A Ság hegy Vas megye azon természeti ajándéka, melyet nem elég egyszer látni, megszállott fotósoknak pedig szinte állandó témát kínál e vadregényes tanúhegy. Év végén ráerősítettünk erre a tézisre, és egy vezetett, a Vulkánparkból induló téli túrát tettünk az évek során szívünkhöz nőtt "tűzhányón". Sajnos a havasSÁG látványa elmaradt, ám így is egy kellemes két órát töltöttünk a hegy vonzásában.

A Ság tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesalján található, 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött. A környező síkságából 150 m-re kiemelkedő hegy egy 5 millió éves tűzhányó maradványa. A tanúhegy lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll.  

Egyik túránk során azt írtuk, hogy "a hegy egy délután alatt kényelmesen bejárható, kis pihenőkkel. Az erre kialakított pihenőhelyek européer küllemmel és minőséggel keltenek bizonytalanságot a turistában: tényleg Magyarországon vagyok? Remekül eltalált, látványilag frekventált helyekre pozicionálták a padokat, ezek közül is a platókra helyezettek talán a leghangulatosabbak: itt unikális bája van a naplementekor elfogyasztott müzliszeletnek és a hozzá legurított energiaitalnak. Főként a plató szélére kiállva érzi az ember, hogy "szárnyakat kap"..."

Ha egyénileg vállalkozunk a hegy felfedezésére, akkor figyeljünk rá, hogy a sodronnyal szegélyezett ösvények nagyon kis nyomszélességűek, amit tovább szűkít a burjánzó növényzet. Ha a kráter ezen részén túrázunk, ajánlott azt zárt ruházatban (hosszúnadrág és felső) tenni a szúrós cserjék miatt. Érdemes a szintén kis nyomszélességű, szirtekre, kisebb csúcsokra felvivő utakat is bevállalni - csakis saját felelősségre! -, akár a kaland, a kihívás miatt, akár az elénk táruló látvány kedvéért. 10-30m-es "mászásokról" beszélünk, de leírhatatlan egy-egy ilyen szikla tetején ülni, szétnézni onnan.

Természetesen a csúcs "meghódítása" a legbizsergetőbb élmény. Mindössze pár perc a feljutás a homokos-hamus talajon (télen jóval szilárdabb ez a talaj a talpunk alatt). De az igazi döbbenet a Ságban az, hogy azon a 279m-es csúcsponton olyan nyugalmat érzünk, mintha a Machu Pichu tetejéről néznénk szét... Kiszáll belőlünk minden feszültség, minden napiharc, szinte idilli békességet kötünk a világgal! Ez benne a szép - a krátermély zöldje és szürkesége, s az a fehér kis csúcsot jelző kő, amire leülve és onnan szétnézve "magasról" teszünk a világra!

Érdemes egy családi kirándulást tenni a hegyre! Gyermekeknek igazi kaland, felnőtteknek jóleső fáradtság bebarangolni a jól jelölt és szegélyezett ösvényeken a tájat! /BLH/

A Ság hegyi vulkán egy 5 millió évvel ezelőtt kitört tűzhányó maradványa. Az aláhulló vulkáni porból keletkező tufarétegekre bazaltkőzetté dermedt láva települt. Ez a fokozatosan pusztuló lávapajzs tanúhegyként őrzi az alsóbb laza képződményeket.  

A hegy keletkezéséről az öregek ezt mondották:

„Ság hegyet biz az alsósági ördögök építették. Egyszer Lucifer az ördögök fejedelme tüzes lovával vágtatott végig a Kemenesen, az erdős, sík gyönyörű vidéken. Igen megtetszett neki a táj. Szeretett volna gyönyörködni benne, hogy ültő helyében láthassa az egész vidéket. Megparancsolta hét ördögének, hogy hordjanak össze sok követ, építsenek hegyet. Az ördögök széjjelrebbentek. Hét nap hét éjjel megállás nélkül hordták a követ. A hetedik nap éjjel Lucifer már belátta az egész vidéket. Belefújt a sípjába és lekiáltott az ördögöknek, hogy hagyják abba a kőhordást. Erre az ördögök, ahol érte őket a parancs kiöntötték kötényükből a követ és felszaladtak Luciferhez a hegyre. Így keletkezett a Ság hegy és a Kemenesalján lévő hét kisebb halom."

Nos nézzük meg mi is a valóság. A kettős csonka kúp egy „alig néhány százezer évig" működő tűzhányónak a maradványa A hegy mozgalmas geológiai története mintegy 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a föld kéregmozgásai létrehozták a balatoni vulkánsort és annak legnyugatibb tagját a Ság hegyet.

