Az utóbbi tíz évben akkora bringás boom ment végbe Magyarországon, amelyre az egész világ felfigyelt, európai felmérések szerint a harmadik legkerékpárosabb nemzet vagyunk (első Hollandia, második Dánia), a BKK adatai szerint pedig az elmúlt húsz évben a belvárosban 11-szeresére nőtt a kerekezők száma - mondta el a Napközben szerdai adásában Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője. Abelovszky Tamás, a Bringa Akadémia programvezetője ugyanitt arra hívta fel a figyelmet, hogy a már bringán, illetve most újonnan bringára ülők tisztában legyenek azzal, milyen szabályok vonatkoznak rájuk, és valamiféle gyakorlati képességfejlesztésben is részt vehessenek. A „robbanás" előtt nagyon sokan nem kerékpároztak a nagyvárosokban, ezért az oktatás elemi részének kellene lennie az együtt közlekedésre tanításnak is - hívta fel a figyelmet Halász Áron.

Ebben segíthet, hogy a Bringa Akadémia három másik európai (osztrák, holland, román) várossal tavaly közösen sikerrel pályázott meg egy Erasmus + pályázatot, amelynek célja, hogy a résztvevők kicserélhessék tapasztalataikat, és összegyúrhassanak egy olyan közös, egységes módszertani programot, amellyel akár az iskolákban is taníthatnak, és segíthet a kerékpáros képességek kialakításában. A program eredetileg a legfogékonyabb, 9-12 éves korosztályra koncentrált volna, de az erdélyi partner miatt 16 éves korig ki kellett terjeszteni a felső határt, Romániában ugyanis 14 év alatti gyerek nem kerékpározhat közúton, csak kerékpárúton, ilyen viszont alig van. Eközben pedig Németország már kerékpáros „autópályákban" gondolkodik, de Hollandiában és Nagy-Britanniában és előkerült már ez az elképzelés, London pedig egy olyan híd építését fontolgatja a Temzén, ahol csak gyalogosok és a bringások közlekedhetnének - derült ki a Napközben összeállításából.

A legfontosabb szempont - mondják már a magyar szakemberek, akik természetesen üdvözlik ezeket a változtatásokat - a forgalomcsillapítás, a közlekedés lassítása lenne, és ezekkel - teszik hozzá -, a települések is élhetőbbé válhatnának. Az biztos, hogy az egyetlen út csak a másik segítése lehet, különösen akkor, amikor egyre több autós válik maga is bringássá - figyelmeztet a Kerékpárosklub szóvivője, aki úgy szerint ma már nem akkora „gerillaharc" Budapesten biciklizni, mint tíz éve. A Bringa Akadémia programvezetője azt mondta fontosnak, hogy mindkét fél szempontjait láttassuk valahogy a másikkal, tudjuk, melyek azok a helyzetek, amikor, ha másért nem, az infrastruktúra kialakítása miatt, fel kell készülni a másik megjelenésére.  

A Napközben adását itt meghallgathatja!