállítást nyitni az Üvegfestő Iskola alkotóinak munkáiból. Papp Imre javaslatára a sümegi várban lehetett megtekinteni a tárlatot, hiszen ott volt egy erre a célra kialakított gyönyörű terem. Papp Imrének csupán annyi kérése volt, hogy a vár stílusához illeszkedjenek a kiállított képek. 70 kép szerepelt az üvegfestő alkotók munkáiból, melyekből eladásra is került.
A modern üvegfestészet weboldalán rendszeresen megtekinthetőek az eladásra szánt képek. Egyik képünket a sümegi önkormányzat vásárolta meg, a kép Sümeg város címerét ábrázolja.
A Kapitány Hotelben nagyon sok kézműves program várja az érdeklődőket. A különböző ünnepnapokon a vendégeik számára üvegfestő foglalkozásokat tartok, sőt a hotel bejárata mellett található kis kirakatban megtekinthető néhány képem, tehát lelkiekben mindig ott vagyok a vendégek érdeklődő-rácsodálkozó tekintetében. Remélem maradandó élményt tudok nyújtani a sümegi látogatók, turisták számára.
A Múzeumok Éjszakája alkalmából, 2024-ben lámpás felvonulást szervezünk a sümegi várba, az Üvegfestő Iskola lámpásai fogják megvilágítani a vár belső udvarát.
Rövidtávú terveim között szerepel egy galéria is, melyben állandó kiállítások lesznek az üvegfestő alkotók munkáiból.
Az üvegfestészet, mint művészeti ág nem túl elterjedt. Hogyan zajlanak tanfolyamaid az Üvegfestő Iskolában, hogyan viselkednek ezek a hobbifestékek munka közben, milyen technikai háttere van a különböző képeknek?
A legfőbb mottóm, hogy nem én, hanem MI. Az Üvegfestő Iskola nem arról szól, hogy Orsi tanít, hanem, hogy MI, résztvevők tanítjuk egymást. Megosztjuk egymással tudásunkat. Szeretettel, figyelemmel közeledünk egymás felé. A tanfolyamaimon alkotó emberek munkáiból kiállítást hozunk létre, ami megint nem arról szól, hogy Orsi kiállít, hanem, hogy MI kiállítunk. Kiállításainkból készítünk egy könyvet, egy maradandó emléket. Az Üvegfestő Iskola egy évben több kiállításon is részt vesz.
Az üvegfestés alaptechnikája, hogy két kontúrvonal közé, un. „cellák" közé töltjük be a festéket. Magához a kontúrozáshoz nem szükségeltetik különösebb rajztehetség, hiszen a mintát az üveg alá helyezzük, így a motívum már adva van. Az üvegfesték egy málnaszörp sűrűségű festék, mivel nagyon folyékony, ezáltal porszárazra 24 órán belül, karcmentesre három hónapon belül szárad. Száradás után nem igényel külön felületkezelést, hiszen a festék gyönyörűen dominál az adott munkafelületen, olyan hatást keltve, akár a régi ólomüvegek. Mivel híg festékről beszélünk, ebből adódóan csak síkban visszük fel a felületre.
A Pentart tulajdonosa, Holczer György, Gyuri bácsi azzal ugratott, hogy Orsika, ha magától egyszer vért vesznek, üvegfesték fog folyni az ereiből. Azt válaszoltam erre, hogy oké, de akkor már a vörösbor színű festék legyen. Egyik legkedvesebb színem.
Mint említetted tanultál rajzelemzést, elvégeztél egy asszisztált lovascoach terápiás tanfolyamot, jelenleg művészetterápiát tanulsz, mindemellett vezeted az Üvegfestő Iskolát. Hogyan szeretnéd ezeket a sokoldalú elfoglaltságokat mind ötvözni, harmonizálni munkád során? Az egyes módszerek hogyan segítik, fejlesztik az emberi képességeket? Mi az, amit át szeretnél adni az embereknek?