A csaknem 100 m vastag bazalttakaró megvédte a könnyebben málló rétegeket a lepusztulástól, így maradt meg 291 méter magas tanúhegyként. A hegy mai alakja az 1910-ben megindult bányászat következménye.

A hegy nemcsak csodálatos természeti képződmény, hanem gazdag régészeti lelőhely is. A hajdan mocsárvidékkel körülvett, meredek falu vulkanikus kúp már időszámításunk előtt természetes erődként nyújtott védelmet és otthont a neolit-, a bronz-, és a vaskor népeinek. A római Pannónia lakói már szőlőt termesztettek a hegyen. A középkorban Ságsomlónak nevezték, és a helyi monda szerint egy félig elkészült vár maradványait rejtette. II. (Vak) Béla király ugyanis várat szeretett volna itt építtetni, de tanácsadói le akarták beszélni róla. Miután a király nem engedett, azt bizonygatták neki, annyira magas a hegy, hogy lehetetlen ott építkezni. A még most sem meggyőzhető vak uralkodót aztán addig vezették körbe-­körbe a hegyoldalban, amíg elfáradt, és letett tervéről.

A rendszeres kőbányászat során előkerült mintegy 9000 darab régészeti leletből a bánya tulajdonosai magánmúzeumot rendeztek be. A tárgyakat Dr. Lázár Jenő a bányatársaság egyik tulajdonosa restauráltatta. „A Lázár gyűjtemény" sokáig Celldömölk egyik nevezetessége volt, melyet 1949-ben a Magyar Nemzeti Múzeum vett kezelésbe. Az eredeti kiállítás egy része, ma a Sághegyi Múzeumban látható.

A kiállított bronzkori emlékeken, és a bortermelés eszközein kívül az Eötvös-inga másolata is megtalálható a múzeumban.

1891-ben Eötvös Lóránd hat helyen végzett méréseket két tanársegédjével. A mérések hitelesítéséhez ideális hely volt a Ság-hegy szabályos alakja, mivel számításokkal is igazolni tudták a mérések valódiságát. 

A hegyen 1910-ben megindult bányászat jelentős változásokat hozott. Megnyitásától 1958-as megszűnéséig Közép-Európa egyik legjelentősebb bányájaként működött. Ezen idő alatt mintegy 1,7 millió vagon követ termeltek ki, és a hegy jelentős részét lebányászták. A kitermelés után viszont egy csodálatos természeti látványosság maradt ránk, amit ma mindenki csak kráterként ismer. A bányászat következtében betekintést nyerhetünk a hegy belsejébe. A bazaltkitermelés folyamán láthatóvá vált a vulkán egykori krátere, ezáltal bemutatható lett a hegy 5 millió éves geológiai története.

 
A Ság hegy természeti és tudománytörténeti értéke mellett tájképi értéke és szépsége is egyedülálló. 1975-ben nyilvánították védetté, és ezzel létrejött Magyarország egyik legkisebb és Vas megye első természetvédelmi körzete, amely az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. A Ság hegyen számos olyan növényfajjal találkozunk, amelyek Nyugat-Dunántúl más vidékein ritkán fordulnak elő (tavaszi hérics, leánykökörcsin stb.) Jellegzetes a hegy madárvilága: vércsék, baglyok, rendszeresen fészkelnek itt, de megfigyelték már a kuriózumnak tekinthető kövirigó jelenlétét is. E nem mindennapi érték könnyebb megismerésének segítségéül 1989-ben megnyitották a madártani és geológiai tanösvényt.

Nem feledkezhetünk el a Ság hegy már messziről látható emlékművéről, a Trianoni keresztről. Az 1920-as Párizs melletti Kis- Trianon Kastélyban aláírt, Magyarországot megcsonkító békeszerződésre emlékeztetve, 1934-ben avatták fel. A költségeket a környező községekben folytatott gyűjtés és a bányatulajdonos nagylelkű adományai fedezték. A kereszten a következő felirat olvasható:

NAGYMAGYARORSZÁGÉRT Kemenesalja népe 1934.

A kereszt napjainkban díszvilágítást kapott, így az utazó most már éjjel is láthatja ezt a monumentális emlékművet, mely a trianoni békediktátum legnagyobb magyarországi emlékeztetője. /Forrás: celldomolk.hu/

A Geológiai Tanösvény táblafeliratai itt olvashatók