A lovascoaching esetében az a legfontosabb, hogy a lovak nem ítélkeznek, ők csupán reflektálnak azokra a belső gondolatainkra, érzéseinkre, melyek talán csak a tudatalattinkban vannak jelen, és a lovasterápián ütköznek ki igazán. Fontos a lovakkal végzett közös munka alkalmával a határozottság. Mi irányítunk, nem a lovak irányítanak minket. Ha bizonytalanok vagyunk, nincs önbizalmunk, ez a lovat is megállásra készteti. De ha tudjuk, hogy mit akarunk az élettől, mit várhatunk el magunktól, a ló is bátran követ majd minket.
Célom egy olyan művészetterápia felépítése, amelynek célja az önismeretre az önfejlesztésre való képesség kialakítása a rajzelemzés, üvegfestészet, művészetterápia valamint a lovascoaching együttes eszközeivel. Kimondottan 14 év alatti gyermekekkel szeretnék foglalkozni, akiknél válás, netalántán haláleset következtében csonka maradt a család. Ezt minden esetben anya-gyermek közös alkotó terápiájaként képzelem el.
Egy szép, igényesen kialakított mobilházban élsz. A természet szeretete hozta ezt, vagy talán jó időnként kiszakadni rohanó világunkból és venni egy mély levegőt a panoráma, a zamatos gyümölcsök, vagy éppen a fák, növények illatának bűvkörében?
Amikor Németországból hazajöttem a sümegi kiállítás megrendezése miatt, arra gondoltam, erre a két hétre megteszi ez a 35 m2-es kis mobilház is Andi szőlőbirtokán. Amikor végleg hazaköltöztünk, legkisebb fiam kijelentette, hogy én oda költözöm, ahová szeretnék, de ő innen el nem megy. Itt a hatalmas szőlő, alattunk a völgy, a varázslatos naplementék. 150 méterrel lejjebb található a Pici Paci Lovasudvar és Műhely, ahol a tanfolyamaimat is tartom. Fiam iskola után a Lovasudvarba jön hozzám, délután négy óra magasságában, ugyanis Anditól kapott egy kis pónilovat. Így napom majdnem kétharmad részét a birtokon töltöm. Úgy érzem, ha kerülőkkel is, de megtaláltam utamat ebben az életben.
Köszönjük Orsi, hogy megosztottad velünk kalandos életed, további hosszú távú sikereket, jó munkát, sok boldog alkotót kívánunk Neked!
Kapcsolódó írásunk:
A vár, amit egy család folyamatosan épít - A sümegi várkapitányné mesélt a vár történetéről
2024.05.19. - 00:45 | Szipőcz Judit

"Sokszor mondom Imrének, hogy amikor gyerekkorában a várban szórakoztak egymással a gyerekek, és legurították, ledobálták a köveket a várból, azokat mi most visszaépítjük. Régen legurította, most visszaépíti. (..) Imre és a család álma, hogy ezt a várat visszaépítsük a XVI. századi állapotának megfelelően, ami már a kápolnától egészen a köves bástyáig megvan. De a város felőli oldalt is szeretnék teljesen felépíteni" - Elképzelni sem tudjuk, hogy valójában mennyi idő, energia, család-, történelem- és hagyományszeretet rejtőzik a sümegi vár mai falainak kövei között. Papp Imre és családja olyan elkötelezettséggel, hivatástudattal épít egy állami tulajdonban lévő várat, mint aki a jövő nemzedéke számára szeretné megteremteni az újvilág hét csodájának egyikét. Papp Imre sümegi várkapitányt Gulyás Gergely 2023 augusztusában Magyar Köztársasági Érdemrend Kitüntetésben részesítette a sümegi vár érdekében végzett több évtizedes kitartó és állhatatos munkájáért. Feleségével, Papp Imréné Krisztinával beszélgettünk.
Új hozzászólás